Múlt heti jegyzetemben a gyöngyöspatai helyzetet – abban is kiemelten a másokkal egyetemben önbíráskodó amerikai Richard Field szerepét – elemezve a következőket bátorkodtam írni: “Most még arra várhatunk, hogy magyar értelmiségiek az amerikai elnökhöz címzett petícióban kérjenek politikai menedékjogot a gyöngyöspatai cigányoknak.”

És ami késik, nem múlik. Az idő bár halad, a módszerek változatlanok, csak most nem Zámolyt írják fel a világtérképre. A magát jogvédőként aposztrofáló korábbi SZDSZ-es politikus, Horváth Aladár már meg is tette az első lépést, amikor azt nyilatkozta, hogy Gyöngyöspatáról kivonult a köztársaság, és a rend helyreállítására össze kell hívni az ENSZ BT-t, vagy be kell vonni a NATO-t.

A Népszabadság titkosszolgálati ügyekben otthonos jegyzetírója A “KGB” és a cigányok című publicisztikájában azt az értelmezését adta fent idézett írásomnak, hogy az az orosz titkosszolgálatokat vádolta meg a gyöngyöspatai botrány kirobbantásával…

Remélem, önök értik, hogyan, mert én nem. De minél többet olvasgatom cikkemet és annak interpretációját, annál kevésbé szeretném tudni, hogy Aczél Endrének mindenről és mindenkiről miért az oroszok jutnak az eszébe.

Borókai Gábor- Heti Válasz

Hunhír.info kommentár:

Hunhír.info