Nem a Székelyföld autonómiája jelent fenyegetést Románia számára, hanem a magyarellenes tüntetések. Példaként hoznám fel a 15-ei kolozsvári eseményt, mikor is a román Noua Dreapta-nak (Új Jobboldalnak) nevezett szélsőjobboldali csoportosulás, véresre rugdosott egy, az 1848-49-es szabadságharc megünneplésére indult magyar fiatalt.

Az “Isten, haza és család” szlogen árnyékában ténykedő román fiatalok, érveiket a következőkre támasztva hangoztatják és erőltetik rá a román közvéleményre: “România este stat national, suveran si independent”(Románia egy egységes nemzetállam). Ez így rendben is lenne. Ha csak egy infantilis szervezet törvénykönyvébe írná ezeket. De sajnálatos módon, egy másik törvénykönyv is így kezdődik. Ez pedig a román alkotmány. Tőkés László független, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő bejelentette: a brüsszeli fórumok elé tárja a légionárius román tinédzserek által véresre vert Lészai Lehel ügyét. Ez így rendjén is van. Tőkés tisztánlátása, Sógort is megindította, és végre döntő lépésre szánta el magát.

Ilyen esetekben, a laikus ember mindig felteszi a kérdést: – Hogyan történhetett meg mindez? Miként lehetett volna megelőzni? Kiknek a kötelessége lett volna, az effajta cselekedetek megelőzése?

Lehet ujjal mutogatni: a közbiztonságiakra, a román szeparatista szervezet vezetőire, a tüntetéseket engedélyezőkre. De legnagyobb felelősség mégis a kormányt, és mindenekelőtt a 17 éves magyar érdekvédelmi szervezetünket terheli. Azt a szervezetet, amelynek elnöke, Markó Béla a nemzeti ünnep alkalmából, Marosvásárhelyen kijelentette, hogy “Erdély nem kizárólagosan román, és nem is kizárólagosan magyar, Erdély a románok és a magyarok közös hazája”.

A “lopott koncon nem veszekszem önmagammal” metódust, már évek óta észleljük érdekvédelmi szervezetünk politikai holdudvarában. Kár lenne taglalni a megalkuvások sorozatos egymásutánjait. Elsősorban inkább azzal foglalkozzunk, hogy mit is takar az “egységes nemzetállam” fogalma, miszerint Románia területén csakis egy nemzet él. Ez történelemfilozófiai értelemben igaz is. Viszont a Trianoni békeszerződést követően, mikor is a határok átrendeződtek, az egységes nemzetiség fogalma megszűnt.

Számomra a mai napig is nyitott kérdés, hogy 17 éves érdekvédelmi szervezetünk, miért nem kívánta kommentálni az alkotmány kezdő sorait. Sajnálatos módon az ilyen szélsőséges, szeparatista szervezetek, erre a mondatra alapozzák szervezeti működésüket, “demagóg küldetésüket”. Ahelyett, hogy politikusaink a ok és okozat közötti összefüggésre figyelnének és annak megoldásán tevékenykednének, már elkezdték az ujjal mutogatást.

Olvasva Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő nyilatkozatát – amelyben felteszi a kérdést: „Még meddig tűrik meg vagy bátorítják a román állam felelős tisztségviselői a szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek akár emberéletet is követelhetnek?” – egyszerű válaszra lelek. Azért mert az elmúlt 17 évben nem tettek semmit az ellen, hogy ez nem így legyen. Politikájuknak köszönhetően a mozgalom nyíltan népszerűsíti a fasiszta, xenofób, és szélsőséges nacionalista eszméket és doktrínákat, amelyeket a Büntető Törvénykönyv is szankcionál. A megalkuvó ember, aki nem veszi vállára a keresztet, az nem válthatja meg nemzetét. A kérdés csak az, hogy van-e erre politikai akarat?

Bencze Attila
Székelyudvarhely

Hunhír.Hu kommentár: olvasónknak teljesen igaza van, csak azt is számításba kell vennie, hogy az RMDSZ nem a magyarok, hanem a magyarul beszélő romániai zsidók pártja, legalábbis vezetői szinten.

HunHír.Hu