A néphagyományok terén kettősség van a mai magyar társadalomban: a múltban felgyülemlett tudás, a hagyományok megmaradtak, de ennek nagyon kicsi a beágyazottsága, a média gyakran közömbös – mondta Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója A kultúra gyarapít című szakmai konferencián csütörtökön az Országházban.

Kelemen László hangsúlyozta: a 20. században eltűnő paraszti kultúrák számára az utolsó órában érkezett a táncházmozgalom segítsége a hetvenes évek elején. Hozzátette: a “revival” a mai napig virágzik, a fiatalok újabb és újabb generációját nyeri meg magának.

A Hagyományok Háza vezetője felsorolta, hogy azóta létrejött az Óbudai Népzenei Iskola, megalakult a Fonó Budai Zeneház, a Zeneakadémián pedig a népzenei tanszék. “Ezek mindannyiunk számára az identitást megtartó eredmények”.

Mint elhangzott, a 2001-ben alakult Hagyományok Háza történetében mérföldkő, hogy az elmúlt három évben a kormányzat támogatásával újjászületett az intézmény otthona a Budai Vigadóban, és a ház Kárpát-medencei intézménnyé vált. A szalag átvágása jelen állás szerint április 5-én lesz, a Hagyományok Háza szeptember 1-jétől működhet “teljes fegyverzetében” az épületben, ahol megújult a bálterem, a gépészeti rendszer.

Kelemen László a Csoóri Sándor Programot legnagyobb magyar állami kezdeményezésnek nevezte, amely a hagyományos kultúrát támogatja. A Hagyományok Háza hálózatával Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját és a Délvidéket is átfogja a program, a hálózat működtetésére 160 millió forintot tudtak már fordítani.

Kelemen László elmondta, hogy táncház- és zenésztalálkozókat, népzenei mesterkurzusokat szerveztek mind a négy fő határon túli magyar régióban.

Az igazgató felvetette, hogy a közmédián belül szükség lenne egy Kodály Rádióra, amely az igazi hagyományos kultúrát mutatná meg. Méltatta a Fölszállott a páva műsorsorozat eredményeit és sikerét, felsorolva, hogy 8637-en szerepeltek már a tehetségkutatón, 38 területi válogatót rendeztek, 1901 produkciót mutattak be, közülük 240 képernyőre is került.

Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója a 36 évvel ezelőtt alakult, ötezer főt tömörítő, a hagyományos népi kézműves értékeket bemutató szervezet tevékenységét ismertette. Mint elhangzott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával programot indítottak 35 év alatti fiatalok számára, workshopokat, előadásokat, a népművészek innovatív együttműködését segítő programokat szerveztek.

“A NESZ szakmai kontrollt is jelent, megújult például a minőségi kézműves termékek pávavédjegye és zsűrizése is” – tette hozzá.

A szakember kitért a szervezet jelenlétére a hazai fesztiválokon és a nemzetközi együttműködésekben, utóbbi keretében a FAO-val (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) közép-ázsiai országokban segítenek kézműves szakmát kitanulni munkanélküli nőknek, de benne vannak az európai műhelyek és alkotóházak hétvégéjében is.

Igyártó Gabriella bővebben szólt a Mesterségek Ünnepe rendezvényről, amelyen évente nyolcszáz Kárpát-medencei hagyományőrző kézműves mester vesz részt, továbbá száz-százötven külföldi mester.

Hunhír.info