Gróf losonci Bánffy Miklós (1873-1950) egykori külügyminiszter, polihisztor, színházi szemmel nézve: író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, illetve színpadi rendező volt. Őseiről kapta nevét a ma csicsás cigánypalotáiról is híres erdélyi Kalotaszeg központja, Bánffyhunyad. A mi Bánffy Miklósunk Erdély hajdan egyik legnagyobb földbirtokos családjának utolsó tagja volt – vele férfiágon kihalt a losonci Bánffy család grófi ága.
Híres műve a Szegedi Szabadtéri Játékok megrendezése. Igaz, ennek gondolata Juhász Gyula ötletéből alakult ki 1928 után, de a kezdeti próbálkozások után Bánffy Miklós tette föl az i-re a pontot. 1933-ban Hont Ferenc rendezésében nagy sikerrel mutaták be Az ember tragédiáját. Aztán jött az új esztendő, új felfogása. Bánffy ekkor megrendezte a Tragédiát. Egy, az 1934. évi bemutatót megelőző írásában az Erdélyi Helikon számol be több évtizedet átfogó Tragédia-élményéről, majd eztán, július 15-én megkezdte a tényleges rendezői munkát – az 500 fős, főleg ínségmunkásokból és egyetemi hallgatókból verbuvált statisztériával.
A főszereplők az előadáson az általa tervezett új jelmezeket kapták. A bemutató előadása augusztus 4-én volt, zsúfolt nézőtér előtt. Augusztus 9-én az utóbb történelmi jelentőségűvé lett Kurt Schuschnigg osztrák kancellár feleségével és kíséretével tekinti meg az előadást, de Bánffy meghívására még Octavian Goga majdani román miniszterelnök és író, Madách művének román fordítója is eljött. (Goga egyébként egy ideig Ady Endre barátja volt; Ady halála után ő vásárolta meg a csucsai kastélyt.)
A háború utáni Bánffy Miklós igyekezett volna bekapcsoldóni Kolozsvár színházi és irodalmi életbe. Jól indult az útja. Két könyve is megjelent, az új Romániai Magyar Irószövetségnek is tagja lett, sőt bekerült az egyetlen magyar irodalmi lap, az Utunk szerkesztőségébe is. Ám a lehetőségek hamar bezárultak: a kommunista hatalom osztályellenségként kezelte. Nem közölték írásait, útlevelét számtalan kísérlete után is csak 1949 legvégén kapta meg. Budapestre kerülve maradtak a méltatlan körülmények, maradt a tengődés. Bánffy Miklós 1950-ben a magyar fővárosban hunyt el. Emlékére alapították a gróf Bánffy Miklós-díjat, illetve 2013. december 14-én, a soproni népszavazás létrejöttében végzett tevékenysége elismeréseként Sopronban szobrot avattak tiszteletére.
Sopron legrégebbi és egyik legszebb parkjában, az Erzsébet-kertben áll Magyarország egykori külügyminiszterének szobra.
Az 1920-as trianoni békediktátum után, az 1921-es soproni népszavazással sikerült elérni, hogy Sopron és a környező nyolc település Magyarországon maradhasson. A népszavazás lehetősége 1921 októberében, a velencei békekonferencián valósult meg, nagyrészt Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai érzékének köszönhetően. Az Erzsébet-kertben 2013-ban felavatott szobor Párkányi-Rááb Péter alkotása. A polihisztor külügyminisztert karosszékben ülve, idős, öltönyös úrként ábrázolja, kezében egy könyvvel. Körülötte a szikladarabok a Trianon után szétszakított országot szimbolizálják. Erdélyi história című művében leírt gondolatai máig örök érvényűek: „a nemzetek talpköve: erő, önbírálat és összetartás.”
Hunhír.info
