• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Kárpátalja
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        „Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott”

        2011.03.02.

        1817. március 2-án született Nagyszalontán klasszikusunk, akire ezúttal alig idézett versével, a Kosmopolita költészettel emlékezünk.

        1877. augusztus 8-án írt versét kortársai egyöntetűen Reviczky Gyula soraira – „Szép az ének, szent az ének, / Drága kincs, ha nemzeti. / De a legszebb dal örökké / Általános, emberi”– szánt válasznak tekintettek.

        Kozmopolita költészet

        Nem szégyellem, nem is bánom,
        Hogy, ha írnom kelle már,
        Magyaros lett írományom
        S hazám földén túl se’ jár:
        Hogy nem „két világ” csodája –
        Lettem csak népemböl egy:
        Övé (ha van) lantom bája,
        Övé rajtam minden jegy.

        Ám terjessze a hatalmos
        Nyelvét, honját, istenit!
        Zúgó ár az, mindent elmos,
        Rombol és termékenyit:
        De kis fajban, amely ép e
        Rombolásnak útban áll:
        Költő az legyen, mi népe, –
        Mert kivágyni: kész halál.

        Vagy kevés itt a dicsőség,
        S a nemzettel sírba lejt?
        Kisszerű az oly elsőség,
        Amit a szomszéd se’ sejt?
        Nincs erőnkhöz méltó verseny?
        Dalra itthon tárgy elég?
        Nem férünk a kontinensen,
        Albion is kéne még?…

        Légy, ha birsz, te „világköltő!”
        Rázd fel a rest nyugatot:
        Nekem áldott az a bölcső,
        Mely magyarrá ringatott;
        Onnan kezdve, ezer szállal
        Köt hazámhoz tartalék:
        Puszta elvont ideállal
        Inkább nem is dallanék.

        S hol vevéd gyász tévedésed:
        Hogy faját s a nemzeti
        Bélyeget, mit az rávésett,
        A nagy költő megveti?
        Hisz forgattam, a javából,
        Én is egy párt valaha;
        Mind tükör volt: egy-magából
        Tűnt nekem föl nép s haza.

        És ne gondold, hogy kihalnak
        Sujtott népek hirtelen,
        Amig össze-zeng a dalnok
        S a nemzeti érzelem.
        Tán veszélyt, vagy annak látszót,
        Vélsz a honra tűnni fel:
        Hát van lelked, a szent zászlót
        Épen akkor hagyni el!?

        Oh, ha méltóbb s új kobozzal
        A megifjodott hazát
        Zönghetném még Homérosszal;
        Ne csak mindig panaszát!
        De legyek, ha veszni sorsa,
        Húnyó nép közt Osszián,
        Inkább, hogysem dalok korcsa
        Közönyös harmóniám!

        Mi is a kozmopolitizmus? A „Napkelet Lexikona” (1927) találó meghatározása szerint „világpolgárság, a nemzeti érzés és tudat gyengesége vagy teljes hiánya”, amely „hanyatló korokban szokott fellépni, amidőn a lélek harmóniája megbomlik: társadalomellenes tünet, mert a nemzeti szellemet háttérbe szorítja s ezzel fontos erkölcsi rugót bénít meg”. Arra is rávilágít, hogy mennyire helytelen, ha „a kozmopolitizmussal gyakran egy értelemben használják az internacionalizmus kifejezést, mely nemzetköziséget jelent, és mindaddig társadalomfejlesztő, amíg a nacionalizmussal együtt, sőt annak szolgálatában keres és ápol egyetemes érdekeket szolgáló kapcsolatokat”.

        Így válnak érthetővé költőnk sorai, melyekből kitűnik, közszellemünk mennyire kozmopolita volt már az 1870-es években is. „Nincs erőnkhöz méltó verseny? /Dalra itthon tárgy elég? / Nem férünk a kontinensen, / Albion is kéne még?” Ugyanez a kérdés kínozta a kozmopolitizmus tombolásakor, 1919-ben Reményik Sándort is, aki „lantos”-ként a „végek”-ről szintén versben üzent – amint címe is mutatja – „némely pesti poétá”-nak:

        Szeretnék most a lelketekbe látni,
        Hogy fáj-e néktek Erdély és a végek,
        S ha fületekbe jut a sikoltásunk,
        Nem mondjátok-e: Eh mit, él az élet
        Tovább, s lesz mindig dal és szerelem?!

        Szeretnék most a lelketekbe látni,
        Hogy vajon mi patakzik rajta át,
        Még nagy betűvel írjátok az „asszony”-t,
        S kis betűvel az Istent s a Hazát?

        Szeretnék most a lelketekbe látni,
        Hogy „Übermenschek” vagytok most is még,
        S túl e széttépett nyomorult hazán,
        Még kell nektek a nagy „testvériség”?

        Szeretnék most a lelketekbe látni,
        Látni, hogy színes szókkal játsztok-e,
        Mikor mi már csak hörögni tudunk,
        Mert fojtogat az ellenség keze?

        Szeretnék most a lelketekbe látni:
        Miről írtok? hisz ó, annyi a téma!
        Sok mindenről kell, mindenről lehet, –
        S ki tudja, tán rólunk is néha-néha!

        Szeretnék most a lelketekbe látni,
        S szeretném, ha látnátok: hogy’ vagyunk,
        Öletekbe tenném holt gyermekünk,
        Ráchel siralmát: megfojtott dalunk!

        Szeretném, ha a lelkünkbe látnátok,
        És látnátok a véres rongyokat,
        Amikbe koldus-testünket takartuk,
        S a gaz kezet, mely fészket bontogat
        És otthont dúl és szent láncokat tép szét!

        Mutatnám az ebként kivert magyart,
        Hogy’ búcsúzik a határszéli fától…
        S a szívetekbe perzselném a képét…
        Aztán – ha tudtok – daloljatok – másról.

        Arany versét olvasva és egybevetve Reményikével, Kodály gyűjtéséből való közismert népdalunk időtlen igazsága tudatosul bennünk:

        Sej Nagyabonyban csak két torony látszik.
        De Maylandban harminckettő látszik.
        Inkább nézem az abonyi kettőt
        Mint Maylandban azt a harminckettőt.

        Ifj. Tompó László – Hunhír.info

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Giorgia Meloni külpolitikai megjelenései

        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

        • Kopjafaállítás Bugacon – a Kiskunsági Nemzeti Park félévszázados jubileuma

        • Hősök napja és Trianon sorsszerű kötődése

        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe

        • Tria-non, a három nem

        • “A békeszerződés aláírása megtörtént”

        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje

        • Evangélikus gyülekezeti hétvége Balatonszárszón – a finn testvérek látogatása

        • Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Toroczkai László elvált
        • Székely himnusz
        • Magyarországi ZSIDÓK LISTÁJA!
        • Gömbös halála és szobrának felrobbantása
        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe
        • Gá gá gá, buzi MTK, gá gá gá zsidó MTK
        • Kun (Kohn) Béla elrabolt aranyláncokkal menekült repülőgépen országunkból
        • Búvár Kund, az első magyar bajnok
        • Tüntetnek Niedermüller ellen (videó)
        • Édes történet – Bácsfi Diána
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2024 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum