Kétszázfős cigány közösségének elköltöztetését kéri Csíkszentmárton település magyar lakossága. A háromezer fős Hargita megyei községben az utóbbi időben éles ellentét támadt a kisebbségi színes bőrű és a többségi magyar lakosság között. (Ennek nyomát viselik magukon azok a székely férfiak, akiket agyonszurkáltak, illetve nők, akiket ostorral vertek meg.) Három cigány házat felgyújtottak – hazudja a romániai cigányvédő sajtó. Elsőként a HunHír.Hu hozta nyilvánosságra Pünkösd vasárnap, hogy a cigányok elviselhetetlen bűnözése miatt a településen elszabadult a pokol.
A csíkszentmártoni magyar közösségnél betelt a pohár, és végre kezükbe vették a cigánykérdés megoldását. A törpe kisebbségben lévő cigányok több éve garázdálkodnak a községben, mert a román politika ugyanúgy bátorítja őket a bűnözésre és a hőzöngésre, mint a hazai “vezetők”. A Krónika című kolozsvári napilap ma címlapon számolt be arról, hogy hatósági kezdeményezésre hétfőn megbeszélést tartottak a székelyföldi faluban.
Amint arról a HunHír.Hu helyszíni tudósítója a nemzetközi sajtóban elsőként beszámolt, legutóbb pünkösd vasárnapján volt összetűzés, amikor féltucatnyi cigány megtámadta és bántalmazta az egyik magyar családot. Az esetet követően a magyarok példaértékűen összefogtak. Azóta is számos alkalommal erőbemutatót tartottak a székelyek a putrisoron. “Hamisak viszont azok az állítások, hogy házakat gyújtottunk volna fel” – nyilatkozta a HunHír.Hu-nak a magyarok egyik választott fiatal vezetője, akinek hátát csúfítja a cigány hosszú késének a nyoma. (A tettest beszámíthatatlannak nyilvánították, s nyugodtan randalírozott tovább a településen.) A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. A jogos önvédelem hatására mintegy hatvan cigány elmenekült a településről.
A hétfői megbeszélésen elhangzottak a cigányokkal szembeni elvárások, amelyek minden épelméjű és ép lelkű embernek magától értetődőek, nem kell külön felszólítani rá: a viselkedési normák betartása, ne lopjanak, ne garázdálkodjanak, és a helyi viszonyok miatt az is, hogy lovaikat megfelelően lássák el. Ez azért is fontos, mert a HunHír.Hu úgy tudja: a cigányok szándékosan behajtják sovány gebéiket a magyarok vetésébe, hogy így ne kelljen takarmányról gondoskodniuk.
A lap beszámolója szerint a cigányokat képviselők “hajlandóságot mutattak” arra, hogy elfogadják a feltételeket.
Constantin Strujan Hargita megyei prefektus értékelése szerint már csillapodott a feszültség, és a felek nyitottnak mutatkoznak a párbeszédre. Ennek ellenére a rendőrség nagy erőkkel van jelen az alcsíki községben, hogy megakadályozza az újabb összecsapásokat.
Gergely András, a község polgármestere nem örül, hogy a falubeliek maguk akarnak igazságot szolgáltatni. “Úgy érzik, nem hatékonyak a rendőrség és a hatóságok eljárásai” – nyilatkozta a Krónikának. A lopáson, garázdálkodáson tetten ért cigányokra például több esetben csak kisebb pénzbírságot róttak ki.
Csíkszentmártonon kívül más erdélyi településen is összetűzés volti a helyi lakosság és a cigányok között. Korábban Apácán volt hasonló eset. Több háromszéki településen is, Árapatakon, Előpatakon és Köpecen arra panaszkodtak a helyiek, hogy bandákba verődött romák tartják rettegésben őket, és garázdálkodnak földjeiken. Emiatt több alkalommal verekedés tört ki a romák és a többi lakó között. Köpecen tavaly a helyiek botokkal felfegyverkezve támadtak rá a cigány-telepre.
HunHír.Hu – Krónika hamis értesülései javítva
HunHír.Hu kommentár:
HunHír.Hu