Erdélybe június közepén vonultak be az egyesített orosz-osztrák csapatok Az orosz főirány a Tömösi-szoroson át Brassó. másik irány Dornavatra-Beszterce volt. Clam-Gallas osztrák altábornagy a Vöröstoronyi-szoroson át igyekezett csatlakozni az orosz főerőkhöz, melyet Lüders tábornok vezetett. A Brassó elleni támadás sikeres volt. az oroszok június 27-én már Nagyszebent is elfoglalták.

Bem először Besztercénél próbált ellenállni, de miután felismerte, hogy a nagyobb veszély délről fenyegeti, ide sietett. Először Clam-Gallas csapatait július 20-án megverte Sepsiszentgyörgynél, majd egy rövid moldvai kitérő után Lüders elé Segesvárra meneteltette seregét. Itt azonban július 31-én vereséget szenvedett. A csata után Nagyszeben felé indult, ahol ugyan ért el részsikereket, de az augusztus 6-i nagycsűri csatában döntően vereséget szenvedett.

Délvidéken az események menetében változást jelentett a Jellačić-hadtest megérkezése Budáról. A horvát bán, miután átszervezte csapatait, június elején átkelt a Duna bal partjára, és körülzárta Péterváradot, betört a Bácskába, és felégette Újvidéket. Sikeres előretörésének azonban július 14-én egy súlyos kudarc véget vetett. E napon ugyanis megtámadta Guyon-hadtestét, amely Nyárasdnál vereséget mért rá. Ezután Jellačić először a Titeli-fennsíkra vonult vissza, majd visszatért a Duna jobb partjára.

Arad vára július 1-jéig tartott ki, ekkor az osztrák őrség kapitulált. Temesvárt a magyar csapatoknak minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült elfoglalniuk.

A 1848-49-es szabadságharc, a magyar függetlenség ügye Európa központi kérdése lett ebben az időszakban. Ha hivatalos támogatást a kormányoktól nem is kapott, a közvélemény élénk érdeklődéssel figyelte az eseményeket. Ebből a figyelemből bőven jutott a katonáknak, akik elismerésre méltóan védték hazájukat, a szabadság és a haladás ügyét. A magyar tábornokok neve gyorsan ismert lett Európa-szerte, és hamarosan nemcsak az újságok írtak róluk, hanem katonai körökben is elemezték haditerveiket, cselekedeteiket. Így kerülhetett bele a magyar szabadságharc több hadművelete a katonai iskolák tankönyveibe mint a mintaszerű tervezés vagy végrehajtás példája.

(Forrás: Saját kezébe, ott, ahol… – Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból (www.mek.hu))