225 találat bécsi döntés
Az MTI korabeli magyar sajtóban közzétett rövid közleménye szerint 1942. szeptember 24-én, a Várban Kállay Miklós kormányfő és Perényi Zsigmond koronaőr előtt letette a hivatali esküt Nagybaczoni Nagy Vilmos magyar királyi vezérezredes, a Bartha Károly vezérezredest felváltó új honvédelmi miniszter.
A Magyar Királyi Honvédség szeptember 5-15. között vonult be kijelölt sávonként az észak-erdélyi területekre. A magyar lakosság diadalkapukkal, virágesővel fogadta a honvédeket.
Száznegyvenöt éve, 1868. június 18-án született vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk, nemzetünk esküdt ellenségeinek állandó céltáblája. Ami ugyebár sok mindenre, csak éppen erkölcsi emelkedettségre és szellemi magasrendűségre nem vall, elvégre nemcsak szentek és ördögök léteznek. Ítélje meg tehát alábbi kortörténeti összefoglalónk alapján olvasónk személyiségét és a nevével egybeforrt negyedszázadot!
„Magyar az, akinek fáj Trianon”, vallotta Illyés Gyula, hasonlóan Dsida Jenőhöz, aki pedig így sóhajtott fel egykoron: „aki még nem volt magyar, nem tudja, mi a fájdalom”. Nem tudja bizony, mit jelentett Szent István birodalma feldarabolása, mi több, egy francia újságíró, Henri Pozzi szavaival, egyenesen kivégzése.
A csehszlovák államot az 1938-as müncheni egyezményben a fasiszta Olaszország és a náci Németország – a nyugati nagyhatalmak asszisztálásával – feldarabolta.
Az egyes országok közéletében megjelenő történetpolitikai hivatkozások, önigazolások néha komikus hatást válthatnak ki a tájékozottabb megfigyelőkben.
A magyar csapatok a második bécsi döntés értelmében 1940. szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig Észak-Erdély területeinek birtokba vételét. A felemelő pillanatokat a korabeli filmhíradónak köszönhetően mi, bizakodó utódok is átélhetjük.
Ezen, 2016-ban (ismét) saját kiadásában közreadott kötetében 320 oldalon át 90 írásban veszi górcső alá, mennyi mindent is jelent a fiziognómia bármilyen emberi közösség létminőségében, mennyire […]
„Magyar az, akinek fáj Trianon”, vallotta Illyés Gyula, hasonlóan Dsida Jenőhöz, aki pedig így sóhajtott fel egykoron: „aki még nem volt magyar, nem tudja, mi a fájdalom”.
1940. augusztus 30-án, 14 óra 50 perckor hirdették ki a Belvedere palotában Ribbentropp német és Ciano olasz külügyminiszter a II. Bécsi döntést, melynek értelmében Észak-Erdély és Székelyföld 43000 négyzetkilométernyi, 2,5 milliós lakosságú területe visszatért Magyarországhoz. E hírt a budapesti rádióból pár perc múlva megtudta Erdély magyarsága.
Ma van Nyirő József (1889-1953) erdélyi magyar író születésnapja. Nyírő volt már egyszer országosan népszerű, valamikor a két világháború között – aztán jött nyolc nyomorúságos, emigrációban töltött esztendő, amikor a székely apostolt szülőföldjén lenullázták, munkásságát szinte a földdel tették egyenlővé.
A Felvidék minden szegletében egy pillanatra megállt az idő, szinte kivétel nélkül valamennyi magyar civil és politikai szervezet megemlékezett a száz esztendővel ezelőtt ránk kényszerített szégyenteljes „békeszerződésről”. A Felvidék Ma összeállítása.
A rádió mellett ültünk és vártuk a híreket. Sem kezünk, sem agyunk nem foglalkozott semmivel. Csak éppen ültünk és néztünk magunk elé, mint ilyenkor mindig, egy képre, vagy a szőnyeg valamelyik mintájára akasztva tekintetünket, azzal a fásult apátiával, melyet mint vastag kérget aszalt körénk a fölénk súlyosodó történelem fülledt várakozása.
A cseh legionárius őrnagy mellszobra már áll, lesz mellette turulmadárszobor is az érsekújvári temetőben?
…A rádió mellett ültünk és vártuk a híreket. Sem kezünk, sem agyunk nem foglalkozott semmivel. Csak éppen ültünk és néztünk magunk elé, mint ilyenkor mindig, egy képre, vagy a szőnyeg valamelyik mintájára akasztva tekintetünket, azzal a fásult apátiával, melyet mint vastag kérget aszalt körénk a fölénk súlyosodó történelem fülledt várakozása. Vártunk…
Trianon után csak kevesen hittek abban, hogy belátható időn belül „lesz még magyar feltámadás”, és jószerivel vértelenül, nemzetközi jóváhagyással több elszakított országrész is visszatér az anyaország kebelébe. A magyar külpolitika mellett a Magyar Királyi Honvédség is tevékeny szereplője volt az országgyarapítás időszakának.
A második bécsi döntést követően 79 éve visszatért Észak-Erdély, s a “mézeshetek” után kiderült, hogy hozott magával sok problémát, köztük etnikait. Olyan kevert volt a lakosság, hogy igazságos etnikai határt nem lehetett húzni, de a döntőbírók az első bécsi döntéssel ellentétben nem is törekedtek rá.
1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat. Románia már 1943-tól titkos tárgyalásokat folytatott az angolszász hatalmakkal, melyek irányítását 1944. januárjában a brit kormány átengedett a Szovjetuniónak. 1944. augusztus 23-án 16.00 órakor I. Mihály király nevében Ion Stircea tábornok a Testőrség parancsnoka letartóztatta Ion Antonescu marsallt, Románia teljhatalmú katonai diktátorát (conducătorát). 18.00 órakor tájékoztatta a fegyverszüneti kérelméről a meglepett német követet, Manfred von Killingert.
A szlovák társadalomban mindmáig tabutémának számít, milyen embertelen módon vett elégtételt az Edvard Beneš által vezetett csehszlovák hatalom a magyar és a német közösségen. A 2. világháború befejezése után a reguláris csehszlovák hadsereg katonái tömegmészárlásokat hajtottak végre Pozsony-Ligetfalu területén. Dunajszky Géza közíró ezeket a tragikus emberi sorsokat dolgozza fel Szökés a haláltáborból című könyvében, amelynek bemutatójára június 14-én került sor
A Matica slovenská még 2018-ban készített egy rövid dokumentumfilmet az első bécsi döntés novemberi évfordulójának alkalmából. Mivel a videoanyagot a szervezet nemrég újból közzétette, szeretnénk felhívni a figyelmet néhány ott elhangzott dologra – írja a Ma7.sk felvidéki magyar portál.