A gyöngyöspatai önkormányzat úgy látja, a Heves megyei településen élőknek kell rendet tenniük maguk között. Ennek kapcsán a község vezetése közleményt is kiadott szerdán. Az Ütköző arra kereste a választ, meg tudják-e oldani a gyöngyöspataiak az elmúlt hetekben kialakult helyzetet, mindeközben pedig mi a kormány feladata?

Németh György közgazdász-szociológus szerint meg kellene keresni a helyi cigányság azon tagjait, akikkel beszélni lehet a problémáról, Németh György szerint ugyanis a gyöngyöspataiak célja nem a romák elűzése, hanem a lopások és azon fenyegetések visszaszorítása, amelyek zömmel cigány fiatalok részéről érik őket. A szakember szerint fontos, hogy a településtől távol maradjanak a külső erők, amelyek tovább gerjesztik az ellentéteket. Ha a faluban felvonuló és gyakorlatozó Véderő ellen nem lehet jogilag eljárni, akkor meg kell őket kérni, hogy a katonai játékaikat ne a cigánysor fölötti szőlőhegyen abszolválják – mondta a Németh György. A szociológus úgy véli, ha a feszültségek csökkentésén dolgozók megtalálják a partnereket, akikkel tárgyalni lehet, akikkel meg lehet beszélni a gondokat, akkor minden megoldható idővel.

Csepp a tengerben

Forgács István független romaügyi szakember szerint is az egyik legnagyobb baj, hogy nem tudnak egymással beszélni a felek. A cigányszármazású szakértő szerint érdekes jelenség, hogy nagyon sokan, főleg, akik úgymond kívülről jönnek, az mindig jogértelmezési vitákba bonyolódik: például azzal foglalkoznak, van-e bárkinek joga magánterületen terepszínű nadrágban gulyást főzni. Sokak számára ez a kérdés a kiindulópont; van, aki szerint ez törvényellenes, mások úgy vélik, ennek minden jogi feltétele adott. Majd a rendőrség elviszi a terepszínű ruhásokat, a bíróság pedig kiengedi őket, és semmivel sem vagyunk közelebb ahhoz, hogy a helybeliek érdemi párbeszéd részei lehessenek – mondta Forgács István.

A konfliktusok megoldásához azonban mindenképpen szükséges lenne, hogy azok a helyi személyek, akik a cigány, illetve nem cigány közösség részéről döntésekért felelősek lehetnek, tárgyaljanak egymással. Ez nem csak Heves megyei községre vonatkozik – amely csepp csak a tengerben -, hanem számos más magyarországi településre is, amelyek közül jó néhányban a gyöngyöspatainál súlyosabb a helyzet.

Németh György szerint ugyan a cigányságot nem képviseli egyetlen vezető, de az önkormányzat és a helyi romák között kialakultak kapcsolatok. Például néhány héttel ezelőtt megindult egy újabb mezőgazdasági földprogram, amely során felszántották a jelentkezők – a helyi romák mintegy felének – háza körüli földjét.

A bajkeverők kiközösítésének akadályai

Valamilyen párbeszéd tehát létezik a romák és a község vezetése között, de az biztos, hogy a cigányság nem egységes, még Gyöngyöspatán sem. Korábban kamerába mondták helyi cigány emberek, hogy van hét vagy tíz olyan falubeli, zömmel fiatal személy, akik a problémákat okozzák. Őket azonban nem lehet egyszerűen kiközösíteni, és ezzel rábírni, hogy igazodjanak a helyi normákhoz – mondta Németh György.

Forgács István szerint „nagyon sokan nem engedik, hogy a cigányok ne zárjanak össze” hasonló konfliktusok idején. A romaügyi szakember úgy vélte, ha például Ózdon – ahol szerinte a gyöngyöspatainál sokkal nagyobb etnikai konfliktus veszélye áll fenn – valaki olyan irányba próbálná elmozdítani a cigányokat, hogy közösítsék ki maguk közül azokat, akik miatt romlik az etnikumok közti viszony, akkor sok esetben az lenne a reakció, hogy miért pont a többségi, fehér társadalom által elvárt igényekhez igazodjanak a romák, miközben a jogaik rendszeresen sérülnek, hazátlannak tekintik őket, és Magyarországon húsz éve megalázzák őket.Na cigány, neked nem a rádióban kéne uszítanod, hanem hamut szórni a fejedre. A magyaroknak találták ki a megélhetési bűnözés kategóriát, meg a többeket, ugye? Magyarországon a cigány és a magyar konfliktus legfőbb oka a CIGÁNYOK POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓJA.

Németh György szerint a kormány feladata az lenne, hogy – legalább két generációra előre gondolkodva – olyan megaprojektekbe fogjon, amelyek nagyon jelentősen enyhítik a foglalkoztatási gondokat. Nagyon közfoglalkoztatási programokat kell indítani, lehetőleg olyanokat, amelyek főleg a fiatalabb romáknak hagyományos típusú munkákat tudnak biztosítani: a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás vagy például a mezőgazdaság területén – mondta Németh György.

Forgács István ugyanakkor az etnikai feszültségek elhanyagolásának problémájára hívta fel a figyelmet. A romaügyi szakember szerint fel kell térképezni, hogy mely településeken vált, vagy kezd tarthatatlanná válni a romák és nem romák közötti ellentét. Ezen eredmények alapján pedig – még mielőtt megjelennek a rendteremtést hirdető félkatonai szervezetek – az államnak be kell avatkozni, hogy ne alakuljon ki katasztrófa. Forgács István szerint ehhez megfelelő forrásokra, szakemberekre, például a békítést, a kommunikációt segítő moderátorokra van szükség. A szakember úgy véli, minden egyes perc, ami ezen intézkedésekig eltelik, eltékozolt idő, és az etnikai konfliktusokhoz visz közelebb.

Az Ütköző mindkét vendége úgy vélte, a kormány még mindig nem ismerte fel a helyzet súlyosságát, és jelenleg elemző kapacitása sincs ahhoz, hogy megértse a Gyöngyöspatán történteket. Németh György szerint a kabinet első reakcióiból úgy tűnik, hogy a problémát közbiztonsági kérdésnek tekinti és kimondottan jogszabályi szigorítások felé kíván menni, miközben nem vázolt fel társadalmi víziót az üggyel kapcsolatban.

Forgács István szerint a cigányügy elsősorban gazdasági és demográfiai kérdés, de az is tény, hogy az etnikai konfliktusok olyan helyzeteket teremthetnek, amelyekbe a rendőrségnek is be kell majd avatkozni. A szakember véleménye azonban, hogy jelen helyzetben a legfontosabb első lépés a cigányok és nem cigányok közötti bizalom valamint párbeszéd kialakítása, különben elméleti kérdés marad, például Ózd esetét tekintve, hogy miként lesz százezer új, cigányoknak biztosított munkahely.

Hunhír.info – MR

Hunhír.info