A legjobb telkeket kormányközeli vállalkozók vásárolják meg, hogy luxusapartmanokat húzzanak fel, eltűnnek a szabadstrandok, a kempingeket beépítik – összegezte a Magyar Narancs e heti száma a balatoni ingatlanpiacon zajló változásokat. A folyamat legnagyobb nyertesei természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, akik összesen 14 kempinget és 10 szállodát tulajdonolnak a tó körül.

De a portfólióban borászat, kikötő és golfpálya is szerepel. Az ingatlanpiaci befektetőknek érdemes figyelni, merre mozog Mészáros és Tiborcz, az a környék ugyanis, ahová ők bevásárolnak, biztosan fejlődni fog.

A központi fejlesztési tervek híján az ötvenes években felfutó, tömegek nyaraltatására szánt üdülőövezetek gyorsan lepukkantak, a nyolcvanas évek végére ügyeskedő vállalkozók és a szervezettebb alvilág kezébe kerültek. A Balaton presztízse a kilencvenes évektől az egyre több külföldi nyaralási élményt gyűjtő lakosság szemében folyamatosan romlott.

Az új pezsgést sem a retróhullám, hanem a budapesti felső-középosztály generálta; először a Káli-medencére, majd a Balatonra csodálkoztak rá. Bár a tó térsége nem rendelkezik közös irányítási rendszerrel, Balaton-törvény és fejlesztési terv a magasabb körök érdeklődése nyomán azonnal született. A Balaton-törvény módosítóját Lázár János 2016-ban a költségvetéssel egy időben adta be, így kevés figyelmet kapott, pedig ebben lazítottak a partszabályozáson és az ingatlanfejlesztés feltételein is.

Ennek értelmében már nincs szükség vízpart-rehabilitációs, csak partvonal-szabályozási tervre. A konkrét jogszabályokat éppen ezekben a hónapokban véglegesítik az érintett önkormányzatok, melyek viszont minden, a fejlesztőktől beeső forintnak örülnek, hiszen a kormány rengeteg forrást vont el tőlük az elmúlt években. A 2016-os fejlesztési program szerint 365 milliárd forintot költenek a tó környékére: 5 milliárd a kempingeknek, 1 7 milliárd egy tematikus élményparknak, 8 milliárd forint pedig a termék- és szolgáltatásfejlesztésnek jut, de megújulhatnak a kikötők, a hajópark és a közlekedés is.

Mészáros 2016 óta tulajdonosa a Hunguest Hotels szállodaláncnak, melyet korábban Leisztinger Tamás adott el Jászai Gellértnek, aki a Konzum Nyrt. élén gyakorlatilag Mészáros jobbkezeként ténykedik. A lánchoz tartozik a balatonalmádi Hotel Bál Resort, a tapolcai Hotel Pelion, a keszthelyi Hotel Helikon, a hévízi Hotel Helios és a Hotel Panorama, illetve a zalakarosi Hotel Freya is.

Tavaly Mészárosé lett a Balatontourist is, melynek a válság előtt éppen Jászai volt a tulajdonosa, még az SCD-csoport színeiben. A Balatontourist kempingjei, melyek a teljes tavat körbefogják, összesen 106 hektárnyi, part menti területen fekszenek.

A Balatontourist vezetője, Nagy Gábor szerint nem cél az összes parti kemping megvásárlása, például a siófok-sóstóit sem vették meg. Árnyalja a képet, hogy a vevő Retro Motors Company vezetőjének viszont azzal az Árki Tamással van közös cége, aki a Mészáros-féle Eurogenerál igazgatósági tagja.

Az egyik leghosszabb, egybefüggő balatoni partszakasz több lépcsőben került Mészáros kezébe. A balatonakali kempinget először az SSS Group vette meg, és tőlük vásárolta meg a szupervállalkozó. A kempinget felszámolták, és luxusapartmanokat terveznek kialakítani. A Hunguest és a Balatontourist egy kézbe kerülésével a legnagyobb hazai turisztikai vállalkozás jött létre.

Tavaly nyár végén Mészáros agrárcége, a Búzakalász 66 Kft. több mint 100 hektárnyi Balaton-felvidéki szőlő, illetve a Badacsonyi Pincegazdaság tulajdonosa lett, melyeket Demján Sándortól vett meg. Ezzel és a korábbi, Tokaj-környéki bevásárlásaival Mészáros a borászatban is a legnagyobbak közé került. 2017 júniusában pedig megvásárolta a balatoni térség kereskedelmi rádióját, a Part FM-et. A dél-balatoni vasút felújítását a 72,4 milliárd forintért végzik Mészáros cégei a Swietelskyvel konzorciumban.

