Valószínűleg a székelyföldi Csíki-medence e hivatalosan legrégebbi településére bukkant Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa az Épített Örökségünk Megmentése program keretében végzett ásatásokkor – írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán. Az erősen kozmetikázott híradás arról nem szól hogy a környék tele van hun-magyar emlékekkel.

Az Épített Örökségünk Védelmében néven meghirdetett program a székely kapuk megmentése és a hagyományos falukép megőrzése mellett olyan régészeti ásatásokat is lehetővé tesz, mint a 10-11. századi település maradványait feltáró csíkszentkirályi ásatások. A romániai Hargita megyei önkormányzat által kezdeményezett, és az egész Székelyföldre kiterjedő programba azoknak a település- és épületmaradványoknak a konzerválása és restaurálása is beletartozik, amelyeket a régészeti ásatásokon tártak fel. Újakat nem nem nagyon mernek kezdeményezni, mert kínos a szkíta hun magyar avar folytonosság

Botár István régész az Új Magyar Szónak elmondta, hogy kollégái Csíkszentkirályra utazva lettek figyelmesek az egyik udvaron zajló tereprendezésre, majd gyorsan meg is állapodtak a tulajdonossal, hogy régészeti ásatásba kezdenek a portáján.

“A feldolgozások még nem történtek meg teljesen, de úgy tűnik, hogy egy 10-11. századi település nyomait találtuk meg” – mondta Botár, aki szerint valószínű, hogy a székelység betelepítése előtti lakosság emlékeit, az egykori falu szemétgödrét találták meg.

A gödör számos olyan tárgyat őrzött meg, amelyekből fontos következtetések vonhatók le. Például a réztárgyak arra utalnak, hogy a környéken ötvös dolgozott, más nyomokból kiderül, hogy mezőgazdasággal és többféle kézművességgel is foglalkoztak az ott lakók.

HunHír.Hu