A hagyományt, mely több évszázadra tekint vissza, 1996-ban elevenítették fel. dr. Várkonyi György kapitány a pincevágókhoz hasonlította szolgálatukat és életformájukat. Mert nem a földi élet végességében, hanem százados, ezredes távlatokban gondolkodnak, amikor az áthidaló gerendát beteszik az ajtó fölé.

Komoly gondolat. Hazafias életforma szép filozófiája.
Az eskü megejtő szövegére könnyek gyűlnek az igaz magyar szemébe:.Magyarországhoz, mint édes szülőanyához hűséges leszek. Szabadságát, függetlenségét úgy védem, mint Isten nekem íratta.

Habis László polgármester finoman így igazította át: ez már nem csak eskü, több kell legyen: HIT.
Igen. Nagy szükség van az árulással és hazudozással, sáskaéhségű bolsevikokkal két vállra fektetett országban minden vállalásra, a testületire és a személyesre legfőképpen. Ott legbelül, a lélek és szív zugaiban: a nemzetért, s benne minden becsületes magyar emberét, hogy azok lehessünk, akik voltunk egykor Dobó városában és hazájában: megalkuvás nélküli magyarok. De ne csak szó- magyarok, hanem tett-magyarok!

Erre esküdött fel ma a 15 új fertálymester: Varga Pál tanár, Balázs László vállalkozó, Bessenyei Pál mentős, Román Árpád bányamérnök, Trembeczki Gyula vállalkozó, Misz József tanár, Vincze József jogász, Kiss László vállalkozó, Zólyom Ferenc lakatos mester, Sipka Károly vállalkozó, Homa János tanár, Baran Grzegorz zenetanár, Palotai Sándor banktisztviselő, Ale Béla műszerész, Menyhárt József állatorvos.

Különleges gesztussal is bírt ez a mai ünnep, mert egy magyarországi lengyelt is felvett soraiba a szokásos suttogó után a fertálymesterek kapitánya. Talán ez a példa minta lehetne a kisebbségi és többségi állampolgárok együttélésében.

Jó volt magyarnak lenni ezen a délelőttön Egerben.

vitéz Szíki Károly