Az 1989-es rendszerváltoztató események után közel két évtizeddel még mindig időszerű kérdések a kommunista örökség feldolgozása, az átvilágítás és a lusztráció – írja Tőkés László az Unió, Erdéllyel! címet viselő programjában.

„Az Európai Unió reformját meghatározó és gyakorlatba ültető folyamat sikere azon is múlhat, hogy tagországai képesek-e szembenézni a mögöttünk hagyott évszázad történéseivel és ennek tanulságait fel tudják-e dolgozni a jövőtervezés során, vagy ezt elmulasztva, megismétlésüket kockáztatják. Az 1989-es rendszerváltoztató események után közel két évtizeddel még mindig időszerű kérdések a kommunista örökség feldolgozása, az átvilágítás és a lusztráció.” – írja Tőkés László az Unió, Erdéllyel! címet viselő programjában.

Ennek jegyében az európai parlamenti képviselő konferencia-sorozatot indított, valamint egy kutatócsoport felállítását kezdeményezte, hogy a temesvári események 20. évfordulóját már méltóképpen, valamelyest megtisztulva ünnepelhessük. Püspökként továbbra is egyházkerülete teljes átvilágítása mellett tesz hitet, ebben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is támogatja (amint az olvasható a mellékelt Igazgatótanácsi Határozatban).

A téma súlyához mérten, mintegy a hely szelleme által megkövetelten tartották a programsorozat nyitókonferenciáját 2008. február 15-én, a temesvár-belvárosi református egyházközség gyülekezeti termében, amely Újvárossy Ernőnek, a forradalom első mártírjának, Tőkés László egykori közvetlen hívének nevét viseli. A „Szembenézés a kommunizmus örökségével” címet viselő értekezletnek emellett fokozott időszerűséget kölcsönzött, hogy egy évvel ezelőtt született meg a Tismăneanu-jelentés, melynek alapján a román államfő elítélte a kommunizmust, másfelől hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban hozott határozatában nyilvánította alkotmányellenesnek a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését, amivel épp a kommunista múlt felfedése lehetetlenül el.

A találkozó lényegét talán Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, miniszterelnöki tanácsos fogalmazta meg a legtömörebben: a kommunista struktúrák, intézmények nem szűntek meg, hanem „privatizálták őket”. A volt állambiztonság átmentette hatalmát, a „szekus-állomány” másod-harmadvonala vezető pozíciókba került, és jelenleg a hatalomgyakorlás számos eszközével rendelkeznek.

Ha nem nézünk őszintén szembe múltunkkal, ha nem tárjuk a széles közönség elé az elkövetett bűnöket, ha nem hozzuk nyilvánosságra a „szekus-dossziékat”, azt kockáztatjuk, hogy mindez – (kissé) más formában, más név alatt ugyan, de lényegét tekintve változatlanul – megismétlődhet. Nem egyszerűen a múlt árnyékáról van szó csupán, hanem a jelenünkről, és amiről meg szokás feledkezni: gyermekeink jövőjéről is. Mert mi a garancia arra, válaszolta a közönség soraiból érkezett felvetésre Marius Oprea, hogy akik egykor jelentettek, ma ugyanúgy nem jelentenek? Ha elmarad a felelősségrevonás, a tisztázás, akkor tulajdonképpen ennek engedünk teret, figyelmeztetett.

A konferencia előadói – Tőkés László püspök, EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Florian Mihalcea újságíró, a Temesvár Társaság elnöke, a miniszterelnöki hivatal részéről Marius Oprea tanácsos, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, valamint Vincze Gábor, Molnár János és Nagy Mihály jelenkortörténészek, moderátorként Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke – mintegy darabonként illesztették össze a mozaikdarabkákat. A közönség hathatós közreműködésével alakult ki a történetekből történelem, felbújtatott presbiterek védték meglehetős vehemenciával a besúgóként leleplezett tiszteletesüket, a megbocsátás erényét és a gyors felejtés védekező mechanizmusát gyakorolva, miközben az előadók az ítélkezés kényszere nélkül sorjáztatták a megdöbbentő adatokat, kutatásaik részeredményeiként felvillantva a pártállami erőszakintézmények és az egyházi vezetés szoros összefonódását, érzékletes példákkal mutatván meg, milyen mélységekig hatolt be mindennapi életünkbe a kommunista titkosszolgálat, hogy mai napig a legmagasabb szintig mennyire befolyásolják a döntéshozókat, és hogy mennyire ellenőrzés alatt tarthatják a mindennapi életünket (lásd FNI-botrány).

Tőkés László európai parlamenti képviselő újságírói kérdésre végső célként azt jelölte meg, hogy végre a világ közvéleménye is ítélhesse meg a kommunizmust a maga teljességében, rendeljék oda, ahová való: a fasizmus mellé. Ezért tartja fontosnak a Tismăneanu-jelentés magyar vonatkozású fejezetének kiteljesítését és önálló formában való megjelentetését, amelyen a Vincze Gábor-vezette kutatócsoport dolgozik. És ezért szerveznek márciusban, Brüsszelben rendszerváltó-konferenciát, ahol a volt szovjet tömb országainak rendszerváltó élharcosai váltanak eszmét.

„Mivel ünnepelhetnénk legméltóbban a temesvári népfelkelés 20. évfordulóját?” – tette fel a kérdést Tőkés László püspök az értekezletet követő munkaebéden. „Forradalommal” – hangzott a lényegretörő válasz a résztvevők köréből.

HunHír.Hu-információ