A karlsruhei székhelyű német legfelsőbb bíróság megerősítette két egykori jugoszláv titkosszolgálati vezetőre a nyolcvanas években Bajorországban elkövetett gyilkosság miatt kirótt életfogytiglani szabadságvesztésről hozott ítéletet – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT) hétfőn.

A döntés még május 2-án megszületett, de a bíróság hivatalosan csak hétfőn hozta nyilvánosságra.

A müncheni tartományi felsőbíróság még 2016-ban megállapította, hogy Zdravko Mustac, az UDBA egykori jugoszláv titkosszolgálat horvátországi igazgatója és Josip Perkovic, a szervezet II., “ellenséges emigrációval” foglalkozó főosztályának vezetője bűnrészes Stjepan Durekovic emigráns horvát olajipari menedzser 1983-ban történt meggyilkolásában.

A bíróság továbbá bizonyítottnak találta, hogy a vádlottak aljas indokból törtek az NSZK-ban ellenzéki tevékenységet folytató áldozat – az INA olajvállalat korábbi igazgatója – életére. Mindezért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte őket.

A két vádlott ügyvédei fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, amit most a legfelsőbb bíróság elutasított.

Horvátország 2014-ben adta ki Mustacot és Perkovicot Németországnak. Kiadatásukat azonban hosszú vita előzte meg, Zágráb ellenállt, de Brüsszel és Berlin nyomására végül engedett.

A horvát parlament Horvátország 2013-as uniós csatlakozása előtt mindössze néhány nappal módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát jogszabályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen ilyen dokumentum alapján más uniós országoknak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt keresnek. A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel. Miután az Európai Bizottság által Zágráb ellen indított eljárás azzal fenyegetett, hogy az unió visszatarthat bizonyos, Horvátországnak szánt támogatási összegeket, a horvát kormány meggondolta magát, és kiiktatta a jogszabályból a fent említett időkorlátot, és a bűncselekmény elkövetésének időpontjára való tekintet nélkül lehetővé tette a kiadatást.

A 2016-os nem jogerős ítélet éles reagálásokat váltott ki Horvátországban, az előrehozott parlamenti választások kampányának is egyik témája lett.

MTI

Hunhír.info