Katasztrófák mindig is voltak, és lesznek. Ugyanakkor az a vészterhes hangulat, amit ezek kapcsán egyes kereskedelmi médiumok keltenek, szinte teljességgel megalapozatlan.

Az a pusztító földrengés és szökőár, ami néhány napja Japánt sújtotta, tragikus, de törvényszerű, előre látható esemény volt. Az összes japán sziget ugyanis a Csendes-óceáni tűzgyűrű részét képezi, ami bolygónk egyik leginkább földrengésveszélyes területe. A pusztító szökőár nemzetközileg elfogadott megnevezése, a cunami (tsunami) szó is japán eredetű.

Japán esetében, sajnos elkerülhetetlenül és visszatérően kell számolni az ilyen típusú katasztrófákkal. Akárcsak például a dél-amerikai Chilében, vagy az Egyesült Államokbeli Kaliforniában. Ezekben az országokban, térségekben felkészülten várják az elkerülhetetlenül bekövetkező természeti csapást, és az a cél, hogy minimalizálják az ilyenkor bekövetkező veszteséget. Bár ez most csupán részben sikerült, egy kevésbé fejlett országban sokkal súlyosabb lett volna az emberveszteség és az anyagi kár.

A katasztrófával kapcsolatos legtöbb híradás az egyik atomerőműben bekövetkezett robbanásokról, és az ezek következményeként fellépő súlyos károkról szól. Ez Európában is komoly aggodalmakat váltott ki, bár a nagy, körülbelül 9 ezer kilométeres távolság következtében, a csekély mennyiségben kiszabadult radioaktív anyag semmiféle veszélyt nem jelent földrészünkre. Ezért főleg az itteni atomerőművek biztonságát illetően hangzottak el kritikus vélemények. A félelmek azonban eltúlzottak.

Igaz, kontinensünkön is vannak földrengésveszélyes területek. Főleg a Földközi-tenger térségében, ahol az afrikai kontinentális lemez ütközik az európaival, felgyűrve az Alpokat. Ám olyan energiájú földmozgás, amilyen Japánt sújtotta, földrészünkön rendkívül valószínűtlen. Ráadásul – Japánnal ellentétben – Európa túlnyomó része biztonságos terület, távol a földkéreg jelentősebb törésvonalaitól és a tűzhányóktól. Az atomerőművek is többnyire ott épültek fel, ahol a komolyabb földmozgásnak, még az esélye sincs meg.

Hazánk egyike a földtani értelemben legbiztonságosabb európai területeknek. Ráadásul tengerpartunk sincs, ami eleve kizárja a cunami lehetőségét. Paks esetében egy hasonló természeti csapásnak, a földrajzi, geológiai körülményekből adódóan hiányoznak a feltételei. Gondoljunk csak arra, hogy a hazánkban kivételes erősségűnek számító oroszlányi földrengés – amellyel napokon át tele voltak a híradások – energiája csupán milliomod része volt a távol-keleti szigetországra most lesújtott legnagyobb rengésének.

Ennek ellenére a paksi létesítményt a földmozgások ellen is biztosították, ami azt jelenti, hogy minden idők legnagyobb, legpusztítóbb hazai rengése esetén sem lenne okunk a sugárzó anyagok kiszabadulásától való félelemre. Az országrészeket romba döntő földrengés, és az ennek következtében fellépő radioaktív szennyeződés azonban, hazánk jelenlegi területén nem tartozik a reális veszélyek közé.

Varga Imre – Hunhír.info