HunHír.info

2017. Jégbontó hava 22. nap, Küne napja.

Dr. Nagy Sándor: A hódító magyarság

2013. január 07.
Hunhír.info

Azt a népet nevezem így, amelyik az Úrnak 896. esztendejében Árpád fejedelmének vezérlete alatt meghódította és népileg is megszállta a Kárpát-medencének nevezett földet, amelyből később Magyarország lett. Az egykori külföldi írók nem magyarnak, hanem szkíthának, hunnak vagy turknak hívják őket.

Magyar Menedék - Lovasíjász

A magyar hagyomány emleget szittya ősöket, bizonyára nem alap nélkül, mert e néven említi őket II. Szilveszter római pápa is, aki Szent Istvánnak a koronát küldte. III. Ottó német császárt dicsőítő iratában ezt mondta: „Mienk, mienk a római birodalom. Erőt ad gyümölcshozó Itália, katonát adó Gallia és Germánia s nem hiányzik nálunk a szkíthák hatalmas királya sem." A szkíthák alatt pedig azt a népet értette, amelyik nép első királyának, Szent Istvánnak a koronát ő adta. Ki volt ez a II. Szilveszter? Dél-Franciaországban, Aurillacban született egy szegény családban, Gerbert néven, és a világ legnagyobb urának, a nyugat-római császárnak lett a legbensőbb tanácsadója és barátja. Ezt a karriert csak belső értékével tudta tehát elérni. Az van róla feljegyezve, hogy korának legműveltebb és legeszesebb embere volt. Nemcsak a teológiai tudományban, a szónoklás művészetében tűnt ki, hanem a matematikai és a csillagászati tudományokban is.

Ezért tette császári barátja először ravennai érsekké, majd római pápává. Ha tehát ő a hódító magyar népet, vagyis Árpád katona népét szkíthának, szittyának nevezte, akkor az is volt, mert nemcsak az ő nagy tudása állapította meg ezt, hanem ott voltak a pápai udvar annálistái, történetírói, akik annak a népnek egész múltját kikutatták, mielőtt a pápa uralkodójuknak koronát küldött volna. Ez úgy-e egészen természetes és ésszerű feltevés? Igen ám, de az a korona, amelyet II. Szilveszter küldött Szent Istvánnak, később össze lett forrasztva, ötvözve azzal a koronával, amelyet 1075-ben I. Géza királyunk Dukász Mihály kelet-római császártól kapott. Ezen pedig Géza szép szakállas alakja mellett görög betűkkel ez a felírás olvasható: „Geobitz despota pistos králes turkis". Ennek magyar fordítása az, hogy „Géza úr hívő királya a turkoknak."

Íme, a hódító magyaroknak a másik neve a turk, vagyis török, mégpedig a Szent Koronának tanúbizonysága szerint. Mennyire megbízható ez a tanúságtétel? Legalább annyira, mint a római pápáé, II. Szilveszteré, mert a konstantinápolyi császári udvarban legalábbis olyan jól ismerték a magyarok hovatartozását, mint Rómában, sőt talán még jobban. Az ismeretség legalábbis ott régibb keletű volt. Majd alább bővebben foglalkozom Bíborbanszületett Konstantin kelet-római császárnak „A birodalom kormányzása" című könyvével, amelyben Árpád népét ő is turknak, töröknek nevezi. Itt ellenérvül felvethető, hogy a császár a koronát nem Géza magyar királynak, hanem egy Geobitz nevű török királynak küldte.

Tényleg, Géza nevével valami szándékosság történt, mégpedig az, hogy nevét görög nyelvre fordították le. Ezt a görögök és a rómaiak meg szokták tenni, ha lehetett. Géza nevében tudniillik két olyan szótag van, amelyeknek külön-külön a görög nyelvben jelentésük van. Az első szótag a „gé" görögül is „gé", magyarul földet jelent. Pld. geológia magyarul annyi, mint földtan, geometria magyarul földméréstan. A második szótag „za" a görög nyelvben életet jelent, pld. a görögök főistenének a neve, Zaos vagy Zeus, magyarul élőt jelent. De mégsem az isten nevét ragasztották Géza nevének első szótagjához, hanem egy másik görög szót, amelynek a jelentése ugyancsak „élő", ez pedig a „bios" szó. Így lett Géza neve Gebios, vagyis röviden Geobitz, a császártól adott koronára ráötvözve. Lehet, hogy ez a név a görögöknél használatban is volt. Mindenesetre nem tévedés a koronán a szóban forgó felirat, mert, ha Géza tényleg nem a turkok királya lett volna, akkor a neki küldött koronát feliratának helyesbítése végett visszaküldötte volna és nem ötvöztette volna össze Szent István koronájával. (Az „össze-ötvözés" elméletét azóta már több kutató is cáfolta. A Szerk.) De itt arra is kell gondolnunk, hogy a korona felírását maga a bizánci császár is ellenőrizte, mert hisz úgy az ő, mint a fia, a trónörökös képe is rajta volt a koronán. De van egy harmadik, szintén teljesen hitelt érdemlő forrás, amelyik a honfoglaló magyar népet hunnak nevezi. Ez pedig nem más, mint akinek komoly képzettségéről már írtam, név szerint Kézai Simon, Kun László királyunk kedvelt udvari papja, aki az első egyetemes magyar történetet írta meg és hagyta reánk.

