Szombaton Sepsiszentgyörgyön rendes ülést tart a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyen megválasztják az SZNT elnökét. A jelenlegi elnök, Fodor Imre másfél évvel ezelőtt ideiglenesen vállalta az elnöki teendők ellátását, a Székelyföld autonómiája ügyében rendezett mozgóurnás népszavazás befejezéséig. A korábbi elnök, Csapó József a népszavazás beindítása előtt meglepetésszerűen távozott tisztségéből.

A dolgok jelenlegi állása szerint két elnökjelölt van.

Az egyik a Gyergyócsomafalván élő Borsos Géza, akit a Székely Nemzeti Tanács egyik alapítójaként tartanak számon, az SZNT jelenlegi szervezési alelnöke. Őt Csíkszék, Gyergyószék és Bardoc-Miklósvárszék jelölte az elnöki tisztségre. Borsos Géza 1990-92 között a bukaresti parlamentben Gyergyószék képviselője volt. Az autonómia-népszavazás megszervezésében jelentős szerepet játszott, és nevéhez fűződik a csíki települési székely tanácsok, illetve a Csíkszéki Székely Tanács megalakítása.

A másik elnökjelölt a marosvásárhelyi Izsák Balázs, jogász, az SZNT alelnöke, aki Marosszék, Sepsiszék és Orbaiszék jelöltje. Marosszéken gyakorlatilag nem történt meg az autonómia-népszavazás. A 119 település közül, amelyből 80 színmagyarnak mondható, február közepéig mindössze 7 helységben bonyolították azt le. Fodor Imre szerint székely tanács is csupán mintegy 15 településen alakult.

A Kézdiszéki Székely Tanács ma tartja ülését, amelyen megnevezi elnökjelöltjét is. Az Udvarhelyszéki Székely Tanácsot az elmúlt két hétben nem hívták össze, így az előreláthatóan nem tud szabályos körülmények között, megfelelő tanácskozás alapján jelöltet állítani.

Az SZNT elnökét maga a Székely Nemzeti Tanács választja meg. A Székely Nemzeti Tanács ügyvivő testülete az Állandó Bizottság (ÁB), amelyet az SZNT elnöke vezet, és amelybe a nyolc székely szék mindegyike alelnököket és jegyzőket állít.

A Székely Nemzeti Tanácsban minden székelyföldi települést, ahol megalakult a települési székely tanács, megillet egy küldött-mandátum, illetve minden 3.000 magyar lakos után egy-egy további mandátum.

Miután nincs pontos kép arról, hogy a háromszázötven székelyföldi település melyikén alakult meg a Székely Tanács, vannak akik úgy vélik, hogy csakis azokat a településeket kellene küldött-mandátum megillesse, amelyek az elmúlt másfél év alatt megszervezték és lebonyolították az autonómia-népszavazást. Ám ennek, az autonómia-törekvésekkel szoros összefüggésben álló javaslatnak az érvényesítésére az SZNT házszabálya nem nyújt jogi lehetőséget.

Ilyen körülmények között a mandátumok igazolása bonyodalmakkal járhat.

Az SZNT Sepsiszentgyörgyi ülésén várhatóan jelen lesz Tőkés László is.

A Székely Nemzeti Tanács 2003. október 26-án alakult meg, mint jogi személyiséggel nem rendelkező, közképviseleti testület. Ezt megelőzően, 2003 októberében alakultak meg a Széki Székely Tanácsok.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), melynek elnöke Tőkés László, később jött létre. Különleges szerkezetét az adja, hogy az EMNT 50%-át maga a Székely Nemzeti Tanács alkotja. Az SZNT elnöke szavazati joggal vesz részt az EMNT ÁB ülésein.

Az SZNT eddigi rövid története során jelentős sikereket könyvelhet el. Szervezésében 2006. március 15-én Székelyudvarhelyen húszezres nagygyűlés mondta ki Székelyföld egyértelmű igényét a területi autonómiára. Lobbizása eredményeként Brüsszelben az Európai Parlament Külügyi Bizottsága, majd az EP 2005 tavaszán Románia csatlakozási feltételei közé vette az erdélyi magyarság védelmére foganatosítandó többlet-intézkedéseket az önkormányzás elveinek tiszteletben tartásával. A budapesti parlament 2005. szeptember 26-i önfeladó szavazata azonban lehetetlenné tette a brüsszeli határozat érvényesítését.

MVSZ Sajtószolgálat

HunHír.Hu