Elüldöztek házukból a cigány tolvajok egy közel kilencvenéves csépai magyar házaspárt. A idős emberekhez úgy járkálnak lopni a kisebbségi bűnözők, mintha hazajárnának. A település magyar lakói rettegnek, és nem mernek tanúskodni. Attól félnek, hogyha vallomást tennének, ők lennének a következő áldozatok. A cigánybűnözés dübörög ezerrel, és a parlamentben a kirekesztő pártok azon vannak kiakadva, hogy a Jobbik nevén meri nevezni a jelenséget.

— Csak nem maguk is lopni jöttek? — fogadott Csépán a 86 éves Hajdú Mihály. Az előszoba falára kifüggesztett rendőrségi telefonszám szem előtt van.

— Ne haragudjanak, de idén már hatszor törtek be hozzánk és vitték el az értékeinket. Legutóbb négy napja csenték el az összes tyúkállományunkat és tíz zsák búzát. A jércéket már az istállóban tartottuk, hogy ne férjenek hozzájuk, de onnan is sikerült elemelni azokat. Feszítővassal leszakították a lakatot. Mindenki csak nevet rajtunk, hogy másnak neveljük az állatokat. Nem tudom, hoztak-e magukkal vacsorát, de estig panaszkodhatnék maguknak. Vadonatúj akkumulátort tettem a traktoromba, fél nap múlva annak is hűlt helyét találtam. Loptak már tőlünk gazdasági szerszámokat, ekét is. Amikor a darálóról elemelték a villanymotort, megállt az élet számunkra. Az öt zsák daránkat is elvitték — folytatta. — A traktorba csak annyi gázolajat teszek, amennyi egy útra elég. Volt, hogy benne hagytam, és akkor rögtön kiszippantották az üzemanyagot.

— A rendőrök nem találják a tetteseket, de mi tudjuk, kik azok, már az édesapjuk is tolvaj volt — vette át a szót Marika néni, a bácsi felesége. — Félünk, hogyne félnénk, de tehetetlenek vagyunk. Mondta is a fiam, ha halljuk, hogy jönnek, ki ne menjünk, mert a végén még mi is kapunk. A fiunk és a lányunk aggódik, hogy mikor ütnek agyon bennünket. A kutyánk nagyon hamis, de a tolvajokat már meg sem ugatja. Úgy járnak ki és be a házunkba, mintha hazajárnának — számolt be a könnyeit törölgetve az idős néni.

— Sajnos nem ritka a településen a tyúklopás, Hajdú Mihályékat is többször megkárosították már — számolt be Deák István, a csépai polgárőrség vezetője. — Fogtunk már el tolvajokat, de nem lehetett rájuk bizonyítani, honnan került hozzájuk a jószág. Nehézséget jelent, hogy a lakosság sok esetben nem jelzi nekünk a tolvajlást. Többször voltak olyan szemtanúink, akik, bár látták a lopást, mégsem mertek tanúskodni. Az emberek félnek, nem mernek beszélni. Attól tartanak, ha vallomást tennének, ők lennének a következő áldozatok.

Hunhír.info – szoljon.hu

Hunhír.info