Van egy negyedik megbízható tanú is, aki a honfoglaló magyarokat hunoknak nevezte, Viterbrói Gottfried, aki „A századok emlékezete" című művében 1185-ben ezeket írta a hódító magyarokról: „Olvassuk, hogy két Hungaria van, az egyik Ázsia és Európa határán, a meotiszi mocsaraknál és egy egészen új Pannóniában, amelyet némelyek Újmagyarországnak neveznek. A magyarokat hunoknak is nevezik (Ungari etiam huni sunt apellati)"

Magyarország Hungária neve és a magyar nép hungarus neve tehát a hunok nevéből ered, nem pedig az onogurokéból, amint azt Hóman Bálint egyetemi tanár úr kitalálta, de csak azért, hogy összeboronálhassa őket az erdőbújó vogulokkal. Végül egy újabb történetírót idézek, aki még a kínai forrásokat is feldolgozta, hogy a hunokról igaz képet alkothasson. Deguignes francia történész ez, aki a „A hunok általános története" (Histoire generale de Huns.) címen igen értékes munkát írt az ázsiai füves pusztákon feltűnt más lovasnépekről is. Pld. az egyik fejezetében a turkokról írva ezt mondja: „Ezek a turkok a hunok, akik hosszú időn át összeköttetésben voltak a perzsákkal és a Sassanidák (perzsa uralkodó család) alatt meghódították Perzsiát és Indiát is."

Ezek a hunok, vagy turkok a pártusok voltak, akik a Kaspi-tenger keleti sarka körül laktak s annakidején, többször tönkreverték a római légiókat, úgyszintén ők semmisítették meg II. Círus perzsa király hatalmas hadseregét is. Ezek testvérnépe volt a méd nép, amelytől én a megyeri, vagy magyari törzset származtatom, amely a honfoglalók nyolc törzsének vezető törzse volt. Időrendben először szkítháknak nevezték azokat a lovas nomád népeket, amelyek az erdélyi hegyektől keletre a Volgáig, a Fekete-tenger feletti nagy és termékeny síkságon laktak.

Herodotos (Kr. e. 484-425) – a történetírás atyja bőven foglalkozik velük. Túllépném az okosság határát, ha részletesen ismertetném róluk Herodotos értesítéseit. Elég ennyi: ők voltak az óvilág repülő hadosztályai, mert az akkori idők leggyorsabb járművét, a lovat tették meg közlekedési eszközüké. Tehát az akkori gyalognépekkel szemben határozottan előnyben voltak. Ez magyarázza meg hirtelen keletkezett óriási birodalmaikat. A szkíthák idejében még ismeretlen volt a hun név. Mikor a hunok híressé váltak, a nevük is hamar elterjedt, de azért a szkítha név sem ment ki egészen a divatból. Mikor pedig a turkok, vagy törökök népe lett híressé, Kr. u. 552-ben, minden íjat feszítő és lovon nyargalászó ázsiai népet turknak neveztek. De minden néptörzs megtartotta belső használatra a maga igazi nevét. A szkítha, hun és török olyan összesítő, sok népcsoportot összefoglaló név lett, mint napjainkban a germán, a szláv, vagy a román név.

Az avarok, magyarok, besenyők, kunok, úzok, médek, pártusok, bolgárok mind ahhoz a nagy népcsaládhoz tartoztak, amelyet időrendben szkíthának, hunnak vagy turknak neveztek, de megvolt és megmaradt a külön nemzeti nevük is. Ezek egymás közt nyelvre éppúgy rokonok voltak, mint a germán, vagy szláv népek is. Némelyik turk nép nyelve csak tájszólásban különbözött a másikétól, de voltak közöttük lényeges eltérések is, mert néha a szkíthák közé még germán törzsek is csatlakoztak. Az avarok nyelvéről pld. fel van jegyezve Malalasnál, az egykorú bizánci történetírónál, hogy nyelvük teljesen egyezett a hunok nyelvével, mert a bizánci császári udvarban az avar követek szóbeli előterjesztéseit ugyanazok a tolmácsok fordították görögre, akik azelőtt Atilla hunjainak beszédét is tolmácsolták. E tekintetben a legfontosabb tény az, hogy a hunok, avarok és magyarok régi személynevei mind a török nyelv segítségével értelmezhetők ki.
Vagy pld. a hun és avar sírokból előkerült ruhadíszek, függők, szíjvégek, pitykék, csattok rajzai majdnem ugyanazok, csak az avar sírok leletei gazdagabbak a hunokénál. Ezt már saját tapasztalataimból állapítom meg, mert jó pár száz avar és hun sírt ástam fel annak idején.


Dr. Nagy Sándor
(folytatjuk)

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Ősmagyar hagyományaink - Badiny Jós FerencŐsmagyar hagyományaink
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 5 500 Ft
21% internetes kedvezménnyel
Magyarország a kereszt árnyékában - Marton VeronikaMagyarország a kereszt árnyékában
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 691 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Horthy Naptár 2017 - Vitéz nagybányai Horthy Miklós KormányzóHorthy Naptár 2017
Naptár - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 990 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Gyuri bácsi egészségnaptára 2017 - Szabó GyörgyGyuri bácsi egészségnaptára 2017
Naptár - Bolti ár: 1 990 Ft
Internetes ár: 1 692 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A chemtrail és a HAARP
A chemtrail és a HAARP
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

A HunHír barátai

Legolvasottabb hírek

HunHír-Tudósító

Képtárak

Felhívások

Közlemények


Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
© 2002-2017 Rockszerda
Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat