Efraim Halevi, az izraeli hírszerzés (Moszad) egykori vezetője kedden óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi a Jerusalem Post című izraeli napilapnak azt nyilatkozta: úgy véli, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek.

Efraim Halevi, az izraeli hírszerzés (Moszad) egykori vezetője kedden óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi a Jerusalem Post című izraeli napilapnak azt nyilatkozta: úgy véli, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban.

Jiszrael Kac hírszerzési miniszter megerősítette: Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor „azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és fölváltsa a demokrácia”.

A Moszad volt igazgatója szerint a tiltakozások az izraeli érdekekkel egybeeső fejlemények. Halevi úgy véli, hogy Iránban súlyos problémákkal kell szembenézni. „Ha beavatkozunk, csak azokat gyengítjük, akik a jövőben tenni tudnának egy jobb politikáért, és helyreállíthatnák a korábbi viszonyt Izrael és Irán között” – hangsúlyozta.

Mohammad Reza Pahlavi iráni sah idején szoros katonai együttműködés zajlott Irán és Izrael között, azonban az 1979-es iráni iszlám forradalom után a két ország eltávolodott egymástól, olyannyira, hogy a zsidó állam Irán halálos ellensége lett. Az iráni atomprogram fenyegetést jelent Izraelre nézve, és a zsidó állam korábban a náci rezsimhez hasonlította a teheráni vezetést.

A helyi sajtó szerint eddig 450 tüntetőt vettek őrizetbe az iráni fővárosban az elmúlt napokban. Az ILNA hírügynökség idézte Ali Asgár Nasszerbaktot, a teheráni kormányzó biztonsági ügyekben illetékes helyettesét, aki elmondta: kétszáz tiltakozót szombaton, 150-et vasárnap, míg hétfőn újabb százat vettek őrizetbe. Musza Gazanfarabádi, a Forradalmi Gárda nevű elitalakulat főparancsnoka a félhivatalos Tasznim hírügynökség jelentése szerint azt mondta egy nyilatkozatában: az őrizetbe vett, majd bűnösnek talált tüntetőket akár halálra is ítélhetik. Ilyen vád lehet a muharabeh, vagyis az „Isten elleni hadakozás”, amely halállal büntethető Iránban.

Szaúd-Arábia egyike azoknak az országoknak, amely szítja a legújabb tiltakozásokat Iránban – közölte kedden a teheráni székhelyű Press TV. Ali Samháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia áll a zavargások mögött. Ez utóbbi országok irányítják a közösségi médiában megjelenő üzeneteket és kampányokat. Hozzátette, elemzéseik szerint az Irán-ellenes üzenetek 27 százaléka származik Szaúd-Arábiából. Mint kifejtette, a külföldről támogatott beavatkozás célja megakadályozni a perzsa államban különböző területeken történt előrehaladást. Úgy vélekedett, „ami most Iránban történik, az néhány napon belül véget ér, nincs ok az aggodalomra”.

A tiltakozások múlt csütörtökön robbantak ki, és Irán-szerte több tízezer ember vett részt bennük. Eleinte a magas árak ellen tiltakoztak a tüntetők, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hámenei legfőbb vallási és politikai vezető lemondását követelték. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték.

nno

Hunhír.info