A május 8-9-én Bákóban tartott, Veszélyeztetett kultúrák – veszélyeztetett örökség című konferencián Tőkés László királyhágómelléki református püspök, EP-képviselő felkért hozzászólóként ismertette a moldvai csángók ügyében általa tett lépéseket, illetve az elmúlt tizennyolc esztendőben tapasztalt mulasztásokat ezen a téren.

Ha Litvánia európai üggyé tudja emelni a litván ügyet, akkor mi miért nem tudjuk általában a magyar ügyet európai ügyként kezelni? – summázta azt a nézőpontot, ami szerinte hiányzik az általános magyar politikai magatartásból.

Felszólalásában Tőkés László elmondta, hogy 1991-ben személyesen vetette fel a csángó kérdést II. János Pál pápánál, akinél megértésre talált, de semmilyen kedvező következménye nem volt ennek. A kilencvenes években felemás tapasztalata volt a témát érintően az RMDSZ-ben, mert szerinte már akkor nemzetstratégiai szinten kellett volna kezelni a kérdést, de később, a csatlakozási tárgyalások során sem akarta az RMDSZ hangsúlyozni azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyek rendeznék a csángók helyzetét.

Tőkés László ismertette, hogy első ízben az EP kisebbségi munkacsoportjának 2008. január 18-i plenáris ülésén hozta fel a csángó ügyet más veszélyeztetett kisebbségek ügyével együtt, majd a február 21-i ülésen, amikor már napirendre került a csángó-kérdés, javasolta, hogy az EP küldjön megfigyelőt Moldvába a csángók helyzetének feltárása érdekében.

Krisztus nevében asszimilációs tevékenységet folytatnak sok helyen – hangsúlyozta Tőkés László, aki emiatt javasolta, hogy egyházközi párbeszéd szintjén közelítsék meg a témát. A csángó és általában a magyar ügyet európai ügyként kell kezelni és ez nemzeti becsületünk szempontjából is fontos kérdés – szögezte le felszólalása zárógondolataként.

A konferenciát követően Tőkés László a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) bákói székházában találkozott Solomon Adriannal, az MCSSZ elnökével, Hegyeli Attilával, a moldvai magyar nyelvű oktatás programfelelősével és Pogár Róbert magyarfalusi római katolikus pappal, aki délután Pusztinán magyar nyelvű misét celebrált. Elsősorban oktatási kérdésekről tárgyaltak, többek között arról, hogy még legalább húsz moldvai faluban el lehetne és kellene indítani a magyar nyelv oktatását az iskolában és háznál, amihez Tőkés László támogatást ígért, valamint azt, hogy az európai fórumokon továbbra is kiáll a csángó ügy mellett.

Ezt követően Tőkés László ellátogatott Pusztinára, ahol felkereste a helyi plébánost, Benchea Augustint, akinek kíséretében nézte meg a Szent István emlékére felszentelt templomot.

Fekete Réka

HunHír.Hu