225 találat bécsi döntés

A Puszták hősei – még egyszer Vitéz Héjjas Ivánról

Vitéz Héjjas Iván Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) városában született 1890. január 19-én. A nagy múltú kecskeméti református főgimnáziumban érettségizett, majd családjának birtokán folytatta édesapja által sikerre vitt […]

73 éve írták alá a magyarok felvidéki kitelepítését és kirablását

73 éve, 1946. február 27-én írták alá a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények az […]

A huszonnégyesek bűvöletében

A kézdivásárhelyi vitéz Szima Csaba hagyományőrző, helytörténész neve az utóbbi években a második világháborús hősök emlékére szervezett megemlékezéseknek és emléktúráknak köszönhetően bekerült a köztudatba. Ugyanakkor a […]

1942. december 5. A Szeretfalva–Déda-vasútvonal átadása

A vasútvonal egy 48 km hosszú, normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti fővonal Erdélyben, Beszterce-Naszód és Maros megye területén, Erdélyben. A vonal igen fontos szerepet tölt be […]

Megpusztult Hajdu Győző, a Ceaușescu-diktatúra bolsevik „magyar” kiszolgálója – szép kort megélt a rohadék!

Életének 90. évében elhunyt Hajdu Győző marosvásárhelyi író, szerkesztő, egykori politikus. Hosszú időn keresztül vezette az Igaz Szó folyóiratot, azonban igazán „maradandót” a kommunista diktatúra teljes […]

Alvó oroszlánok ébresztése…

Bár idén ünnepeltük az 1848-as szabadságharc 170. évfordulóját, nem ez, hanem elsősorban a történelem elevenségének a megéreztetése volt a motivációja a Székely Mikó Kollégium fiatal történelemtanárának, […]

“Túl nagylelkű” volt a gyulafehérvári nyilatkozat a székelyföldi hazátlan oláhok „civil fóruma” szerint

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórum szerint túl sok joguk van a magyaroknak az országban. Többoldalas közleményben részletezik, hogy a romániai magyaroknak minden […]

Babucs Zoltán: „Megértük a magyar feltámadás napját!”

Ma is megilletődve állítom, hogy ez volt életem egyik legszebb pillanata, amikor fiatal hadnagyként, századom élén, magyar zászló alatt vonultam be a visszatért Felvidékre, ahol a […]

Országzászló-állítások Háromszéken

A trianoni békeszerződés felülvizsgálatának, módosítási követeléseinek egyik hajtása az Országzászló Mozgalom, melynek első megnyilvánulása a Budapesten 1928. augusztus 20-án felavatott ereklyés országzászló. Folytatásként a bajtársi és […]

A magyar honvédek sepsiszentgyörgyi bevonulására emlékeztek Háromszéken

Tucatnyi kerékpáros és futó vonult végig csütörtök délután a Magyar Királyi Honvédség 1940. szeptember 13-ai sepsiszentgyörgyi bevonulásának egyik helyszínétől a Bod Péter Megyei Könyvtárig, a 78 […]

Trianoni illemtan: betiltott kitüntetéseink

Ne kerteljünk, a magyar történelem talán a legbonyolultabb filozó­fiai kérdés Kelet-Közép-Európában – ezt már Illyés Gyula is pedzegette. Joggal vetjük fel, hogy 1990 után regnáló kormányaink […]

”Horthy Miklós egyfajta honalapító volt Trianon traumája után”

A XX. század talán legmeghatározóbb magyar történelmi személyiségét és politikai életművét máig nem sikerült az utókornak harag és részrehajlás nélkül megítélnie, noha a nevével fémjelzett korszak […]

Trianont akkor is lebontjuk, zászlónk akkor is győzni fog!

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni "békediktátum" aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. […]

A székely himnusz dicsérete Székelyudvarhelyen

Napra pontosan kedden 96 éve, hogy először elhangzott a székely himnusz, amelynek alkalmából délután hat órától megemlékezést tartanak a szövegíró Csanády György egykori Bethlen Gábor utcai […]

Őket tekintik hőseiknek Ukrajnában

Egy ország politikai elitjéről és közvéleményéről (vagy legalábbis annak egy militáns-hangos részéről) sok mindent elárul, hogy kiket tekint hőseinek. Szép szülőföldünkön, Kárpátalján létezett egykor egy országocska, […]

Így kapott lábra az erdélyi magyarság Trianon után

Mit gondolt magáról az erdélyi magyarság közvetlenül Trianon után? Hogyan próbált politikai közösséggé szerveződni, amikor Erdélyben már a románok voltak nemcsak relatív, hanem abszolút demográfiai többségben […]

