Hol vannak már eleink ízei, amikor a Kárpát-medence messze földön híres volt kizárólag természetes növényi és állati alapanyagokból való sütéséről-főzéséről, miért, hogy az élelmiszerekként eladott termékek zöme helyrehozhatatlan testi-szellemi leépülést vagy korai halált okoz egyre többeknek?

Ezek a kérdések merülnek fel óhatatlanul napról napra áruházláncaink kínálatával szembesülve, amikor szülő és gyermeke így beszélget arról, mi legyen a napi betevő falatjuk.

„Én Tesco-párizsit, Lay’s újhagymás chipset, light joghurtot és Hawaii pizzát akarok dr. Oetker-módra!”

– Én vizet akarok, anya. Legfeljebb a vízhez egy kis marhahúst, sertéshúst, gyártási szalonnát, Na-nitrites keveréket, magyarul E450-es adalékot, nem húseredetű fehérjét és emulgeátort – de a karragén, guargumi és xantángyanta se maradjon ki belőle!
– Egyszóval te Tesco-párizsit kérsz.
– Úgy van, anyukám. És kérlek, kenj meg hozzá egy lisztből, kis ízfokozóból, sikérből, antioxidánsból, tejporból, cellulózenzimből, savanyúságot szabályozó kálium-acetátból és citromsavból, emulgeálószerből és kalcium-szulfátból álló kenyeret.
– Győri rozsosat?
– Igen, egy kis vízzel, hidrogénezett-átészterezett növényi olajat, amelyben persze van só, emulgeálószer, kálium-szorbát.
– Már kenem is a Delmát, fiam.
– Nekem viszont, anya, ma jobban esne egy kis sertéshúsban és vízben elkevert húspép, bőrke, karragén, polifoszfát, szójafehérje, nátrium-laktát, étkezési keményítő, pirofoszfát, antioxidáns és Na-nitrit.
– Akkor te a Zalahús műbeles virslijét kapod fiam, hozzá természetesen tartrazinnal, kinlinnel, amaranttal, indigókarminnal színezett természetes aromával, nátrium-benzoáttal, sóval, mustármaggal, cukorral és ecettel dúsított vizet.
– Magától értetődik, Globus mustár nélkül a virsli mit sem ér, anyukám.
– Isztok-e hozzá, gyerekek, vízben feloldott izocukrot, Na-ciklamátot, aszpartámot, aceszulfátot, szacharint, aszkorbinsavat, nátrium-benzoátot és fenilalanint?
– Vitamor szörpöt? Igeeeen!
– Ebédre viszont kaptok egy kis búzalisztet, kukoricakeményítőt, hidrogénezett növényi zsírt, ízfokozót, lehetőleg E631-est és E627-est, nátriumglutamátot, módosított keményítőt, állati eredetű zsírt, élesztőport, szárított tyúkhúst és E 150-es színezéket.
– Maggi szárnyaskrémleves lesz brokkolival! Hurrá! S utána?
– Utána pedig búzalisztet paradicsomsűrítménnyel, sajttal, ananásszal, vízzel, növényi olajjal, nátrium-nitrittel tartósított főtt sonkával, búzakeményítővel, cukorral, sóval, élesztővel és jóféle acetilezett-dikeményítővel, adipáttal.
– Hawaii!
– Bizony, bizony, gyerekek, Hawaii pizza lesz, dr. Oetker módra.
– Az a kedvencünk.
– Este a tévéhez pedig mit kaptok, na mit?
– Csak nem burgonyát, növényi olajat, sót, hagymaport, autolizált élesztőport, tejszínport, dextrózt, sajtport, nátrium-glutamátot, dinátrium-5-ribonukleotidokat és tapadásgátlót, vagyis
szilícium-dioxidot?
– De bizony, gyerekek, úgy van, chipset. Lay’s újhagymás chipset.
– S mi lesz a vacsora?
– Vacsorára pedig a két nagy gyerek eszik aszpartámmal, fenilalaninnal, K-aceszulfámmal, zselatinnal, hidroxi-propillal javított joghurtot, amelyben kalcium-foszfáttal, vízzel és cukorral fölhizlalt, egyszer már kipréselt gyümölcshús vázdarabkák vannak.
– Én is kérek őszibarackos light joghurtot! Én is! Én is!
– Ne kiabálj, Lajoska. Te mást kapsz ma este. Na nézd, már itt is van egy kis kóstoló: húspép, víz, zsemlemorzsa, zsiradék, liszt, panírlé, szójagranulátum- és koncentrátum, keményítő, fűszerek, karamellammóniás színezék, egyszóval Kot-kot baromfi fasírt. Ezt hogy imádta szegény apád is! Nyugodjék békében.”

Ezzel szemben eleink kizárólag a természetből és a természettel éltek

Ha arra a kérdésre keressük a választ, miért éltek eleink gyakran még a kilencedik ikszet is átlépve olyan pirospozsgásan, végelgyengüléssel költözve az örökkévalóságba, aligha adhatunk más választ, mint azt, hogy azért, mert kizárólag a természetből és a természettel éltek – így az orvos helyett is legfeljebb csak a bábát ismerték, a műtét helyett pedig az érvágást –, ezért lehetetlen megindultság nélkül kezünkbe vennünk régi – mellesleg nyelvi és irodalmi élvezetet is nyújtó! – szakácskönyveinket, például I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségéét, Bornemissza Annáét 1680-ból, amelyből megtudjuk, miként lehet a zöldbékából 5, a vadrécéből 15, a galambból 20, a fácánból 22, a bárányból 28, az őzből 29, a szarvasból 37, a csukából 40, az ökörből 83 féle étket készíteni, vagy „mindenféle aprómadarakat tizenhétképpen”:

„1. Egressel főtt – akar fejéren, akar sárgán: főzd meg az egrest tehénhús-lévben. Kenyérrel verd által. Ha megfonnyasztottad, a madarakat tedd az lévbe. Írósvajat is tégy belé, hadd forrjon fel. Tégy egész szőlőt belé, s nem kell ecetet belétölteni.
2. Sárgán, sűrű mondolalével: úgy is jó.
3. Sült aprómadarak, lével.
4. Feketelévben madarak.
5. Feketén főtt, vereshagymával.
6. Aprómadarakat tyúkmony-székivel, szép fejéren, savanyún, zöld füvekkel.
7. Végy mondolát, s vond le az haját. Hánd forró vízbe, ránts meg, törd meg mozsárban. Verd által tehénhús-lével, hogy jó sűrű légyen. Rakd belé az madarakat, ha megsültek avagy megfőttek. Hadd forrjon fel az lév az madarakkal együtt. Ezt szürkelévnek híják. Fűszerszámot ne tégy belé: úgy is jó.
8. Pastetumban csináld, egressel.
9. Paréval főtt aprómadarak.
10. Végy főtt szalonnát, vagdald meg aprón zöld füvekkel. Hadd főjenek az madarak jó tehénhús-lével.
11. Petrezselyemmel főtt aprómadarak: az őmagok levében, szerecsendió-virággal s borssal.
12. Vajban rántott aprómadarak – tehénhús-lévben s ecetben főtt vereshagymával. Borsold, sáfrányold meg, hadd főjön.
13. Aprómadarak zöld petrezselyemmel, aki megfőtt, pirított kenyérrel, s általvervén, borsold, sáfrányold meg.
14. Citrommal főtt aprómadarak – jó savanyún, ecettel. Pergelj lisztet belé, hadd főjön. Tégy írósvajat belé, hadd forrjon fel.
15. Metélj vereshagymát aprón, forralj tehénhús-levet, s hánd belé az vereshagymát, hadd főjön benne. Töltsd egy szitáéra, s lefoly az keserű leve. Szűrj más tehénhús-levet rá, borsold meg, s ha megsültek a madarak, rakd belé. Hadd forrjon fel. Sok leve ne legyen: úgy jóízű.
16. Csinálj törtet is aprómadarakbúl. Mind csontostul törd öszve: annál jobb, kivált beteg embernek.
17. Az olyan aprómadarakat zsírban, vereshagymával meg is fojthatod avagy sütheted.”

Fogásait olvasva Herman Ottó igazsága jut eszünkbe: „mondd meg, mit eszel, ebből is kiveszem, milyen vagy”, hiszen ép testben ép lélek lakozik, és ezt akarja teljesen elfeledtetni velünk a mindenkori világhatalom, úgy hogy legfeljebb csak álmodozzunk a vegyszermentes, mutációtól mentes zöldségekről, gyümölcsökről, nem gyorsérlelésű húsokról, egy Trianon szülte névtelen siratódal soraival:

Túl a Tiszán van egy kicsiny bogárhátú ház,
ahol egyszer boldog voltam én.
Sokszor elfog utána egy emésztő nagy vágy,
itt hagynék én mindent könnyedén.
Itt hagynám a sok-sok fényes márványpalotát,
nem boldogít engem ez a hazug, rossz világ!

Mikor leszünk boldogok úgy végre, igazán,
mikor lesz felettünk kék az ég?
Mikor ragyog szivárvány a könnyzápor után,
mikor lesz szívünkben békesség?
Mikor ragyog égboltunkra egy kis boldogság,
mikor válik valóra a magyar igazság?

Mikor leszünk boldogok úgy végre, igazán,
mikor virrad ránk egy szebb világ?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info