HunHír.info

2018. Szelek hava 22. nap, Aranyos napja.

„S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”

2007. június 01.
HunHír.Hu

A már fél éve körülzárt Bécs védői 1485 június 1-én letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár és Mátyás között. A császár, aki 1440 óta bitorolta a Szent Koronát, 1458-ban igényt támasztott a magyar trónra.

Magyar Menedék - Titkos Társaságok

Frigyes a cseh konfliktusban Mátyás ellenfeleit támogatta, a török támadások idején gyakran támadta a nyugati határszéleket. Ennek fejében Mátyás átengedte a törököket Horvátországon ausztriai portyákra. Mátyás a Habsburgokat is fegyverrel kényszerítette arra, hogy az új Hunyadi-dinasztia létezését tudomásul vegyék. A nagy terveket dédelgető uralkodó, mielőtt a császári trón megszerzésére is kísérletet tett, elfoglalta Bécset, s hátralévő éveiben nagyobbrészt itt tartózkodott. Bécsújhely 1487. augusztus 17-én kapitulált; ezzel Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia egy része is magyar uralom alá került.

Jókai Mór: Mátyás Bécsben

Legnagyobb az a diadal, melyet valaki saját maga fölött nyert. Ily diadal volt azon mérséklet, mellyel Mátyás Fridrik császár irányában viseltetett.

Trónra lépésének első napja óta folyvást gyűlölettel, ármánnyal, ellenséges indulattal találkozott Fridrik részéről, sokszor fel is emelte fegyverét, hogy bosszút álljon érte; de a római szentatya s a keresztyén szövetségesek mindig kiengesztelék a felingerelt királyt, s más irányt adtak a felemelt fegyvernek. Sohasem mondták azt, hogy nincs igaza, hanem azt köték szívére, hogy amíg délen a keresztyénségnek közös ellensége fenyegeti egész Európát, ne vesztegesse addig erejét keresztyén szomszédai ellen.

Éppen nagy hadjáratra készült Mátyás Bajazid ellen, amidőn három hírnök érkezik hozzá a táborba: egyik tudósítja, hogy az olasz fejedelmek megtagadták az ígért segélypénzt a török ellen folytatandó hadra, másik hírül hozá, hogy Fridrik császár a negyedszer kötött szövetség dacára újra berontott Magyarországra s elpusztítá a szomszéd vármegyéket, a harmadik török részről jött, s a Bajazid által ajánlott békefeltételeket hozá meg.

Mátyás rögtön visszafordítá seregeit, Bajazid ajánlatát elfogadta, csapatait kivonta az olaszokkal határos tartományokból s fordult velük Fridrik ellen.

Utolsó csapást készíte ellene ezúttal és elháríthatatlant.

A török seregek azonnal eláraszták a velencei birtokot, beütöttek magába Olaszországba, s remegni taníták az egymással civódó oligarchákat. Azok ám meggyőződhettek felőle, hogy ha Mátyás karja nincs közöttük, mi vár reájuk az ozman szomszédtól?

Mátyás pedig készíté a harcot Fridrik ellen, ezúttal elszánva azt abba nem hagyni a teljes diadalig.

A hadüzenés után tudtul adá Németország rendjeinek, miszerint a kitörendő harc egyedül őt és Fridriket illeti, azért őrizkedjenek ezt segíteni; amit azok nem is tevének; sorsára hagyták a nagyravágyó uralkodót.

Nyár közepén volt 1482-ben, midőn Mátyás megindítá seregeit Haimburg ellen. Az előhadat Zápolya vezénylette, s cirkáló sereggel Zelényi száguldozott egész Bécsújváros kapujáig.

Nyolcvan váltott ló vontatta az óriás ágyút, melyet vargamozsárnak neveztek, Haimburgig.

A pápa új intő levelet írt, de az későn érkezett már. Haimburg falai le voltak döntve, s Mátyás ura a várnak és városnak.

A télig nem történt újabb harc; amint kinyílt az idő, a király újra megkezdé a hadjáratot. Dávidházy István, derék vitéz küldetett ki Bruckot ostromolni.

Négy hónapig tartá zár alatt a vezér a várost; hogy az fel nem adta magát, végre egy napon ostromot fúvatott, s saját maga állva hadai élére, felrontott a falakra s hat óráig tartó harcban elfoglalá a várost, mire a várőrség kinyitá a fellegvár kapuit és meghódolt.

Csaknem ugyanez időben esett Klosterneuburg és Szent Pölten is a magyar vezérek kezébe.

Fridrik megrettenve a király ellenállhatatlan előhaladásán, még egyszer fölszólítá a pápát, hogy vesse közbe magát.

E kívánatra megérkezett Castella püspök, a két fejedelmet kibékítendő. Első volt Fridrik, kit meghallgatott. A fejedelem azt nyilvánítá előtte, hogy Mátyás úgysem fogja sokáig folytathatni a hadat, mert csaknem ínséggel küzd már, sem pénze, sem fegyvere, olcsó lesz a béke.

De midőn Castella megérkezett Budára, elmondá neki Mátyás a harc okait; hogy Fridrik minden szomszédjait harcra ingerlé ellene, még saját nemzetét is, s valahányszor a török ellen indult a király: országa túlsó határán mindig fegyverrel ütött be a császár, szövetségét sohasem tartá. És midőn végre a harc költséges voltát emlegeté előtte a követ, elvezeté őt a király kincstárába s megmutatá neki azon kincshalmazt, melyet okos takarékossággal országa számára félrerakott. Ötven társzekér nem bírta volna azt el.

