HunHír.info

2017. Kikelet hava 28. nap, Keve napja.

Árpád népe nem apadhat!

2010. augusztus 02.
Hunhír.info

Számomra nem kétséges, hogy rövid idejű, céltudatos vizsgálódás után felfedezhető a két, tükörfordítással készült sumer-mahgar mondat nagyfokú szerkezeti, formai és tartalmi azonossága, mely legalább olyan mértékű, mint a ma élő átlag angolok és Shakespeare nyelvezete esetében.

Magyar Menedék - Soros

ARPAD-NA-AB NAM-GA-PAD

Számomra nem kétséges, hogy rövid idejű, céltudatos vizsgálódás után felfedezhető a két, tükörfordítással készült sumer-mahgar mondat nagyfokú szerkezeti, formai és tartalmi azonossága, mely legalább olyan mértékű, mint a ma élő átlag angolok és Shakespeare nyelvezete esetében.

Bizonyítandó, értelmezzük először az 5000 éve már adatolt magyar szavakat!

- ARPAD = Árpád (a név sumer-magyar szófejtését írásom második részében közlöm)
- NA-AB = nép (D.366.7. => BJF 434.o.)
--> ARPAD-NA-AB = Árpád népe => a legősibb sumer-magyar birtokviszony kifejezés, a birtokos és birtok ragtalan egymás után helyezésével. (VZS. 66.o.)
- NAM = NU = nem => egyszerű tagadás (megelőzi a tagadandó fogalmat: VZS. 77.o.)
- GA(HA) = -hat, bárha, hadd stb. óhajtó módjel (BJF. 197.o.)
- PAD = „étre peu nombreux” = „kevéssé számosnak lenni” = csökkenni (L.69.1)
„s’ apaiser” = megbékül, lecsendesedik, elül (L. 69.2)
--> NAM-GA-PAD = nem csökkenhet = nem apadhat

Minden elfogulatlan nyelvész szakember, tudós gondolkodó és a magyarsággal szemben nem ellenséges érzületű ember számára nyilvánvaló, az ehhez hasonló, ékiratokban fellelhető, de ma is megalkotható mondatok ezrei (nincs felső korlát), mitológiai örökségünk egyértelmű sumer eredete, embertani hasonlóságunk mind azt bizonyítják, hogy e nép genetikai, nyelvi, lelki és legfőbb szellemi örökösei, elvitathatatlanul mi, Árpád mai magyarjai vagyunk.
Csekélyke adalékként, a címbeli felvetésemről szóló rövid eszmefuttatás előtt szeretném e tanulmányban megvizsgálni a sumer-magyar PAD szó eredetét, etimológiáját, elterjedését mai nyelvhasználatunkban, és ehhez kapcsolódóan megfejteni utolsó nagy és teljességében önálló, szabad akaratú, honvisszaszerző Árpád vezérünk nevének jelentését.

A PAD szófejtése, elterjedése mai magyar nyelvünkben.

A PAD, PÁD szó értelmezésére R.Labat sumer-akkád-francia szótára (a továbbiakban: L.), mint általában több megoldást is ad, amelyek közül néhány valószínűleg hibás, vagy nem ebben a formában tartalmazza a hozzá kötött értelmet. De, a jó szándékú, más nemzetbeli nyelvészek iránti tisztelet kifejezése mellett mégis csak meg kell jegyeznünk itt is: úgy látszik, a „világnak” minden pénzt, fáradságot, kutatói melléfogást és szándékos félrevezetést megér az, hogy a magyar igazság minél tovább homályban maradjon.

A legfontosabb jelentésmagyarázatok tehát a következők:
- PAD, PAT (L.469) = morceau = darab; = corbeille = kosár
- PÁD (L.450) = réciter = elmond; = voir = lát, néz; = appeler = hív, szólít; = nommer = nevez
- PAD (L. 449) = oeil = szem => meglétére csak a szószedetbeni felsorolásból és ékjeléből lehet következtetni
- PÁD, PÁT (L.69) = csökken, lecsendesedik, megbékül, elül (lásd fentebb)
Annak ellenére, hogy e legutóbbi értelmezési tartományt a két francia szó magyar szinonimái adják, gyanítom, nem lehet ennél ékesebben, élethűebben leírni azt, hogy aki PAD-ol, PAD-ra ül, az valóban lecsendesedik, megbékül, elül és életjelenségeiben átmenetileg „lecsökken”. Látható, a magyar nyelv segítségével megint megtaláltuk az egyik biztosan jó megoldást!
Nem meglepő, hogy a Magyar Ért. Kéziszótár egyszerűen szláv jövevényszónak titulálja.
Természetesen, ha önmagában állna fenn ez a tökéletes alaki és tartalmi azonosság, mondhatnák örökös és cinizmusra mindig kapható ellenfeleink, hogy ez csak puszta véletlen.

E feltételezés cáfolatára álljon itt néhány példa, valószínűleg nem a teljes felsorolással:
Megj.: minden szófejtés után nagyon leegyszerűsítve közlöm az MTESZ (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára) adott szóra vonatkozó magyarázatát, néha rövid megjegyzéssel.

1.) Két szó magyarázata BJF (132.o.) felfedezése alapján
Előre bocsátom, hogy BJF eredeti szófejtésében a PAD (L.450) = megnevezni => „változni valamivé”, „más formát felvenni” rokon értelmű származékok szerepelnek, amelyeket azonban a hivatkozott cím alatt nem találtam meg. A szavak tehát L.69-es magyarázatommal:

- APAD = A-PAD = víz(szintje) csökken (ált. más is!) sumer és magyar nyelven egyaránt,
ahol: A (L.578) = eau = víz
Megj.: alább felhasználand, az E.4-nek is van „víz” jelentése, amely lehet pl. test-víztartalom.
MTESZ: az „ap” gyökből származó finn-ugor (f.u.) örökség. Pl.: supavnisz (zürjén) = supal (votják) = kiszárad

- SÁPAD = SA-PAD = sápad = (arc)színe változik; szív(verése) csökken; szín elhalványul,
ahol: SA (L. 86 => BJF 364.o.) = szín; SÁ, SÁG (L.384) = coeur = szív (mint belső szerv), amiből az látszik, hogy elvileg mindkét változat elvezet bennünket a jó megoldáshoz.
MTESZ: a „sáp” alapszóból ősi f.u. örökség. Pl.: sa-pka (cseremisz) = kifakult; sa-pi (mordvin) = színtelen. Kérdésem: ha „sáp” az alapszó, miért „sa”-nál választ el a példákban?

2.) További négy, általam eddig más forrásból nem ismert szófejtés

- TAPAD = TA-PAD = tapad = távolodás (gyorsasága) csökken, megszűnik,
ahol: TA (L.139) = hors de = valamin kívül, túl; = depuis = -tól,-től, óta stb.
Megj.: Czuczor-Fogarasi gyökszótára szerint is a ta = „távolító gyök” (pl. taszít, tart stb.) fennáll, pedig ők vajh mi keveset hallhattak még a sumer agyagtáblákról!
MTESZ: hangutánzó ősi f.u. szó. Pl.: „námur tapkinis” = „kéz hátával üt” ill. pitaa (finn) = tart, fog

- HARPAD = HAR-PAD = HURPAD = HUR-PAD = horpad, kitüremkedés csökken,
ahol: HAR-UB (L.289) = cuvette = kád, tartály, hordó; HUR-SAG (L. 401) = montagne = hegység (gyakori szövegekben: elérhetetlen magasság)
MTESZ: bizonytalan eredetű, összehozható a horzsol, horol, harcol szócsaláddal

- LABPAD = LA’-ABU-PAD = lappad; láz, lob, duzzadás csökken,
ahol: LA’-ABU (D.172.72. => BJF: 426. o.) = láz, lob
MTESZ: feltehetően a „lap” alapszóból jött létre, mint pl. „apad”.

- TORPAD = TURPAD = TUR-PAD = torpad = torpan, megtorpan,
ahol: TUR (L.58) = entrer = belép, bemegy
MTESZ: ismeretlen eredetű, v.ö „horpad”, „terped” stb.
3.) Végül olyan példák, ahol már a hangzóharmónia érvényesült

- EPED = E-PED = eped, eleped, lesoványodik; test kiszárad; egymás viszontlátása csökken,
ahol: E4 (L. 578) = eau = víz (nem folyóvíz); E8 (L.382) = voir, revoir = látni, viszontlátni
Megj.: ez sem a magyar kutatók bűne(!), hogy az E hangzóhoz, mint önálló gyökhöz legalább 20 jelentést társítottak. Tartalmi vonatkozásban az első megoldás okozat, a második pedig ok.
MTESZ: az „epe” főnév „ep” tövéből származik, mint pl. árad. Szerintem az „epé”-nek az „ep” nem töve (ellentétben az „ár-ad”-al), és az „epekedő” nem „epés”.

- TESPED = TÉS-PED = tesped, elhagyja magát, (átvitt ért.: szégyenérzete megszűnik),
ahol: TÉS (L.575) = force sexuelle = nemi erő, nemzőképesség; = avoir honte = szégyenérzet
Megj.: sumer-akkád nyelven a TÉS = bastu = nemi erő, mely azt hiszem, önmagáért beszél!
MTESZ: származékszó, a „tapos” magas hangzójú változata, hangátvetéssel keletkezett a „tepsed”-ből.

- KÍPED = KEPED = KE-PED = képed, elképed, megdermed, száj tátva marad,
ahol: KI = KE (L.461) = terre = föld; = lieu = hely; = sol = talaj stb.
Megj.: a KE gyököt önállóan R. Labat sehol sem jelölte. Az L. 461-s megoldások (föld, hely, talaj stb.) arra utalnak, hogy elképed, ledermed az akinek „csökken, elfogy a földje”, akivel közlik, hogy „nincs sehol helye”, vagy „kicsúszik a talaj a lába alól”. Talán innen ered a ma is ismert közmondás:„úgy(olyan bánatosan, szomorúan) néz, mint akinek dinnyeföld nem jutott”
MTESZ: a török eredetű „kép” szóból származik, mint: „kap”, „kíp” = minta, forma, képmás

- RÍPED = REPED = RE-PED = reped, szétválik, folytonossági hiány lép fel,
ahol: RÍ = RÉ (L.230) = cheville = faszeg, csap, dugó; = piquet = karó, cölöp; = pointe = ék, hegycsúcs; = couteau = kés, ingaszár stb.
Megj.: a RÍ = RE megoldásainak nagy részét a szószedetben feltüntetett ékjelek alapján sem találtam meg. Az elvárt tartalomhoz legközelebb a felsorolt szócsoport állt, melynek elemei, jó vagy rossz működésük következtében alkalmasak REPEDÉS kiváltására.
MTESZ: hangutánzó ősi f.u. vagy magyar eredetű szó, mint pl. reccsen

- SUBPAD = SUB-PAD = SUHPAD = SUH-PAD = süpped, esés, zuhanás sebessége csökken, alapozás tönkre megy
ahol: SUB (L.68) = tomber = esik; SUH (L.102) = fonder = alapoz, épít
MTESZ: ősi hangutánzó szó, mint a sépi (vogul) = elmerül ill. sep-,sepes (AL) = vízbe fullad

- TIBPED = TIPPED = TIP-PED = töpped, száradva, ráncosodva zsugorodik, töpörödik,
ahol: TIB = TIP (LU(L.537.1)) = abondant = bőség, gazdagság; = gras = zsíros, kövér, hizlalt
Megj.: R. Labat szótárában TÖP és TEP nem szerepel. A TIP = TIB ékjeléhez az L.537-en a LU (ami egyébként embert is jelent) hangértékhez tartozó kifejezések adják a „gazdagság zsugorodik”, „kövérségség csökken” körülírású jó megoldásokat.
MTESZ: a „töpik” ige bizonytalan származéka, talán a „töm” = táplál igével lehet kapcsolata

ÁRPÁD nevének szófejtése

Árpád nevét sokan, sokféleképpen magyarázták már. A közel egy éve (2009. aug. 23.) megjelent tanulmányom (Nevével is üzent Árpád hun-magyar népének) célja természetesen, amint azt a tisztelt olvasó észre is vehette, nem az etimológiai megközelítés volt, hanem a véletlenek csodálatos egybeeséséből adódóan, a név körül kialakuló, már-már az ezotériába hajló misztikum feltárása és bemutatása.

Árpád vezér életútja, hőstettei, az Árpád-ház magyar, sőt világtörténelmi szerepe, befolyása az emberiség sorsának alakulására, alapot, késztetést adnak arra, hogy az ismert sumer-magyar szavak jelentésárnyalataiból magasztos tartalommal bíró értelmezést olvassunk ki. Ezért én a „Dicsőített” (BJF. 132.o.), „Dicsőségre választott”, „Nép által felmagasztalt” stb. megfejtéseket, mint lehetséges megoldásokat kritika nélkül elfogadom.

Nem fogadom el, de cáfolatra méltatlannak tartom az „Árpácska”-szerű torzszüleményeket, tudván, hogy ez is csak egy a gúnyos megnyilvánulások közül, amelyek azonban az MTA hitelességét, kutatói színvonalát tovább rombolják, egyre lejjebb süllyesztve, immár 150 éve.

Miben lehet újszerű és jobb az én megfejtésem az eddigiekhez képest?
A kérdésre már most válaszolok. Abban, hogy egységben vizsgálom, fenti bizonyítékaimra is támaszkodva a megismert sumer-magyar szavak jelentéstartalmát, a legalább 3000 éve létező szíriai helység geográfiai helyzetét, és az Árpád születése idejére eső történelmi viszonyokat.
Azt sokan tudják már régóta, hogy Szíria északnyugati részén létezett egy valaha dicsőséges napokat megélt Arpad nevű település. Ha elfogadjuk, hogy népünk történelmi emlékezete Álmos korában is (még inkább) abba az irányba mutatott vissza, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy ismerték a város nevének jelentését. Választásuk tehát tudatos volt. Most már csak azt kell feltételeznünk, hogy a város nevét nem egy megelőző, „nép által felmagasztalt” hős uralkodóról kapta. Bár erre is volt már példa a történelemben.

A város és Árpád vezér nevének megfejtése.

ARPAD = AR-PAD,
ahol: AR (L.306.1) = terrain vague = hullámtér, ártér (szó szerint: üres telek, de önmagában a vague = hullám), bizonytalanság; = dévastation = pusztítás
AR (L.306.2) = louange = dicséret; = gloire = dicsőség, dicsfény
ÁR (L.401) = piler = megtör; = broyer = összetör (inkább terményekre (pl. búza) vonatkoztatva)
PÁD (L.69) = csökken, megbékül, lecsendesedik, elül (lásd fentebb)

1.) A város történelmének volt egy szakasza (i.e. VIII. sz.) amikor a végsőkig, a teljes pusztulásig hősiesen ellenállt a kegyetlen és barbár asszír-szemita hódításnak, majd végül az ottmaradt lakosságot teljes egészében kiirtották. Ekkor a „város dicsősége valóban lecsökkent”, de nevét EZÉRT NEM KAPHATTA, és egyébként is, tettéért inkább a HŐS VÁROS nevet érdemelte volna ki. Így tehát, az AR (L.306.2) megoldásai elhagyhatóak.
2.) Az ÁR (L.401), mint fentebb is említettem, inkább termények őrlésére, összetörésére vonatkozik, tehát a „megtörtség csökken”, mint városnév szerintem szintén figyelmen kívül hagyható, a „malomváros” elnevezés pedig nem jön ki.
3.) Nem marad más, mint az AR (L.306.1) két megoldása, közel azonos tartalommal:
„az ártér bizonytalansága, az ár pusztítása csökken, az ár lecsendesedik, elül”
Ha a térképre tekintünk, láthatjuk, hogy a város kb. 500 m-el a tengerszint felett, de 2000-4000 m magas hegyektől övezve, olyan nagy folyók tisztes távolságában van, mint pl. az Eufrátesz (kb. 50 km). A fenti leírás tehát tökéletesen illik rá. A pusztító árvizektől való biztonság itt párosulhatott jó termőfölddel és halgazdagsággal is.
Kissé elvonatkoztatva: ARPAD = a biztonság, a nyugalom és gazdagság városa
4.) Ha emberre vonatkoztatjuk, akkor mondhatjuk, hogy Árpád az a vezér, aki:
- a bizonytalanságot, a pusztítást csökkenti, megszünteti
- megbékít, lecsendesít és nyugalmat teremt
Árpád születésekor a hatalmi elitjében elszemitásodott, korrumpálódott, valamikor szebb napokat megélt Kazár birodalom a végső összeomlás előtt állt. Külső harcok és belső viszályok pusztították a laza szövetségben élő, birodalomalkotó népeket. Ezek között a legerősebbek, a magyar törzsek elérkezettnek látták az időt, hogy egyesülve, méltóan hős elődeikhez elhagyják az átkozott földet és új hazát teremtsenek. Ehhez szükségük volt Árpád vezérre, aki a törzseket egyesítette, a belső viszályt megszüntette, akinek vezetésével elindultak, hogy visszaszerezzék távoli őseik földjét, a Kárpát-medencét, ahol akkor is rokonnépek laktak, ahol nyugalomra és békére találtak. Mondhatjuk tehát, hogy:
ÁRPÁD = a vezér, aki csökkenti a viszályt, megbékít és nyugalmat teremt

Árpád népe nem apadhat!

A magyarság mai létszáma 15 millió fő körül van, de összetételében annyira vegyes, hogy nincs azon ismérv, amely csak megközelítőleg is meghatározná, mi bennünk a közös, kik és milyenek vagyunk mi magyarok?

Feltételezem, hogy soha nem is lehettünk sokkal többen, de 5000 év óta sokkal kevesebben sem. Persze ebbe, mint most is, minden „társult és rokon népet” beleszámítok. Hiszen fenntartani és fejleszteni egy ősi kultúrát Eurázsia nagy részén; élénk kereskedelmi, gazdasági tevékenységet folytatni az Uráltól Mezopotámiáig, az Atlanti- óceántól a Bajkál-tóig; behajózni a Földet Közép-Afrikától az Indonéz szigetvilágig, és a Bering-tengeren át eljutni Dél-Amerikáig, ehhez bizony ember és létszám kellett.

Azt is feltételezhetjük, hogy ebből a „sumeri tudós nép”, a „káldeusok”, az „egyiptomi papság”, a „pártusi uralkodó réteg” vagy a „királyi szkíták” vagy nevezzük őket bárhogyan, csak töredék létszámot tehettek ki. Ma sem lehetünk többen egy-két milliónál, akiket nevezzünk most, a magyarokon belül Árpád népének, és amely vonulatot azok képviselik, akik „szent” István óta legalább egy szempontból, folyamatos elnyomásnak, üldöztetésnek vannak kitéve. Génjeikben persze sokan hordozzák az Árpádi örökséget, de ezek az alvó gének nem elég túlnyomóak ahhoz, hogy gazdáik, megtestesült szellemeik, lelkeik a mindennapjaikban magyarként éljenek.

Kérdés, hogy a korabeli, az emberiség legfejlettebb műveltségét megteremtő és birtokló „hatalmas, erős és tudós” HUN-MAH-GAR nép miért kényszerült állandó védekezésre, és került a végső enyészet határára? Aki őstörténelmünkben egy kicsit is tájékozott, az tudja, hogy cca. 5000 éve három nagy létszámú, könyörtelen, agresszív hódító nép irigyelte meg és vetett szemet szellemi és anyagi gazdagságunkra, esküdött össze az elpusztításunkra.

Időrendi sorrendben először a világtörténelem legkegyetlenebb hódítói, az asszír-szemiták zárták le előttünk az utat az Perzsa-öböl és az Indiai-óceán felé, rabolták el legfejlettebb lakóhelyünket (magasan szervezett városok laza szövetsége), országunkat, kincseinket, ősi tudásunkat és gyilkolták le, csonkították meg tízezer szám népünk legjobbjait.

Nem sokkal ezután erősödtek meg a különböző árja népek, amelyek sikeresen akadályozták meg, hogy nagy tömegekben eljussunk a Földközi-tengerig (ennek ellenére volt némi közünk a mükénéi és a görög-római kultúra megteremtéséhez), az Atlanti- óceánig, és ott maradandó és népes birodalmakat tudjunk felépíteni.

Kevésbé látványosan, de kelet felől masszívan ellenálltak nekünk a Csendes-óceán és az Indonéz szigetvilág felé vezető úton a kínaiak, akik még a „nagyfalat” sem voltak restek megépíteni ennek érdekében.

Igaz, mindezek ellenére Amerikába így is mi jutottunk el először, a hosszú menetelés miatti kontraszelekció azonban elfelejtette velünk a „nagy tudást” és kevés történelmi időt engedtek a számunkra, hogy a nyugati „civilizációt” sikerrel távol tudjuk tartani magunktól. A végeredmény mindenki számára ismert.

Napjainkban, amikor fizikailag nagyobb tömegben, egyedeinkben is megkülönböztethető módon már csak ott létezünk ahol születtünk, itt a Kárpát-medencében (minden természeti élőlény ott a legellenállóbb, ott marad fenn legtovább ahol őshonos(M.A.)), tehát alapvetően veszélytelenné váltunk, megkezdődött a végső küzdelem szellemi kiirtásunkért vagy fennmaradásunkért.

A biztonság kedvéért azért ma is harapófogóba fog bennünket három árja nép (germánok, szlávok és újlatinok), belülről pedig egyre többet kihasítanak testünkből a romák a szemiták és a saját elitünk „idegenszívű”, egy kis hazaárulásra mindig kapható kasztja.

Teljes megsemmisítésünkhöz el kell tehát venni megmaradt legnagyobb kincseinket, a nyelvünket, történelmünket, azonosság- és származástudatunkat, az emberiség kialakulásának kezdetétől génjeinkbe ivódott emlékezetünket. A cél érdekében, sok más lehetőség és azok szörnyű kivitelezése mellett, három nagy mítosszal (sajátos, hogy ilyen elszántan, szívósan és koncentráltan egy népet sem támadnak mindhárommal egyszerre) mérgezik a lelkünket, gondolkodásunkat, személyiségünket.
Időrendi sorrendben először talán velünk szemben alkalmazták, lassan már 2500 éve a purimban fogant és napjainkra kiteljesedett, jól bevált „antimártíromság” és „isteni elrendelés” velejéig romlott és hazug malasztját.

Kétezer éve már annak is, hogy a talmudi alapokon nyugvó judeo-keresztény maffia terjeszti jól kitalált (a történelemben egyedül álló módon visszafelé is ható) folytatásos meséjét, sulykolva az egyén és a közösségek mindennapi bűnös voltát (ez alól csak egy kivétel van), és amelyből nem mellesleg csak ők adhatnak feloldozást. Cserébe egy kis pénzt, a teljes alázatunkat, odaadásunkat és a lelkünket kérik.

És 200 éve már annak is, hogy derék finn-ugorokká váltunk és megtudtuk:

1500 éve még az Urál eldugott északkeleti hegyei között tengődtünk, mint beszélni is alig tudó, bárgyú, egyenes lábú gyűjtögető, halászó, vadászó jelentéktelen számú, szőke, kékszemű népség. Majd cca. 300 év alatt megsokasodtunk, megbarnultunk, lábunk célszerűen genetikailag meggörbült (mert már lovas-nomád pusztai barbár nép lettünk), a világ legnagyobb szókincsű és legősibb nyelvét (miközben végigraboltuk és öldöstük Európát) összelopkodtuk, majd könnyedén, minden előzmény nélkül befogadtuk rablott hazánk zálogaként a művelt nyugat nagy vívmányát, megmentőnket, a kereszténységet.

Újabb, közel 300 év alatt leszoktunk saját asszonyaink és gyermekeink öldökléséről (hogy méltóak lehessünk a művelt nyugat szomszédságához), lábunk újra kiegyenesedett, hogy tudjunk szántani vetni, mely tevékenységet szintén a környező, általunk kegyetlenül leigázott, elnyomott, de mégis nagyon művelt népektől tanultunk el.

Kérdés-e ezek után, hogy Árpád népe miért nem apadhat tovább?!

Meggyesi József



Felhasznált irodalom és a jelölések:
1. VZS – Dr. Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia szumír és ural-altáji öröksége
2. BJF – Badiny Jós Ferenc: A sumír-magyar nyelvazonosság bizonyítékai
3. L – René Labat: Akkád epigráfia
4. MA – Magyar Adorján: Ősműveltség
5. D – Anton Deimel: Sumeriches lexikon
6. MTESZ – A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.
MTA Nyelvtudományi Intézete 1976. Főszerkesztő: Benkő Lóránd

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A C vitamin varázslatos ereje - Thomas E. LevyA C vitamin varázslatos ereje
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 3 990 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Ős magyar rovásírás - Magyar AdorjánŐs magyar rovásírás
Könyv - Bolti ár: 1 300 Ft
Internetes ár: 1 300 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Ősmagyar hagyományaink - Badiny Jós FerencŐsmagyar hagyományaink
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 5 500 Ft
21% internetes kedvezménnyel
Virágnévszótár - Rácz JánosVirágnévszótár
Könyv - Bolti ár: 1 990 Ft
Internetes ár: 1 692 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Zúgó nyilak - Karczag GyörgyZúgó nyilak
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat