Basescu román elnök szerint az 1968-ban létrehozott megyerendszer túlzottan bürokratikus, közigazgatásilag nem hatékony. Egy 9-12 megyéből álló közigazgatási rendszer létrehozását tartaná optimálisnak. A mostani fejlesztési régiókat alakítaná át megyei jogkörökkel bíró közigazgatási egységekké, ami a magyar közösség számára katasztrofális lenne. A két székely megyét akár négy darabra is lehetne szabdalni és olyan régiókhoz csatolni, ahol többé szavunk sem lenne”.
Az erdélyi magyarság nem fogadta kitörő örömmel a javaslatot. Markó Béla szükségesnek tartja a decentralizációt, illetve az ország közigazgatási szempontból való újrafelosztását. Az RMDSZ elnöke szerint azonban legalább 15-16 közigazgatási egység létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy érvényesülhessenek a régiók etnikai összetételére vonatkozó szempontok.
Kelemen Hunor sokkal keményebb kritikát fogalmaz meg blogjában: “A megyék átszervezését az államfő a következőképpen látja: a mostani megyéket 9-12 új közigazgatási egység váltaná fel. A mostani fejlesztési régiókat alakítaná át megyei jogkörökkel bíró közigazgatási egységekké, ami a magyar közösség számára katasztrofális lenne. A két székely megyét akár négy darabra is lehetne szabdalni és olyan régiókhoz csatolni, ahol többé szavunk sem lenne”.
A választási rendszer módosítására tett javaslat szintén kellemetlenül érintheti az erdélyi magyarságot. A helyhatósági választások egyéni kerületessé alakítása ugyanis azt eredményezheti, hogy csak a harminc százaléknál nagyobb támogatással rendelkező pártok jutnának be a helyi és megyei önkormányzatokba. Ha bevezetnék az új rendszert, a magyarságnak csak a három székely megyében és néhány községben maradna képviselete, és a románoknak nem lenne egyetlen tanácstagjuk sem például a sepsiszentgyörgyi tanácsban – írja a Háromszék.
HunHír.Hu