Országszerte folynak a napokban a megemlékezések a gyalázatos trianoni békediktátum jegyében: 1920. június 4-éjére gondol minden magyar, hisz – miként Illyés Gyula mondotta volt – “Magyar az, akinek fáj Trianon”.
Hogy mit is jelent számunkra ez a franciák szemében érdektelen Trianon megnevezés, arról mostanság már lehet hallani/olvasni, bár tény, hogy soha nem eleget. Most csak az egyik legjellegzetesebb itthoni emlékhely kerül fókuszba, jelesül a zebegényi Kálvária-dombon lévő. A két világháború közötti politika nagy gondot fordított a nemzettudat építésére, e folyamatnak kulcsfontosságú része volt a történelem megismertetése. Zebegényben is ezért kezdtek hozzá az emlékhely kialakításához.
Az 1935 és 1938 közt épült emlékműegyüttest azonban nem fejezték be, és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. Utána pedig megkezdődtek a nemzettudat-pusztító esztendők. Ezek hatásait sajnálatosan még ma is nagyon érezzük, bár halvány jelek azért mutatnak arra, hogy a helyzet nem teljesen reménytelen. Az egészséges gondolkodású emberek ma is harcba szállnak a tudatos szellemrongálással – ugyanúgy mint a kommunizmus alatt. A háború utáni évtizedekben ugyanis a legtöbb Trianonra utaló emlékművet elpusztították – ám sokan, sok helyütt, így Zebegényben is a “kispolitika” részeseiként találékonyan kieszelték, hogyan őrizzék meg az óriási munkával és áldozattal létrehozott emlékmű alapjait. Akkor az emlékhelyet átminősítették kilátónak (lenyűgöző fentről a Dunakanyar-panoráma, de jó időben még az elcsatolt Ipoly-vidékre is ellátni…), az Országzászló négy oszlopának tetejére vaslépcsőkön megközelíthető vasbeton hidat építettek, ez még ma is megvan. Az emlékműegyüttes eredeti funkciója ezután tabutéma lett, nem is beszéltek róla egészen a rendszerváltozásig. Mára a vaskilátót elbontották az emlékhelyről, így a kirándulók sem csupán egy kilátónak gondolják a sok közül.
Az országzászló az emlékmű-együttes északi részén helyezkedik el. Talapzatánál földhalom áll, melyet a határokon túli magyar területekről hozott földből alakítottak ki. Az országzászlót kilátó veszi körül, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre. Eredeti funkcióját az emlékhely 1996-ban, a millecentenárium alkalmából kapta vissza. Ekkor került az egyik oszlopra a tábla a következő felirattal: “Országzászló és nemzeti hőseink tragédiáinak emlékhelye. Tervezte: Maróti Géza iparművész, készült hazafias közadakozásból 1935-38.”
Utóbb elhelyezték el Henri Pozzi francia diplomata francia és magyar nyelvű emléktábláját. A tábla szövege: “Henri Pozzi (1879-1946), Európa igaz embere, francia diplomata, újságíró emlékére, aki elsők között ismerte fel a a trianoni diktátum embertelenségét, és becsületesen küzdött ellene. A Trianon Társaság Országos Elnöksége. 2000. június 4.”
Az emlékmű-együttes három részből áll. Az első világháború hőseinek emlékparkját zebegényi hősi halottakat jelképező 10 kereszt alkotja. A tér középen található a Hősök tere, melynek tengelyében álló kőoszlopon egy bronzból készült Krisztus-fejet helyeztek el. A harmadik egység az aradi vértanúk parkja, ahol a kivégzettek emlékét 13 kereszt őrzi. Időközben a Zebegényi Emlékhelyet időközben átépítették…
2014 végén határozott úgy Zebegény önkormányzata és lakossága, hogy felépítik az eredeti terveken szereplő emlékművet, és mellette egy kilátót is emelnek a Kálvária-hegyen. 2015 elején kerültek fel a terméskő oszlopokra a gömbök a kettős keresztekkel, és az országzászlót is felújították ebben az évben. Nem messze innen pedig felépült a Kós Károly-kilátó.
Hunhír.info
