HunHír.info

2017. Magvető hava 18. nap, Szivöltő napja.

Vezér Ferenc pálos szerzetes vértanúsága

2009. február 05.
HunHír.Hu

1951. március 20-án a rendőrség letartóztatta Vezér Ferenc atyát, mint az úgynevezett Grősz-per egyik leendő vádlottját. Semmi köze nem volt a kalocsai érsekhez, sohasem találkoztak, sohasem beszéltek egymással. Bekerült az Andrássy út 60-ban levő ávós-központ pincéjébe. Három hónapig tartott, amíg ott a "szakemberek" - a kellő egyházi, egyháztörténeti, egyházszervezeti, gazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkező, erre szakosodott speciálisan kiképzett rendőrtisztek, ugyancsak szakképzett orvosok és pszichológusok, valamint testi-lelki kínzásban alaposan járatos és gyakorlott verőlegények, börtönőrök - a többi gyanúsítottal együtt őt is felkészítették a fő tárgyalásra: azt fogja majd ott is mondani, amit leírattak és megtanultattak vele. Nyolc embert végeztek ki, hogy örök csend boruljon a Vezér atyát ért égbekiáltó igazságtalanságra.

Magyar Menedék - Könyvhét 2017

Az elnöklő Rákosi Mátyás írta alá a határozatot, többek között ezt: "Amennyiben lehetséges, a vádirat május végén, 25-26-án jelenjen meg. A tárgyalás június 2-án kezdődjék, lehetőleg úgy, hogy négy tárgyalási nap után ítéletre kerülhessen sor." 1951. március 20-án a rendőrség letartóztatta Vezér Ferenc atyát, mint az úgynevezett Grősz-per egyik leendő vádlottját. Semmi köze nem volt a kalocsai érsekhez, sohasem találkoztak, sohasem beszéltek egymással. Bekerült az Andrássy út 60-ban levő ávós-központ pincéjébe. Három hónapig tartott, amíg ott a "szakemberek" - a kellő egyházi, egyháztörténeti, egyházszervezeti, gazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkező, erre szakosodott speciálisan kiképzett rendőrtisztek, ugyancsak szakképzett orvosok és pszichológusok, valamint testi-lelki kínzásban alaposan járatos és gyakorlott verőlegények, börtönőrök - a többi gyanúsítottal együtt őt is felkészítették a fő tárgyalásra: azt fogja majd ott is mondani, amit leírattak és megtanultattak vele. Nyolc embert végeztek ki, hogy örök csend boruljon a Vezér atyát ért égbekiáltó igazságtalanságra

Feltűnő, hogy a Grősz-perben a legtöbb tanút Vezér Ferenc ellen vonultatták fel a szervezők: a Pálosszentkút körüli tanyákról 15 parasztembert tartóztattak le, s Budapestre, a Markó utcai börtönbe szállították őket. Hiteles forrásból tudjuk, hogy Péter Gábor, a legfőbb ávós-főparancsnok ezt mondta nekik: "Emberek, mi tudjuk, hogy maguk ártatlanok. Nem magukat akarjuk börtönbe zárni, hanem a katolikus egyház parasztnyúzó reakciós papjait. Csak vallják nyugodtan azt, amit mi mondunk, nem lesz semmi bántódásuk. Addig is jól ellesznek itt a ház körül, kapnak eleget enni és cigarettát. A tárgyalás után hazamehetnek."

A per "megszervezése" azonban nem ment olyan gyorsan, ahogyan ezt az ávós-tisztek számára Rákosiék előírták. 1951. június 11-re készült el a vádirat, június 15-én kezdődött a nyilvános tárgyalás, amely június 28-ig tartott. Ekkor hirdetett ítéletet a Budapesti Megyei Bíróság: gyalázatos hazug vádak alapján halálra ítélte a 37 éves Vezér Ferenc pálos szerzetest. A per mindegyik elítéltje élt az utolsó szó jogával. P. Vezér hallgatott.

A tárgyaláson az őrizetben tartott pálosszentkúti "tanúk" közül kettőt felléptettek: mint a vízfolyás, mondták az ávósok által készített és betanított szöveget Vezér atya ellen. De ezután nem kerülhettek vissza tanyai otthonaikba: nehogy elmondják a valós igazságot másoknak, rövidesen egy ellenük lefolytatott perben őket is, s még hat letartóztatott pálosszentkúti "tanúskodó" parasztembert is halálra ítéltek. Nyolc embert végeztek ki, hogy örök csend boruljon a Vezér atyát ért égbekiáltó igazságtalanságra!

Páter Ferencet a börtönben több hónapon át igen kegyetlenül megkínozták, mégis a siralomházban a halálra ítélt és kivégzés előtt álló zárkatársainak mindvégig lelki támasza és vigasztalója volt.

Több mint egy hónapot töltött a siralomházban kivégzésre várva. A Legfelsőbb Bíróság 1951. július 31-én erősítette meg a halálos ítéletét: "a társadalmi védekezés szempontja az ennyire veszélyes egyének megsemmisítését indokolja" - írta a határozatot a tanácsjegyző. S ezt fűzte hozzá Molnár Erik, a hírhedt marxista történettudós, ekkor igazságügy-miniszter: "Az elítéltet a dolgozó társadalomból végleg kirekesztendőnek tartom."

Vezér atyát 1951. augusztus 3-án reggel a Gyűjtőfogház udvarán akasztották fel. Sírja nem ismeretes.Hamvai ott nyugszanak valahol a budapesti Új Köztemető rabtemetőjében, a későbbi ünnepi megemlékezések színhelyévé vált 301-es parcella környékén, az azóta elhíresült kivégzett kommunista vezetők feltárt és azonosított sírjainak szomszédságában. 1990 után rokonai és rendtársai hiába keresték, a hivatalos szakemberek sem találták földi maradványait.

Grősz József érsek 1956. május 19-én újra elfoglalhatta Kalocsán főpásztori székét, s a püspöki kar elnöke lett haláláig, 1961. október 3-áig. Később, 1990. május 18-án rehabilitálták: a bíróság kinyilvánította, hogy nem követte el a koncepciós perben neki tulajdonított bűnöket.

Vádlott-társa, az erkölcsileg és fizikailag megsemmisített pálos szerzetes hazug képe nehezen foszlik szét. Az elmúlt fél évszázad egyházellenes propagandája mély nyomokat hagyott még a vallásos emberek tudatában is. Vezér Ferenc valós képének felmutatására még 1990 után sem tettek semmi érdemlegeset a történészek, az egyháztörténet írók. Pedig ő is teljesen ártatlan volt, éppen úgy, mint Grősz érsek.

A közösségére nézve a háború után Magyarországon is megjelenő és egyre jobban érvényesülő kommunista ideológiában, a Szovjetunió Magyarországra nehezedő hatalmában, és a segítségével itt is propagálni kezdett, nyíltan, sőt hivatalosan is terjesztett materializmusban-ateizmusban. Híveit féltette, vallásos hitükért aggódott: a magyar katolikus egyház, a magyar társadalom jövőjét látta súlyos veszedelembe kerülni. Ugyanakkor derűs, vidám, maga körül szeretetet sugárzó, az embereket megnyerő szerzetesegyéniség volt, mindig másokat szolgáló, alázatos lélekkel.

Közvetlenül a háború hazai befejezése után, 1945. április 11-én a kiskunfélegyházi rendőrség őrizetbe vette kommunistaellenes kijelentések miatt. A kecskeméti ügyészség fogdájában tartották bezárva június 14-ig. Ekkor ügye tisztázódott, a kecskeméti népbíróság felmentette és elengedték.

1945 nyarától a magyarországi pálos rendházak gazdasági-gondnoki ügyeit intézte; a háború utáni nehéz körülmények között - fáradhatatlanul járva a kolostorokat - igyekezett szerzetestársainak nyugodt életkörülményeket biztosítani. Emellett 1946 januárjától tagja lett a szerzetesrend hazai vezetőségének. (...) Vezér atya a Boldogasszony Éve egyik utolsó nagy megmozdulásának szervezésében alighanem tevőlegesen is részt vett. 1948. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya háromnapos nagy búcsújárása volt Pálosszentkúton, több tízezres alföldi zarándoksereg részvételével, Mindszenty bíboros, Pétery József váci és Hamvas Endre Csanádi püspök vezetésével.

Ekkor a hazai politikai-társadalmi életben már a kommunista párt birtokában volt az irányító hatalom, s egyre fokozódtak, egyre szélesebb körűvé váltak az egyházellenes támadások. Ennek egyik kiemelkedő szakasza volt a Mindszenty bíboros ellen szervezett szégyenteljes koncepciós per, s a bíboros börtönbe vetése 1948-1949 fordulóján.


A Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perben szántak neki szerepet


De ekkor már tervezték a következő nagy egyházüldöző hullám forgatókönyvét: a Grősz József kalocsai érsek ellen indítandó pert. Ebben szerepet szántak Vezér Ferenc atyának is, a rendőrség nyilván számon tartotta hat évvel azelőtti két hónapos fogva tartását. Azóta azonban semmiféle "ügye" nem volt: lelkiismeretes buzgósággal élte szerzetesi életét, szolgálta a hívek közösségét, segítette rendtársai munkáját.