A keszthelyi vitorláskikötő bekebelezésének részleteit, a pályáztatás elkerülésének megoldását az Átlátszó fedte fel. A Balatoni Hajózási Zrt. először átadta a működtetés jogát az önkormányzatnak, és opciós szerződést kötöttek egy önkormányzati céggel az eladásról. A határidő lejárta előtt egy nappal a cég élt az opciós jogával, majd másnap el is adta a céget egy Tiborcz résztulajdonában álló társaságnak.

A keszthelyi Hullám Szálló is Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, és előbbinek szintén jutottak kempingek: a Magyar Építő Zrt. révén a háromhektáros keszthelyi kemping, az FND Kemping Kft. révén pedig a 100 hektáros fonyódi Napsugár kemping került az ország vője közelébe. A Heti Válasz szerint Tiborczéké a lebontott keszthelyi Phoenix Hotel beépíthető telke is, így néhány foghíjat leszámítva a teljes városi partszakasz az Orbán család közelébe került. Tiborczé lett továbbá a badacsonyi Ranolder-villa, és a balatonudvari golfpálya is a holdudvar kezébe került.

A kormány 2,5 milliárd forint uniós forrást szán a következő években a kikötői fejlesztésekre, további 13 milliárdot pedig az aktív turizmus fejlesztése – például a vitorlázás – kap majd, csaknem 5 milliárdból pedig a Bahart hajóparkja újulhat meg. A Mészáros tulajdonában álló balatonfüredi kemping területén belül 150 kikötői férőhely épül 1,7 milliárd forintból, és további 350 férőhely készül Balaton-szerte. Balatonföldváron például egyenesen a szabadstrandból hasítanak ki ehhez területet.

A part menti települések attól tartanak, hamarosan államosíthatják a kikötőket, melyek most a Baharton keresztül 22 part menti önkormányzathoz tartoznak. Márciusig ugyanis 1,5 milliárddal kellene feltőkésíteniük a Bahartot, erre azonban nincs pénz. A kormány arra készül, hogy tőkejuttatás formájában adna a Balaton-fejlesztési csomagból 12,6 milliárdot a Bahartnak, ezzel viszont ki is szorítaná a cégből az önkormányzatokat. A Bahart tulajdonában áll egyébként a siófoki hajózási sziget is, melynek értéke az üzemcsarnokok kiköltöztetése után több milliárdra is felmehet.

A balatoni hajózást ismerők nem a csak a vitorlások számának megduplázódását (7-8 ezer helyett 15 ezer hajó) várják, hanem az elektromos hajók elterjedését is. Jelenleg kb. 250 elektromos hajó fut a tavon, vezetéséhez nem kell komoly technikai tudás, egy a hajó pedig 20-30 millió forintba kerül. Tavaly az állam egymilliárd forintot költött az elektromos hajózás fejlesztésére.

A jómódúaknak kedveznek a part mentén szaporodó lakóparkok is. Úgy tűnik, a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok nem tudnak, vagy nem akarnak érvényt szerezni annak a Balaton-törvényben foglalt pontnak, hogy a partszakasz legalább 30 százaléka érintetlen kell maradjon. Luxusapartmanok, üdülőházak épülhetnek a volt szepezdi és a balatonszemesi kempingek helyére, de Füreden már át is adták Carina Residence-t, Balatonlellén pedig három vízparti lakópark is készül. Értékesítés alatt áll az alsóörsi (Pelso Bay) és a keszthelyi (Royal Homes) lakóingatlan-fejlesztés, valamint a Siófok utolsó szabad vízparti telkén épülő Panoráma Part is.

A Balaton-felvidéki pincészetek erős nyomást éreznek: „Nem tudok mondani még egy helyet, ahol a termőföld kárára építkeznek” nyilatkozta Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok vezetője, de a Jásdi pince tulajdonosa szerint is olyan változások zajlottak az ingatlanpiacon, melyek „kedvezőbbé tették az északi parti szőlőföldeket az ingatlanbefektetők számára”.

A kevésbé tehetős rétegek mint turisták kiszorulását a Balaton mellől statisztikák is alátámasztják, az Index által megkérdezettek fele az elmúlt öt évben egyetlen napot sem töltött a Balatonnál.

hvg.hu

Hunhír.info