A küldött hiába fáradt, hiába nyeré meg a királyné, Beatrix pártfogását; Mátyást soha sem kormányzá senki.

A következő tavaszon újra megindult a bajnok Dávidházy, most már egyenesen Bécs ellen. Ott is végzé dicsteljes életét, az első csatában egy ágyúgolyó elhordta jobb karját, abba halt meg.

Máyás jöttének hírére elhagyta Fridrik Bécset. Vezéreire bízta annak megmentését, maga kincseivel és leányával Linzbe vonult fel.

Hét hónapig állotta ki Korneuburg vitéz őrsége az ostromot, végre az éhség kényszeríté őket felhagyni a védelemmel. E hely birtokával Bécstől el volt zárva az élelmezés vízi úton; korán januárban, csikorgó tél közepén vezeté át Mátyás hadait a Duna jegén Bécs kapui alá.

A város kétségbeesett védelemre volt felkészülve; Mátyás jól tudta ezt, s neki drágább volt mind saját jó magyarjai, mind keresztyén ellenei vére, hogysem azt könnyelműen pazarlotta volna, midőn más eszközzel is célt érhetett; elfoglalva a táborhidat és külvárosokat, körülzárá a belső várost s engedte benn nyugodni a jó bécsieket. Vele voltak kipróbált hadvezérei: Zápolya, Ujlaky, Gara és Ország Mihály, a nádor.

Egy estve, midőn Ebersdorf alatt a király egy halászkunyhóban vacsorált vezéreivel együtt, egyszerre egy ágyúlövés történik a helységből, s egy golyó a kunyhó nádfalán keresztültörve, halva teríti le Ország Mihályt helyéről. E golyó Mátyásnak volt szánva. A derék nádor, midőn estve a kunyhóba léptek, egy tenyérnyi fekete foltot vett észre a kunyhó oldalára festve azon a helyen, hol a király szokott rendesen ülni. Mintha valami rosszat sejtett volna, sietett ő maga elfoglalni azon helyet, s Mátyás máshová telepedett le.

Azon helyet a király egyik cseh titkára, Jaroszláv jegyzé meg, s átszökve az ellenséghez, tudósítá afelől. Jól céloztak; de mégsem Mátyás esett el.

A király felingerelve ez árulás által, rögtön ostromot fúvatott, s Eberdorf egy perc alatt el volt foglalva; ott találtatott az áruló Jaroszláv is; de már ezt irgalom nélkül felakaszták.

A bécsieket ezalatt a leggonoszabb ellenség kezdé ostromlani – az éhség; annyira ment már az élelmiszerek drágasága, hogy egy véka lisztet száz forinttal fizettek, ami nagy pénz volt akkor, két ökör ára boldog időkben.

Követeik találtak alkalmat a magyar seregen keresztülszökhetni, hogy a Linzben mulató Fridriket tudósítsák éhségük és szorongattatásuk felől s kérjék, hogy siessen a várost felmenteni.

Fridrik éppen üvegfúvással mulatta magát. A válasz, mit a követeknek adott, sajátságos:

– Nagyon jólesik nektek, hogy éheztek; éppen így éheztettetek ti engem ezelőtt huszonkét évvel váramba bezárva.

Ezzel a vigasztalással tértek vissza a küldöttek Bécsbe. Másnap föltétlenül feladták a lakosok a várost. A húsvétot Bécs falai közt ülte meg Mátyás király.

Első tette az volt, hogy a bécsieknek minden kiváltságaikat és szabadalmaikat újból megerősíté s a Fridrik által rájuk vetett rendkívüli adót eltörülte.

Másnap rögtön kiküldé Zápolyát, Kanizsait, Székelyt és Tettau Vilmost Bécsújhely ostromára; Fridrik sehol sem érezte magát többé biztosnak országában, nyolcszáz lovas kíséretében elhagyta Linzet, s úgy bujdokolt országról országra hazátlanul; ezen emlékezetes és őt magát jól jellemző mondással vigasztalódva:

„Boldog, ki feledni tudja azt, mi visszahozhatatlanul elveszett.”

S mintha attól tattott volna, hogy e mondatot magát is el találja felejteni, mindenütt, ajtókra, ablakokra felírta és karcolta azt.

Mátyás kezébe pedig Szent János napján a felgyülekezett ausztriai rendek ünnepélyesen letevék a hódolási esküt.


Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban – Múlt-kor

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Hitler titkos aktái - Összeesküvés elméletek sorozat 18. - Összeesküvés elméletek sorozatHitler titkos aktái - Összeesküvés elméletek sorozat 18.
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Gyógyítások a méhészet termékeivel - Kovács József természetgyógyászGyógyítások a méhészet termékeivel
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 950 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Jaj, de lelkem nem tud felrepülni... - Netye Zoltán PálJaj, de lelkem nem tud felrepülni...
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Mindenki-tudja ország - Szerencsés KárolyMindenki-tudja ország
Könyv - Bolti ár: 3 100 Ft
Internetes ár: 2 635 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A magyar környezet atlasza - Faragó ImreA magyar környezet atlasza
Térkép - Bolti ár: 3 000 Ft
Internetes ár: 2 550 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat