A magyar jogban (1852. november 29. óta! ) az adomány (donatio) a hazafira örökös joggal történő átszállást, illetve átruházást jelent.

Aki az adományt tette, a polgármesteri hivatal – írja a Nemzeti Önazonosságunk Védelmezői – antecedens az ADOMÁNYLEVELET HOZOTT A POSTA cikkben, – neveztetik adományozónak: az, akinek javára, a kedvezőtlen kimenetelű december 5-i népszavazásban lelkileg megsérült, jogfosztott határon túli magyar, akinek az adomány tétetett, neveztetik adományosnak: az erről kelt hiteles oklevél adománylevélnek. /Háromszék független napilap, Sepsiszentgyörgy, 2006. május 5. 4761.sz/

Így lesz a határon túli magyarság identitásának megőrzésével és megerősítésével kapcsolatos szándék egy derekasabb nemzetpolitika része. A virtuális kikötő építésének nagyszerű gondolata dr. Grezsa István fejéből (szívéből!) pattant ki. És idejében. Nemcsak tanulságos, egyben félelmetes is idézni a virágzó tengeri kikötőváros, Rovenna történetét, hogy a büszke várost elhagyta a tenger. A kikötő víz nélkül maradt…

Csakhogy – hála az Istennek! – a történés folytatódik, akárcsak a hídépítés. Jönnek újabb és újabb győzelmek és szenvedések. És újabb levelek! „Tízezerrel gyarapodott városunk polgárainak száma, még ha lelki értelemben is. Most látjuk csak, mit jelent az elcsatolt részeknek ez a gesztus…” – írják kísérőlevelükben a polgármester és alpolgármesterek.

Újabb levelet hozott röviddel a posta a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás után, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Képviselő-testülete annak reményében, hogy példát mutat a magyarság összefogásának erejéről és nemzeti együvé tartozásunkról, a Kárpát-medence, illetve a történelmi Magyarország elcsatolt területein élő, valamint a nagyvilágban szétszóródott Magyar Testvéreink részére Tiszteletbeli Polgári cím adományozásáról döntött. A szép színszűrős (fóliázott) Adománylevél indigó, cinóbervörös és zöld tapintatosságával azonnal sejtette a címzettel, hogy itt egységes nemzetben gondolkodni merők méltóságüzenetéről van szó. Elöljáróban „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh, magyar…”, és az egyre harsányabbá váló nemzetiszín alatt a befogadó város címere, hogy a nevesített lakost Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város tiszteletbeli polgára címmel tünteti ki.

Lényeges és mérvadó jelentős nemzetpolitikai lépéssel gazdagítja levélirodalmunkat az állampolgárság megszerzéséhez szükséges segítség felajánlásával azért, hogy minden, magát magyarnak valló ember, bármely pontján éljen is a világnak, magyar állampolgársághoz jusson és lélekben is átérezze – legyenek bár határok közöttünk –, valamennyien a magyar nemzet tagjai vagyunk.

Lázár János, Hódmezővásárhely polgármesterének a nagy világ nyilvánossága előtt, a határokon túli magyarság nevében mondok szívből jövő köszönetet és örömmel közlöm, hogy a Vitézi Rend Kárpát-medence Kormányzósága Erdély Országos Törzskapitánysága felvállalta a felelős képviseletet.

A szöveg megállapítását végezte:

Pásztori Tibor Endre

Hunhír.info