Csíkszereda bevásárlóutcájának boltjaiban jórészt román nyelvű feliratok tájékoztatják a vásárlókat, de a vendéglők zöme sem visel magyar nevet. A mai vendéglőket, bárokat inkább olasz városról, olasz szentről, kábítószerről vagy déligyümölcsről keresztelték el, némelyik tulajdonosa pedig angol “nyelvtudását” is fitogtatni próbálja. Így, aki végigsétál az utcán, ilyen feliratokba ütközik: Meeting, Palermo, San Gennaro, Bandidos, Mediteran, Opium, Mango.

Ezen a helyen mintegy másfél tucat vendéglátóegység működik, de ezek közül a közelmúltig egyetlenegy viselt csupán magyar nevet, mégpedig a hangulatos és patinás Aranykapca. Hajdan, a két világháború között azonos nevű vendéglő működött az utcában. A pártállami időszakban füstös kocsmává degradálódott vendéglőt egyszerűen csak Kapcának nevezték a csíkiak. Aztán ez a kocsma “kimúlt”, a kilencvenes években megnyitottak egy újabb helyiséget Aranykapca néven, de az is megszűnt.

A mai vendéglőket, bárokat inkább olasz városról, olasz szentről, kábítószerről vagy déligyümölcsről keresztelték el, némelyik tulajdonosa pedig angol “nyelvtudását” is fitogtatni próbálja. Így, aki végigsétál az utcán, ilyen feliratokba ütközik: Meeting, Palermo, San Gennaro, Bandidos, Mediteran, Opium, Mango. Az olyan kocsma, amely még ragaszkodik az anyanyelvű cégérhez, eldugott udvar mélyére húzódott vissza, mint amilyen a Két Góbéhoz.

Román feliratokból van a legtöbb, elvégre az állam nyelvéről van szó. Csakhogy a városban megjelenő Hargita Népe napilap online kiadásában megjegyezi: “Noha semmilyen törvény nem tiltja a kereskedelmi egységeknek a többnyelvű feliratok használatát, a túlnyomórészt magyarok lakta Csíkszeredán számos olyan üzlet működik, amelynek tulajdonosai csak román feliratok révén tájékoztatják a vásárlókat”.

Komoróczy György nyelvművelő évtizedek óta vizsgálja az anyanyelv helyét és szerepét a társas érintkezésekben. Szerinte a román nyelvű feliratok használata, az idegen nyelvű cégnevek, boltnevek arról tanúskodnak, hogy egyrészt gyenge a nemzeti öntudat, másrészt pedig a román politikai közhangulat is hozzájárul ahhoz, hogy a köztudatban továbbra is az államnyelvnek tulajdonítsanak elsődleges szerepet, visszaszorítva az anyanyelvet. A vonatkozó törvények szavatolják a szabad nyelvhasználatot, élni kell ezzel a lehetőséggel – hangsúlyozta Komoróczy György, hozzáfűzve: “az anyanyelvet használnunk kell a társas érintkezéseinkben, a hivatalokkal, szolgáltatókkal való viszonyban, de a boltokban, vendéglőkben is”.

HunHír.Hu – origo- hargita online

HunHír.Hu