Közben az uralkodó hatalom az 1950. szeptember 7-én kiadott törvényerejű rendelettel megvonta a magyarországi szerzetesrendek működési jogát. Négy szerzetesrendet meghagytak, de azok rendtagjainak számát is a minimumra kellett csökkenteni; rendházaik legtöbbjét azoknak is elvették, állami célokra hasznosították. Rajtuk kívül az összes többi szerzetesrend tagjainak el kellett hagyniuk rendházaikat, városokban nem telepedhettek le, egymással kapcsolatot nem tarthattak, s hosszú időn át rendőri megfigyelés alatt álltak. Legtöbbjük egyházi szolgálatot sem vállalhatott. 1950-ben a magyarországi pálos kolostorok is elnéptelenedtek, a szerzetesek szétszóródtak. Ettől kezdve "hivatalosan" a pálos szerzetesrend nem létezett Magyarországon.

Vezér Ferenc bíróság előtti szerepeltetésével a kommunista hatalom ezeket az 1950 szeptemberében kolostoraikból erőszakkal elűzött férfi és női szerzeteseket (több mint tízezren voltak!) akarta lejáratni, rossz hírbe hozni. Sőt ekkor már ennél is tovább mentek, legfelsőbb pártvezetői utasításra: a megrendezendő per során a bírói székből, a népügyész vádjaiból s a manipulált vallomásokból elhangzott szövegek azt a képzetet kelthették az ország lakosságában (hiszen heteken át ezt írták az újságok, harsogta a rádió), hogy a szerzetesek - 1950 szeptemberében történt szétszóratásukig - mérhetetlen erkölcsi fertőben éltek kolostoraikban, földi-evilági javakban és élvezetekben dúskálva. S ezekre bízták a katolikus hívek leányaikat és fiaikat, ők prédikáltak a tiszta életről, a tisztes szegénységről...

"A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek"

A készülő per anyagának tartalmát már előzetesen megszabta a kommunista párt vezetősége. A részletes tervezetet Révai József, a párt legfőbb ideológusa készítette el 1951. április 24-i dátummal. Ezt a párt legfőbb vezetőiből álló Titkárság május 4-i ülésén fogadta el.

Néhány részlet az elfogadott előterjesztésből: A per vádlottjait „amalgám”* módszerrel kell kiválogatni: a pálosokon kívül vádlott legyen a ciszter rendfőnök és néhány püspök. A pernek bizonyítania kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend visszaállítását akarják. A pernek bizonyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetesrendek, megszegve az egyezményt és az állam törvényét, illegalitásba vonultak, szervezett államellenes működést fejtettek ki, a reakciós püspökök tudtával és segítségével. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek. A pert úgy kell előkészíteni, hogy a tárgyalás legkésőbb május végén meglegyen.

Akkor is tudtuk, ma is tudjuk, hogy ez volt igazi arca: mély szerzetesi lelkiség, felelősséggel átélt hivatástudat, mindenkire szétsugárzó szeretet, dinamikus-alkotó szervezőtehetség, mozgékony aktivitás jellemezte. Erkölcsileg tiszta, Istenért és embertársaiért széles körben tevékeny, ugyanakkor derűs, jó kedélyű, nyíltszívű pálos volt ez a fehér barát, Vezér Ferenc atya, főegyházmegyénk - szinte mindenki előtt ismeretlen - mártírja.

Emlékére állította a közelmúltban a pálos rend - működésének legfőbb színhelyén - a gellérthegyi Sziklatemplomban azt a gyönyörű művészi fafaragású oltárt, amely Ferencz Béla alkotása. Az erről készült képes levelezőlap is országszerte hirdeti: "Vezér Ferenc pálos vértanú emlékére"*.


* Az amalgám-módszer kifejezés jelentéstartalma: az egyháznak ne csupán egyetlen területére mérjenek csapást egy-egy koncepciós perrel, hanem egy-egy peren belül úgy válogassák össze a vádlottakat (akik számos esetben nerc is ismerték egymást), hogy azokon keresztül minél szélesebb hívőréteg megtévesztését érjék el, minél több egyházi terület rombolását-szétzilálását idézzék elő.

** Vezér Vízer Ferenc formális rehabilitálása időközben megtörtént.

Stoffán György

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Gyógyítások a méhészet termékeivel - Kovács József természetgyógyászGyógyítások a méhészet termékeivel
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 950 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Nem jöttünk mi sehonnan sem DVD - Jelenczki IstvánNem jöttünk mi sehonnan sem DVD
DVD - Bolti ár: 3 300 Ft
Internetes ár: 2 970 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája - Grandpierre K. Endre - Grandpierre Attila - Blaskovics JózsefTárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 6 291 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága - Pawel LisickiA dzsihád és a Nyugat öngyilkossága
Könyv - Bolti ár: 3 490 Ft
Internetes ár: 2 967 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Nincs kegyelem DVD - Matúz GáborNincs kegyelem DVD
DVD - Bolti ár: 3 800 Ft
Internetes ár: 2 990 Ft
21% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat