Gyöngyöspata mára fogalommá vált. Annyian elmondták már véleményüket a faluban kialakult helyzetről, hogy szinte már minden új megszólalás unalmas. Most azonban nem a budai villákban csücsülő szegfűs és narancsos politikusok szavait fogom idézni, kívülről ugyanis könnyű tanácsokat osztogatni. Az alábbiakban a falu egyik önkormányzati képviselőjének, a szociális bizottság elnökének az írásából idézek.
Április 6-án a szociális bizottság elnöki tisztét betöltő Dr. Kecskés Mária hosszú írást tett közzé a falu honlapján. Címe: „Cselekvési program Gyöngyöspata roma lakosságának felzárkóztatására”. Mielőtt az írás bevezető részét idézném, fontosnak tartom a figyelmet felhívni egy sokat hangoztatott véleményre: politikusaink rendre azt állítják, hogy a faluban akkor kezdődtek a problémák, amikor megjelent a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. Ez a hazugság váltotta ki azt a fajta orbáni törvényszigorítást, amelynek célja a bűnmegelőzésben önkéntesen tevékenykedő civilek szigorú megbüntetése és a bűnözők nyílt támogatása.
A gyöngyöspatai bizottsági elnököt azonban láthatóan nem érdekli a budai villákban elterpeszkedő urak véleménye. Dr. Kecskés Mária kertelés nélkül kimondja, mi vezetett a jelenlegi helyzethez. Jó lenne, ha az elnök asszony szavait a főnarancs is elolvasná, mert bizony nem árt a helyi emberek véleményét is meghallgatni, mielőtt jogalkotási mámorba esnénk.
S akkor lássuk dr. Kecskés Mária írásának bevezető részét. Az alábbi néhány mondat: látlelet Gyöngyöspatáról.
„A faluban több száz évig békésen élt együtt a roma kisebbség és a nem roma többség. Hosszú generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az utóbbi 15-20 évben gazdasági, szociális és társadalmi okok összessége vezetett oda, hogy a roma lakosság sem a tanulásban, sem a munka világában nem tudott lépést tartani a többségi társadalommal.
A faluban élő romák között igen alacsony a foglalkoztatottság aránya, 450 főből kb. 10-15 rendelkezik bejelentett munkahellyel, a többieknek a közmunka és a szociális segély biztosít megélhetést. Az itt élő roma lakosok közül jelenleg 1, azaz egy fő rendelkezik érettségivel, a továbbtanulási hajlandóság igen csekély. A község lakosságának közérzetét nagymértékben rontotta az utóbbi években egyre szaporodó ún. megélhetési bűnelkövetés, hiszen a szociális problémákat nem lehet hosszú távon így megoldani. Az elmúlt 15 év alatt eltűnt, romhalmazzá vált a Kecske-kő kb. 30 hektárnyi területe, ami előtte Gyöngyöspata nyaraló negyede volt hobbikertekkel, gyümölcsösökkel, pincékkel.
A közbiztonság romlása, az állandóan utcán tartózkodó, unalmukban időseket molesztáló fiatalok, a saját kertjeiket nem művelő felnőttek követelőző viselkedése, továbbá a romák lakta területen felhalmozott szemét mind-mind előidézte a roma lakossággal szemben kialakult megbecsülés és bizalom elvesztését.
A pattanásig feszült helyzetre csak a helyi roma és nem roma lakosság közös akarata esetén tudunk megoldást találni. A közös szándék kialakítása után meg kell jelölni a közös célt, amit el szeretnénk érni. A jelenlegi legfontosabb cél a falu közbiztonságának javítása, amely mellett halaszthatatlan, mint alternatíva a foglalkoztatottság növelése, valamint a továbbtanulási hajlandóság javítása. A romák felzárkózásának csak két útja van: a munka és a tanulás.
Ezen célok eléréséhez szoros együttműködés szükséges a községi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat között, de elengedhetetlen az iskola- és óvodapedagógusok, jegyző, gyámügyi előadó, védőnő, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat és egészségügyi szakemberek összehangolt odaadó munkája is.
A cselekvési program végrehajtásában nagy segítséget jelentene a vallási nevelés erősítése a roma gyerekek és fiatalok körében.”
Az idézett szöveg szerzője láthatóan igyekezett „szalonképesen” fogalmazni, nehogy valamelyik jogvédő haragját magára vonja. Ennek tudható be például, hogy a szerző „roma kisebbségről” és „nem roma többségről” beszél, ami eléggé idétlen fogalmazás. A hosszú szövegben – ha szemem nem csalt meg – egyszer sem fordul elő a „magyar” szó. 2011-ben itt tart az ország: a magyarságot a „PC” előírásai szerint „nem roma többségnek” ildomos nevezni. S hogy egy másik példát is említsek: nagyon sutának érzem „a roma lakossággal szemben kialakult megbecsülés és bizalom” elvesztéséről szóló passzust. A romák iránti „megbecsülését” elvesztette a „nem roma többség”? Jó. De a „nem roma többséggel” szemben kialakult roma megbecsüléssel és bizalommal mi van? Arról ugyanis nem egy árva szó sem esik. Mindezek ellenére a látlelet azt támasztja alá, hogy a polgárőrök megjelenése semmilyen feszültséget nem váltott ki a faluban. Ugyanis már évek óta feszültségben élt a falu.
S most nézzük, milyen konkrét javaslatokat fogalmazott meg dr. Kecskés Mária a cigányok „felzárkóztatására”. Elöljáróban megjegyzem: vannak olyan javaslatok, amelyeket jónak vélek, vannak olyanok, amelyeket kételkedve olvastam. S vannak persze olyan felvetések is, amelyeken kifejezetten mulattam. Nézzünk néhány példát.
A közbiztonság javítása érdekében dr. Kecskés Mária több rendőrt szeretne látni a faluban. Azt is szeretné, ha „a kisebb anyagi kárt okozó bűncselekmények” is bekerülnének a bűnügyi statisztikába, emellett pedig a helyi rendeletek szigorítását, a polgárőrség erősítését is javasolja.
Az „oktatás, nevelés” címet viselő részben több érdekes felvetéssel találkozunk. A szerző azt írja, hogy a helyi általános iskolába „2 fő cigány pedellus” alkalmazására lenne szükség „a renitens tanulókkal való problémák csökkentésére”. Ez is milyen finomkodó megfogalmazás! Az ötlet egyébként jó: ha tisztességes cigány pedellusokat lehetne találni, akkor bizony a cigánykölyök arcán csattanó cigánypedellusi pofon ellen nem nagyon tudnának tiltakozni a „jogvédők”. Dr. Kecskés Mária azt is szorgalmazza, hogy az agresszív gyerekeket végleg ki kellene zárni az iskolából.
A cigányoknak munkát is kellene találni. A szerző szerint a patai cigányok körében fel kellene eleveníteni két „ősi” cigány foglalkozást: a vályogvetést és a kosárfonást. Ezen túlmenően csak azzal áll elő dr. Kecskés Mária, hogy „fel kellene keresnünk olyan cégeket, ahol alacsony iskolai végzettségű dolgozók alkalmazása szóba jöhet”, s példaként a MÁV-ot említi. Hát… Minap Balog Zoltán államtitkár roma „numerus clausus”, vagyis cigánykvóta bevezetését szorgalmazta. Országosan több százezer tanulatlan embert viszont nem lehet a MÁV-hoz, útépítésekhez vezényelni…
S végül fussuk végig a „közegészségügyi teendők” cím alatt sorjázó – szerintem elképesztő, máskor vígjátékba illő – javaslatokat. Elkerülhetetlen, hogy szó szerint idézzek:
„A roma lakosság korábban nem vette igénybe a községben működő szemétszállítási szolgáltatást. A felgyülemlő szemetet a kertjeikben, az utcán, illetve a patak melletti közterületeken helyezték el. Többszöri takarítási akció és rágcsáló irtás ellenére is a környék állapota tragikus, közegészségügyi veszélyeket rejt.”
Döbbenetes szavak. Egyrészt a szemétszállítás tudtommal mindenütt a kötelező szolgáltatások körébe tartozik, tehát senki sem bújhat ki annak igénybevétele alól. Erről jogszabály is rendelkezik. Aki például Budapesten, társasházban lakik, tudja: a közös költségnek része a „kukadíj” is, ezt nem tudja megspórolni. Másrészt az illegális szemétlerakást, a környezet károsítását, a „hulladékgazdálkodás rendjének” megsértését nemcsak a szabálysértési törvény, hanem a Btk. is szankcionálja. A falu vezetése és a sündőrséget képviselő helyi körzeti meghízott miért nem lépett fel a „közegészségügyi veszélyeket” előidéző cselekmények ellen? Azért talán, mert nem egyenruhában követték el?
Ennél még meglepőbb, hogy dr. Kecskés Mária szerint a szennyezett közterületet, patakpartot közmunkások segítségével kell megtisztítani, s „a szemét elszállításáról az önkormányzat gondoskodjon”. Tehát a cigányok által elkövetett szabálysértést vagy bűncselekményt nemcsak hogy nem büntetik, de még az általuk fölhalmozott szemét elszállítását is közpénzből finanszírozzák. Vajon ehhez a nagylelkűséghez, „pozitív diszkriminációhoz” mit szól a falu „nem roma többsége”?
Ez a kérdés azért is jogos, mert a „cselekvési program” ingyen juttatást is tartalmaz – természetesen a „roma kisebbségnek”. Dr. Kecskés Mária ötletbörzéjének ez a legmulatságosabb eleme.
Hölgyünk azt írja, hogy „a roma családok kertjeiben található árnyékszékek állapota igen rossz, néhány helyen nincs is, amely (sic!) közegészségügyi szempontból veszélyeket rejt”. Ha nincs a kertekben budi, akkor a „roma kisebbség” mindennapi excrementuma eleddig hová került s most hová kerül? Az utcára? A patakba? A patakpartra?
Dr. Kecskés Mária mindenesetre megtalálta a megoldást. A jelszó: ingyen budit a cigányoknak!
Idézem: „A közmunkások segítségével fa árnyékszékek készítését javaslom, amelyet a családok ingyenesen megkapnak.” De honnan lesz a budihoz a fa? „Támogatókat kell keresni” – szögezi le hölgyünk. Jó, elkészül a sok-sok roma budi, de mi lesz, ha télvíz idején a fázós cigányok eltüzelik a tákolmányt? Akkor „az árát ki kell fizetni”. Logikus. A kérdés csak az: miből fizetik ki – ha kifizetik egyáltalán – az eltüzelt budi árát? Segélyből. Vagyis az adófizetők pénzéből. Ezt már én mondom, nem dr. Kecskés Mária.
De nemcsak a „roma kisebbség” budihiánya kiált ám megoldásért. Fürdőszoba sincs cigányéknál, vagyis – Dr. Kecskés Mária leheletfinom megfogalmazása szerint – „a személyes higiénia minimális feltételei sem állnak rendelkezésre”. Magyarul: a patai „roma kisebbség” java vélhetően penetráns bűzt áraszt. Mi a megoldás? Ún. „fürdőházak” kialakítása:
„Meg kell vizsgálni a lehetőségét egy olyan helyiség kialakításának, ahol 3-4 zuhanyzó, angol WC és 2 automata mosógép kerülhet elhelyezésre. (Akár a tanoda épületében is elhelyezhető.) Az épületet a kisebbségi önkormányzat felügyelné, minden rászoruló használhatná.”
Közös fürdőhelyek, vécék kialakítása a lágerekben volt divat, lehet tanulmányozni a megoldásokat. De az ún. „fürdőház” kialakítása mit old meg? 3-4 zuhanyzó 450 cigánynak?
Gyöngyöspatán – a fent ismertetett írásból is látjuk – nagy a baj. Se vécé, se fürdőszoba, se munka, se tanulás. Ez utóbbiakra vonatkozó adatokat megismétlem, mert Balog Zoltán államtitkár ezek alapján nyugodtan tervezhet: a patai 450 cigány közül 1, azaz egy fő szerzett érettségit, s 10-15 fő rendelkezik bejelentett munkahellyel. Lehet itt ingyen budi, meg takaros „fürdőház”, a Balogék által szorgalmazott cigánykvóta „feltöltése” tanulási „hajlandóság” hiányában eleve kudarcra van ítélve.
S végül egy szerény kérdés. Nem óhajtok beleszólni a pataiak belügyeibe, de eleddig úgy tudtam, hogy egy társadalom akkor „működik” jól, ha a jogok és kötelességek összhangban vannak. Dr. Kecskés Mária hosszan sorolja, mi mindent kell tennie a „nem roma többségnek” a cigányokért. Például a fölhalmozott szemetüket, szarjukat is az adófizető magyarok pénzén fogják elszállítani. Csöndben kérdem, csupán a viszonosság ősidők óta érvényes elve alapján: a Kecske-kő cigányok által letarolt kb. 30 hektárnyi területét ki fogja helyreállítani? A pusztulásért felelős cigányokat ki fogja kötelezni arra, hogy a másoknak okozott kárt megtérítsék? Avagy ebben az országban ők is felsőbbrendűek, akárcsak a mindig „üldözött”, s ezért örök időkig kártérítésre jogosult zsidajok? A patai cigányt budival kárpótolják, a kárvallott magyarnak viszont kuss a neve? Erről szól hát Magyarország megújulása?
Falusy Márton – Hunhír.info
