Sokan nem is tudják, hogy a jelenlegi lengyel-szlovák úttorlaszt elhagyva Krakkó irányába  még mindig a Képtörténelmi Magyarország területén haladnak, egészen Podvilkig, ahol korábban a lengyel-magyar határ húzódott. Ez a terület a néhai Árva vármegye része volt. Trianon után Csehszlovákiához csatolták, de egy határkiigazítás során 319 km 2 és 12 falu Lengyelországhoz került.

Oravka faluban található az a fatemplom, mely komoly eséllyel pályázik a világörökség elnyerésére, magyar vonatkozással bír.

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom 1659-ben épült, ekkor vált a falu az ellenreformáció központjává Felső-Árvában. Barna Gábor plébános megbízása nyomán 1711-re Antoni Tuszyski mester elkészült a templom belsejének díszítésével. Az oltár jobb oldali előterének falain látható Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Erzsébet, míg egy bal oldali festmény az életét a legenda szerint Polában remeteként bevégző Salamon királyt is szentnek tünteti föl. A karzat feljáratánál az érdeklődő Hedvig királynőt és Kinga hercegnőt is felfedezheti a szentek sorában, jóllehet II. János Pál csak az 1990-es évek második felében avatta őket szentté. A templomban magyar nyelvű ismertető is található.

A templomkertben két magyar pap sírja található. Az egyik Vitkay Pálé, akinek régi magyar nyelvű síremléke pár éve eltűnt, helyében ma Pawe Witkay feliratú a modern sírkő. A másik pap, Várzély Máté síremléke egyelőre megmaradt.

Egy magyar emlék messze a gúnyhatártól. Lengyelországban, ami jelenleg nem is határos Magyarországgal..