Évente egyszer, a kora tavaszi napokban autóroncsokkal érkező cigányok hordái lepik el lakóhelyemet. A népvándorlás csupán 2-3 napig tart, majd olyan hirtelen ér véget, ahogyan elkezdődött. A gyakorlatilag kivétel nélkül cigány etnikumú vándorokat az utcákra, terekre kihelyezett hulladék, az évente egyszer megtartott lomtalanításból beszerezhető zsákmány érdekli. Járműveikkel folyamatosan körbejárnak az érintett területen, értékesebb zsákmányra vadászva.

Főleg a fémhulladékot keresik. Sokszor a még hasznosítható értéktárgyak is csak hulladékként érdeklik őket. Március elején a saját szememmel láttam, amint darabjaira szedtek, illetve vertek szét egy még használható, kiváló állapotú gyermekbiciklit, amit egyik szomszédom csak azért dobott ki, mert kislánya kinőtte a méretét.

Persze, néha kiváló állapotú bútordarabokat is találhatunk a lomok között. A véletlen szerencsének köszönhetően én is szert tettem egy kifogástalan állapotú, fémvázas irodai székre. Akkor találkoztam korábbi tulajdonosával, amikor éppen a szeméthez cipelte. Csupán azért tette ki, mert a munkáltatójától kapott egy vadonatúj széket. A régit pedig örömmel adta át nekem, mielőtt lecsaptak volna rá a barna bőrű vandálok.

Más hasznos használati tárgyakhoz is hozzájuthatunk lomtalanítás idején, már ha vállaljuk a verbális küzdelmet a sáskarajként minden hasznosítható értékre letelepedő cigányokkal. A letelepedés szó szerint értendő, mert ahogy felfedeznek egy komolyabb bevétellel kecsegtető szemétkupacot, egy-két embert azonnal mellé ültetnek, hogy megakadályozza a helyi lakosok hozzájutását.

Amikor aztán a helyben élő szegény magyarnak megtetszik egy jó állapotú asztal, szék, vagy bármi más, jön a veszekedés. Például szemtanúja voltam, amikor egy középkorú magyar pár szemet vetett egy vadonatúj ágybetétre, matracra, ami még benne volt a nejloncsomagolásban. Rejtély, hogy miért dobták ki. A területet védelmező cigány viszont nem akart lemondani az értékes zsákmányról. Így hosszú percekig tartó szóváltás tört ki, ami a magyar pár győzelmével végződött. Segítségükre siető szomszédjaik közölték a szemétkupac szélén gubbasztó cigánnyal, hogy semmi keresnivalója nincs a lakótelepünkön, ha jót akar, tűnjön el.

Mindenesetre rengeteg, az átlagember számára javarészt hasznavehetetlen szemét gyűlt össze lakásom környékén a lomok kihelyezésének két napja alatt. Az utcákon látható emberek etnikai összetétele is alaposan módosult, a szemétben guberáló cigányoknak köszönhetően.

Aztán egyetlen éjszaka alatt minden megváltozott, és reggel már nyoma sem volt a közterületet elborító szemétdomboknak. A hulladékkal együtt a cigányok is eltűntek, és visszaállt az utca életének megszokott rendje.

Hunhír.info