Figyelmeztet vagy fenyeget a rendőrség? Wass Albert-megemlékezés

Tájékoztatás címmel szombat délután a rendőrségtől érkezett levél szerkesztőségünk elektronikus postaládájába.Az Eugen Palade megyei főparancsnok és Miloş Mircea, a bűnügyi osztály vezetője által aláírt dokumentumban azt […]

Esterházy János: nácik és kommunisták ellen, magyarokért és zsidókért

Trianon után elvették majdnem összes birtokát, de Esterházy János a Felvidéken maradt, és a kisebbségi magyarság meghatározó politikusa lett. Távol maradt a szlovák zsidóellenes törvények megszavazásától, […]

“Visszatért már Felvidékünk, visszaadta Horthy nékünk”

1938. november 2-án Magyarország 12 ezer négyzetkilométernyi területet kapott vissza az I. bécsi döntés értelmében. A visszakapott terület a Felvidék és Kárpátalja déli részét jelentette, ahol […]

„Ez idő szerint leleplezhetetlennek nyilváníttatott a főméltóságú kormányzó úr mellszobra”

...Amikor 1938. november 5-én délelőtt 10 órakor a magyar katonák átlépték az addigi határt a felvidéki Medvénél, megkondult Magyarország minden harangja. Amint a Magyar Királyi Honvédség […]

1956 a színfalak mögött

Egy palesztin író keserű szellemességgel beszélt a nemzete a független államért vívott küzdelméhez történő viszonyulásról az arab államok részéről. Tehát az erős és gazdag arab államok […]

A csiilagváltás első hazaárulása – ANTALLÉK MEGBOCSÁJTHATALAN TÖRTÉNELMI BŰNE

A kijevi parlament jóváhagyta, Petro Porosenko államfő aláírta a törvényt, amely nyomán az Ukrajnában élő diákok az általános iskola második felétől kezdődően kizárólag ukrán nyelven folytathatják […]

75 éve nevezték ki honvédelmi miniszterré Nagybaczoni Nagy Vilmost

1942. szeptember 24-én a Várban Kállay Miklós kormányfő és Perényi Zsigmond koronaőr előtt letette a hivatali esküt Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, a Bartha Károly vezérezredest felváltó […]

Az „elnyomott” székelyföldi románok támadják a közigazgatási törvényt módosító javaslatot

Nyílt levélben fordult a parlamenthez az ún. Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, illetve több más román civil szervezet, hogy ne hagyják jóvá az […]

A Don-kanyar magyar hősei örökké élnek emlékezetünkben

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1942. szeptember 9-én indult meg az a támadás, amelyet a hadtörténetírás a harmadik uriv–sztorozsevojei hídfőcsataként tart számon. Fél évvel később itt tört át […]

Évtizedekre elfeledték a Székely himnuszt megzenésítő Mihalik Kálmán sírjának hollétét

95 éve, 1922. szeptember 6-án hunyt el Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zenéjének komponistája. A művet a kommunista rezsim bukásáig betiltották, éneklését büntették.1896. február 21-én született […]

Mert nem volt Horthy reálpolitikus, ugye?

Trianon után a magyarság legfontosabb törekvése a revízió volt, ebben nemre, korra, társadalmi állásra és vallásra való tekintet nélkül tökéletes volt az összhang. A propaganda és […]

Ismét képzelődnek a székelyföldi románok fórumán

Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerdán a Marosfői Nyári Szabadegyetem alkalmával felhívta a figyelmet, hogy a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita […]

Harmadszorra lett magyar állampolgár egy temesvári asszony

Harmadszor lett magyar állampolgár egy most 99 éves asszony, aki temesvári otthonában tette le pénteken az állampolgári esküt. Zalutchi Margit még a trianoni döntés előtt született.Magyarország […]

Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék visszavételének szemtanúit keresik

Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítások visszavételének még élő szemtanúit keresi most induló projektje során a várpalotai Trianon Múzeum. Az intézmény igazgatója, Szabó Pál Csaba történész […]

Véletlenül visszacsatolták Kárpátalját

Elektronikus formában 6 dollár 34 centért, azaz mintegy 2000 forintos áron lehet megvenni az Amazon felületén azt a magyar nyelvi gyorstalpalót, amely címében azt ígéri, kevesebb […]

A vízkereszti csata

1939. január 6. hajnalán, Vízkeresztkor Munkács lakóinak „zenés” ébresztőben volt részük. Tüzérség lőtte a városközpontot, a városszélen pedig páncélosok kísérte gyalogság jelent meg. Tán vendégségbe érkeztek? […]