A háttérhatalmak egy teljesen új világképet akarnak felépíteni. Azt üzenik, hogy a hagyományos emberkép téves, és a patriarchális elnyomórendszer eszköze – nyilatkozta Köntös László. A Dunántúli Református Egyházkerületben kommunikációs igazgatói tisztséget is betöltő lelkész szerint minden fronton támadják a keresztény értékeket, és a szélsőséges liberális megmozdulások célja nem más, mint elhitetni, hogy a többségi társadalom gyűlölködő, kirekesztő, és minden, amit a fehér ember tesz, bűnben fogant. A Vasárnap interjúja Köntös László református lelkésszel.
– Nem kis mértékű támadás éri a Református Egyházat, mióta Balog Zoltánt, egy volt fideszes minisztert püspökké választottak. Hogy bírják az állandó gyalázkodást?
– Ebben nincs semmi új. Most csupán találtak egy friss apropót arra, hogy a Református Egyházat támadják. Ha nem lenne Balog Zoltán, akkor sem mi lennénk a kedvencek. Szerintük ugyanis mi vagyunk az Orbán-egyház. A támadás tehát állandó, most csak új erőre kapott. Talán azért is, mert a református társadalom jelentős többsége jobboldali.
– Ez talán elmondható a katolikus közösségről is.
– Egy keresztény ember etikailag valószínű a jobboldali értékek szerint foglal állást. Lennék én ellenzéki is, ha azt látnám, hogy az érdemben foglalkozik a kereszténység ügyével.
Az ellenzékkel az a baj, hogy teljes részvétlenséget mutat a kereszténységgel, a nemzettel, a hagyományos identitásokkal szemben.hirdetés
– Keresztény ember csak jobboldali lehet?
– Egyáltalán nem, de az a probléma, hogy az ellenzéki térfélen nem értik meg a kereszténység történelmi jelentőségét, súlyát és rengeteg olyan dolgot, amit a kereszténység alapvetően fontosnak tart. Tehát nagy választási lehetősége nincs a politika terén egy konzervatív keresztény embernek.
– Politizálhat egy lelkész?
– Ma a helyzet az, hogy ha jobboldali a lelkész, akkor nem politizálhat, ha baloldali lenne, akkor igen. Egy lelkipásztornak ki kell mondania azokat a keresztény értékeket, melyek mellett kötelességünk kiállni. Ilyen a család, a gyermek vagy az abortuszellenesség. Ez abszolút biblikus álláspont.
– Mi a véleménye az egyre nagyobb teret nyerő genderelméletről, illetve arról, hogy a homoszexuális párok házasságot akarnak kötni és gyermekeket nevelni?
– A liberálisok ezt mindig ügyesen csinálják. Van egy adott kisebbség, melyet felkarolnak, és ezzel lehet a többségi társadalmat ostromolni, a kisebbségben pedig öntudatot ébreszteni, és olyan képet kreálni, mintha ezt a kisebbséget a többségi társadalom nem tolerálná. Pedig nem erről van szó, csak
szeretnénk megvédeni az olyan alapvető intézményeket, értékeket, mint a házasság, a gyermek vagy a férfi és a női szerepek.
Azt akarják elhitetni, hogy a többségi társadalom szeretetlen, intoleráns és nem megértő.
– Ezzel szemben mi a valóság?
– Az, hogy a mai magyar társadalomban valójában senki nem foglalkozik a másik szexuális életével.
– Az azért sokakat felháborít, amikor az Andrássy úti Pride-on nőnek öltözött férfiak vonaglanak kamionokon, kereszttel a nyakukban…
– Ez egyértelmű provokáció, direkt csinálják. Ellenszenvet akarnak kelteni maguk iránt, és amikor ezt elérték, elmondhatják a többségi társadalomról, hogy gyűlölködnek. Több olyan homoszexuális embert ismerek, akiknek semmi köze a Pride-on előadott performanszhoz, sőt, elhatárolódnak tőle.
– Mégis: nem lenne egyszerűbb nekik, ha nem provokálnának? Sokkal könnyebben elfogadtathatnák magukat.
– E mögött egy komolyan felépített világkép áll. Azt akarják elhitetni, hogy ha valaki kijelenti, hogy én férfi vagyok te pedig nő, az csupán egy társadalmi konstrukció, és amit a hagyományos társadalom gondol, csak egy illúzió, ami helytelen és hamis. Erről szól például a Meseország mindenkié „mesekönyv” is. Egy teljesen új világképet akarnak felépíteni, ki kell mutatniuk, hogy a hagyományos emberkép téves, és a patriarchális elnyomórendszer eszköze. A hagyományos társadalommal szerintük az a baj, hogy az emberekben előítéleteket épített fel, amiket le kell bontani.
– Mi a végső céljuk ezzel, és kik mozgatják a szálakat a háttérben?
– Ez egy hosszú történelmi folyamat. Egészen a II. világháborúig kell visszamennünk, hogy megértsük. Akkor hangzott el Adorno német filozófus szájából egy paradigmatikus mondat, melynek mélységét talán nem is fogtuk fel teljesen. Azt mondta: „Auschwitz után verset írni barbárság”. Ez azt jelenti, hogy az európai keresztény civilizáció folytathatatlan. Bizonyos értelemben tényleg így van. A holokauszt abszolút cezúra, viszonyítási pont a nyugati keresztény civilizáció folytonosságának értelmezésében. Aki ezt nem érti, semmit sem ért a mából. Másrészt kétezer év történetéből nem lehet csak úgy kilépni. Ez a történelmi feszültség máig megoldatlan, súlyos társadalomlélektani teher, amelynek a tünetei visszaköszönnek napjainkban is. Úgy tűnik, a folytathatóság kérdése ma is kísért. Ennek mai kibontakoztatását láthatjuk a cancel culture-ben vagy a Black Lives Matter mozgalomban is.
Immár a nyugati keresztény civilizáció egésze kérdőjeleződik meg. Azt akarják érzékeltetni, hogy minden, amit a fehér ember tesz, bűnben fogant. Vagyis a civilizációs és a kulturális öntudat teljes felszámolása zajlik.
Ebbe a szemléletbe illeszkedik bele a migránsok határtalan számú befogadásának ideológiája is. Ha tízmillió számra betelepülnek a muszlimok, az tovább oldja Európa keresztény jellegét. Ez azoknak az érdeke, akik nem akarják, hogy az egyén identitása történelmi gyökerekre nyúljon vissza, és közösségi jellegű legyen.
Az egyén fontosságát hangsúlyozzák. Nem véletlen, hogy az egyéni szabadság kérdését a szexuális szabadság kérdésére korlátozták.
A végső cél pedig, hogy engedelmes fogyasztókat neveljenek, akik beállnak a futószalag mögé. Azt üzenik: ha veszel magadnak egy márkás pulóvert, és felveszed, az majd identitást ad neked. Nyilván nem kell a múltat idealizálni, Adorno mondatát ma is komolyan kell venni. Ám a kulturális közösségi emlékezet teljes felszámolása eléggé abszurdnak tűnik.
– Vagyis egy agymosott fogyasztói társadalom létrehozása a rejtett, végső cél?
– Igen, egy atomizált társadalomé, melyben az embereknek semmi közük egymáshoz, és nem a közösségből eredeztetik magukat. Csak az egyén a lényeg, aki valami módon meghatározza önmagát, és a szabadságát abban tudja megélni, hogy bár fiúnak született, lány is lehet.
– Valójában kiforgatják a szabadság eredeti jelentését?
– Hívószóként használják. Hisz ki ne szeretné a szabadságot? A totális alapérték náluk az egyén szabadsága, és könnyű bárkit felhergelni, utcára vinni, ha azt terjesztjük, hogy ezt le akarják rombolni. Mögéjük pedig beállnak a multicégek. Vicces, amikor például a Facebook vezet szabadságharcot… Azt mindig az elnyomottak vezették a történelem folyamán, soha nem az uralkodók. A nemzetek, különösen egy olyan kis rebellis nemzet, mint a magyar, a nagyhatalmak útjában áll.
– Mit adhat a kereszténység ebben a normalitástól elrugaszkodott, hitnélküliséget ösztönző világban?
– A kereszténység pajzs, védelem, szellemi háttér, fundamentum. De sajnos ez nem jön át eléggé erőteljesen vagy sehogyan sem a nyugati kereszténység meghatározó vezetőinek részéről. A keresztény vezetők egy része beáll a sorba.
Lefejeznek egy imádkozó katolikust egy katedrálisban. Erre mit tesz a kereszténység? Semmit!
Mert nincs megszervezve. Kampányt kellene indítani a kereszténység védelmében és a kereszténység népszerűsítéséért. Miért marad néma Európa a keresztényüldözések láttán és hallatán?
– Ön szerint miért?
– Mert azt sulykolják belénk, hogy ezzel nem kell foglalkozni. Nem érzékenyítik rá az embereket. Gondoljuk csak végig, hogy mi jut egy mai átlagember eszébe, amikor kiejtjük azt a szót, hogy kereszténység! Leginkább a pedofília, az inkvizíció és a boszorkányégetés. Ezzel el van intézve a kereszténység elmúlt 2000 éve…
– Miért állnak be a sorba egyes keresztény vezetők?
– Mert hatalmas nyomás alatt állnak.
– Milyen következményei lesznek annak, hogy Amerika élére egy élet- és keresztényellenes, abortuszpárti vezető került, aki egyébként már a magyar ellenzékiekkel is kokettál, pénzzel támogatja őket és a baloldali civil szervezeteket?
– Az ellenzéknek ez az utolsó mentsvára. Számukra Biden a messiás. Amerikában pedig tovább folytatódik a végsőkig hajtott liberális életszemlélet, és tovább terjesztik a „demokráciát”, ami esetükben nem más, mint egy világuralmi ambíció ideológiája. Jelenleg a kereszténység megfélemlítése zajlik.
– Milyen módon?
– Ellehetetlenítéssel és kirekesztéssel. Ez pont elég. Folyamatos bűntudattal élünk, ez teljesen nyilvánvaló. A bűnös kereszténység toposz tudatipari szintű sulykolása megtette hatását. Még egyszer mondom: nem a történeti kereszténység tisztára mosása a cél. Van a történeti kereszténységnek épp elég bűne. De az az egyoldalú történelemszemlélet, amellyel a kereszténység civilizációalkotó jelentőségét szélsőségesen liberális tudatformáló vállalkozások elintézik, már sok. Ez ellen fel kell lépni!
– Tavaly úgy döntöttek, hogy megszüntetik a Reposzt nevű oldalt, melynek alapítója volt, és amely felületen keményen kiállhattak a keresztény értékrend mellett. Miért pont most adtak fel egy ilyen jelentős harcteret, amikor egyre erősebb a kultúrharc, egyre jobban támad a keresztény értékeket eltipró szélsőliberális gondolatiság?
– Ennek semmi különösebb oka nincs. Senki nem szólított fel minket fel erre, csupán arról van szó, hogy 9 és fél éven át csináltunk, ingyen és bérmentve. Kifulladtunk. Eddig tudtuk vinni.
– Lát esélyt arra, hogy a keresztény felekezetek ebben az elsöprő támadásban végre összefogjanak?
– Abszolút szükségszerű lenne. Félre kell tenni a régi felekezeti megosztottságot. A teológusok vitatkozzanak egymással nyugodtan, de látni kell, hogy a világ megváltozott. Fel kell végre ismernünk, hogy egy csónakban evezünk. Össze kellene zárni, természetesen anélkül, hogy feloldanánk a felekezeti határokat. Nem az a lényeg, hogy a másik milyen vallású. A kereszténységnek el kell döntenie, hogy összezár és végre hajlandó megvédeni önmagát, vagy továbbra is néma marad. A kereszténységnek fel kell ébrednie, elég volt a nyámnyilaságból!
Mizsei Bernadett – Vasárnap.hu
Hunhír.info