Pontosan száz évvel ezelőtt történt a köröstárkányi oláh vérengzés

2019. április 19. 09:31

Hunhír.info

1919 áprilisában Bihar megyét is elérték az Erdélybe betörő román királyi csapatok, a majdnem színromán vidékeken zajló harcok egyik utolsó frontszakasza már Belényes, Köröstárkány és Kisnyégerfalva határában volt. Utóbbi kettőben minden képzeletet felülmúló véres mészárlást rendeztek a románok, miután a Székely Hadosztály egységei visszavonultak. A román történetírás mindmáig elhallgatja vagy félremagyarázza ezt az etnikai mészárlást.

1919. április 15-én megkezdődött a román csapatok offenzívája a Técső-Szatmár-Csucsa vonalon. A Székely Hadosztály, az egyetlen rendezett és akcióképes magyar fegyveres erő létszámbeli hátrányban, súlyos vereségek árán felvette a harcot a Fekete-Körös völgyében előrenyomuló ellenséggel. E harcokból a tárkányiak is kivették részüket a Verbőczy-zászlóalj oldalán, amely az ellenség túlereje elől lassan vonult vissza, egészen a Köröstárkány-Kisnyégerfalva vonaláig.

Április 18-án jött a hír, hogy a vörös csapatok a csucsai frontról megfutamodtak, így a Fekete-Körös völgye tarthatatlan csapdává vált. A bekerítéstől fenyegetett Verbőczy elrendelte a visszavonulást Nagyvárad felé, emiatt a két magyar falu fedezék és oltalom nélkül maradt.

Április 19-én lett Köröstárkány és a szomszédos Kisnyégerfalva fekete napja. A bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a falut. Összesen 91 tárkányit gyilkoltak meg. Az áldozatok között találni lehetett nőt, férfit, öreget, fiatalt, de még vakot és süketet is. Válogatás nélkül öldököltek. Volt, ahol egész családok tűntek el, de olyan is előfordult, hogy megcsonkították áldozataikat, vagy, hogy élve temettek el embereket. A menekülők közül sokaknak a szomszédos Várasfenes falu román lakossága adott menedéket.

Egy szemtanú így fogalmazott: „Azóta a tárkányiak ereje felköltözött a temetődombra. Fáj valami, bosszant, mondanánk ezt vagy azt, mert érezzük, hogy igazunk van, de felnézünk a dombra, és belénk szakad a szó.” A gyalázatos eseményre évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a kommunista román hatalom lekapartatta még az 1919. április 19-es dátumot is, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkő ezzel az azonos időponttal. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a gyáva tömeggyilkosságak.

Az emlékezést azonban nem könnyű elpusztítani. A helybeliek 1999 augusztusában leplezték le azt az emlékművet, amelyet az 1919-es a román öldöklés során, valamint az első és második világháborúban elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek. Azóta minden évben – nagypénteken – itt emlékeznek meg az áldozatokról.

© HunHír.info - www.hunhir.info