A székely kérdés megoldásának alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő önrendelkezés, az ENSZ közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog. Az 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya kimondja: Minden népnek joga van az önrendelkezésre.
A székely kérdés megoldásának alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő önrendelkezés, az ENSZ közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog. Az 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya kimondja:
“1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.
2. Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával – szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.”
Az önrendelkezési jog mint természetes jog minden más szabadságjognak is az alapja, melyet nemcsak számtalan ENSZ-határozat és deklaráció, hanem az Európa Tanács és az EBEÉ határozatai is megerősítenek.
Az önrendelkezési jog a székely népet is megilleti. Az őshonos székely nép szülőföldjén, Erdélyben évezredes történelme során sajátos jogrendet, önigazgatási rendszert és kultúrát hozott létre. Húsz évvel a kommunista diktatúra és Európa átrendeződése után a székelység másodrangú állampolgárként él Romániában, kitéve a román állam agresszív nacionalizmusának, az erőszakos beolvasztásnak.
A jogot az önrendelkezésre, amelyet számtalan európai nép megkapott az elmúlt húsz évben, a székely néptől sem szabad megtagadni. Ez a jog kötelező jellegű – ius cogens – nemcsak be kell tartani, de erről a jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, mely megszegi ezt a jogot, semmis.
Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul. A székely nép élni akar önrendelkezési jogával, sorsáról saját maga akar dönteni, életét ősei tudása, hagyományai szerint akarja intézni.
A Székely Nemzeti Tanács által szervezett belső népszavazáson Székelyföld lakóinak döntő hányada, 250 ezer ember igent mondott az önállóságra. A népszavazáson kinyilvánított népakarat kötelező érvénnyel bír mindenki számára, a közéleti cselekvés alapvető normájaként működik.
A román hatalom az Alkotmány 1. cikkelyére hivatkozva, miszerint Románia “egységes nemzetállam”, megtagadta a székely nép területi autonómiához való jogát. Ebben a kényszerhelyzetben egyetlen lehetőséget hagyott a székely nép számára: a teljes önrendelkezési jog követelését.
A Székely Nemzeti Tanács, mint a székely nép akaratából közképviselettel felruházott testület, e felhatalmazás birtokában, népével szembeni felelőssége tudatában, kötelességét teljesítve kijelenti:
Elérkezett az ideje, hogy megoldást találjunk a szülőföldjén őshonos székely nép önrendelkezési jogának érvényesítésére!
A fentiek alapján követeljük:
A Székely Nemzeti Tanács, amennyiben a Román Parlament elutasítja ezen törvény megalkotását, haladéktalanul megszervezi a székely nép belső népszavazását.
2. A magyar állam vállaljon védőhatalmi státust alkotmányos alapon a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési folyamatában.
3. Magyarország kormánya képviselje a kinyilatkoztatott népakaratot az illetékes fórumokon, kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt.
Felhívással fordulunk a székely települések önkormányzataihoz, a politikai pártokhoz, képviseletekhez, az egyházakhoz, civil szervezetekhez, közéleti személyiségekhez, a médiához, minden székely testvérünkhöz, hogy a Székely Nemzeti Tanács Nyilatkozatában foglaltakat felvállalva legyenek társak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért folytatott küzdelmünkben!
Isten minket úgy segítsen!
Kelt Csíksomlyón, Fergeteg havában, 2010. január 13-án.
HunHír.Hu-információ
