HunHír.info

2018. Áldás hava 16. nap, Aszlár napja.

130 éve született Terkán Lajos, csillagász

2007. április 26.
pig@ - HunHír.Hu

Konkoly-Thege Miklós munkatársa csak a tudománynak élt, a csillagászat volt a mindene, de katonának is vitéz volt, sok kitüntetéssel századosként szerelt le. A Halley 1910-es ittjártakor elsőként pillantotta meg szabad szemmel az üstököst, melyről több felvételt is készített. A svábhegyi nagykupola felépülése után kisbolygó kutatással is foglalkozott, 1934-ben felfedezte az 1934 BB jelű kisbolygót.

Magyar Menedék - Magyarország álomtörténete

Terkán Sándor - aki érettségizett ember volt, ami az akkori időben ritkaságszámba ment- későn érkezett kisfiát, Lajost 1884-ben a székesfehérvári Palotavárosi Vegyes Népiskolába íratta be. A jól tanuló fiút érdemesnek tűnt továbbtaníttatni, így került 1888-ban a Cisterci Rend Székesfehérvári Katolikus Főgimnáziumába.

A fiatal Terkán Lajos az erős iskolában nagyon jó alapokat kapott a későbbi tanulmányaihoz, de itt már nem tartozott a kitűnők közé. Énekből nem jeleskedett, s felnőtt korában sem szerette a zenét. Nagyon nehezen törődött bele, hogy lánya a zongoraművész pályát választotta.

A család időközben Győrbe költözött, s így a gimnázium felső négy osztályát itt, a bencéseknél járta ki. A gimnáziumban kiváló matematikus hírében állt - hála a nagyszerű fehérvári indításnak. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után Budapestre került. Minden vágya az volt, hogy tovább tanulhasson.Matematika-fizika szakos tanárnak készült, így beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. A tandíjat maga teremtette elő:tanítványaival taníttatta ki magát. Az egyetemen nagy érdeklõdéssel hallgatta Kövesligethy Radónak, a "Cosmographiai Intézet" vezetőjének lebilincselő előadásait. A matematika továbbra is fő erőssége maradt.

Tanári diplomáját 1900-ban kapta kézhez. Rövid ideig a Meteorológiai Intézetben dolgozott, kalkulátori beosztásban, de még ugyanabban az évben elfogadta Konkoly-Thege Miklós meghívását, s betöltötte a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatórium másodadjunktusi állását.

Konkoly-Thege Miklós 1871-ben saját vagyonából ógyallai birtokán csillagvizsgálót létesített, amely az évek során nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Az obszervatórium fenntartása, de főleg a kor - rohamosan fejlődő - tudományos szintjén való tartása már olyan tekintélyes anyagi áldozatokat kívánt, amelyek meghaladták Konkoly áldozó- képességét. Mivel attól félt, hogy csillagvizsgálója előbb-utóbb a bicskei, vagy az egri csillagda sorsára jut, felajánlotta azt az államnak. Az államosítás végül is 1899-ben megtörtént, és első igazgatónak az alapítót nevezték ki. Az aligazgató Kövesligethy Radó, a főobszervátor báró Harkányi Béla lett.

Konkoly, hogy az obszervatóriumában folyó asztrofizikai kutatásokhoz új munkatársakkal bővítse intézetét, 1900-ban felkereste az egyetemet.

Elsősorban jó matematikusokat keresett. Így került Ógyallára Tass Antal és - Kövesligethy ajánlására - az abban az évben diplomázott Terkán Lajos.

A főként elméleti érdeklődésű ifjú Terkán szakmailag elsőrendű alapokkal rendelkezett, de nagy lendülettel vetette be magát az észlelő munkába is. Jó szemű, szorgalmas megfigyelőnek bizonyult.

Terkán tudományos pályafutását az első világháború kitörése derékba törte. 1914-ben be kellett vonulnia katonának. A szerb harctérre került, s 1918-ig csupán két ízben kapott szabadságot. Mivel a harctéren csillagászati megfigyelések végzésére természetesen nem volt lehetősége, szabad idejében visszatért a matematikához.

Foglalkozott többek között a nagy Fermat tétellel is, s néhány konkrét esetben megoldást is talált.

Katonának is vitéz volt, sok kitüntetéssel századosként szerelt le.

Leszerelése után felajánlották neki, hogy őrnagyi rangban kinevezik a hűvösvölgyi kadétiskolába, matematikát oktatni, s még lakást is kap a fővárosban. Õ azonban mégis a csillagászatot választotta, s visszatért Ógyallára.

A Monarchia széthullásával Ógyalla azonban 1919-ben az újonnan megalakult Csehszlovákiához került, s a csillagvizsgáló elszigetelődött az anyaországtól. A távcsöveket, a műszereket és az értékes könyvtárat Terkán és Tass Antal 1920-ban átköltöztette Magyarországra. A fő feladat ezek után egy új csillagvizsgáló létrehozása volt. A felépítendő obszervatórium számára végül is a Budapest határában emelkedő Svábhegyen jelölték ki a helyet.

A csillagászélet azonban nem volt leányálom. Főként télen nem. A fogaskerekű is csak napjában háromszor közlekedett. Éveken át, míg a csillagvizsgáló szolgálati lakásai el nem készültek, hóban, fagyban egy kutyával és egy furkósbottal a kezében járt fel Terkán Lajos a Mátyás király útról a sok kilométerre levő obszervatóriumba, hogy megfigyeléseit végezze. Amikor pedig a csillagászok - családjukkal együtt - felköltöztek a hegyre, a mindennapi élelem beszerzése okozott gondot.

A helyzet persze a háború utáni években volt a legsúlyosabb. Mindent jegyre adtak, s Terkán egy hátizsákkal járt a Nagycsarnokba bevásárolni.

Családját, gyermekeit nagyon szerette. Előfordult, hogy lekésve a fogaskerekűt, egy nagy görögdinnyével a kezében gyalogolt hazáig. A tartós fogyasztási cikkeket hetente egy lovaskocsi vitte fel a hegyre. Hogy az élet valamennyivel könnyebb legyen, Terkán az obszervatórium kertjében néhány parcellát felásott, melyekben konyhakerti növényeket termesztett.

Sok szempontból nehéz élet a csillagász élet, hát még a csillagász feleségének az élete. Terkánné gyakran panaszkodott, mesélte lánya: "Amikor szép idő van, nem lehet sehova menni, mert a csillagász észlel. Amikor rossz idő van, akkor meg azért nem lehet sehova menni. Szóval nagy lemondás kell egy csillagász feleségnek."

Terkán csak a tudománynak élt, a csillagászat volt a mindene. Gyermekeit is tudósnak szánta, és sokat kesergett, hogy vágya nem teljesült. Fia orvos lett, aminek hasznosságát később belátta, sőt méltányolta is. A szintén kiváló matematikai képességekkel rendelkező lánya inkább a zenei pályát választotta, mivel akkoriban a nőknek nem sok babér termett a tudóspályán. Ebbe Terkán az utolsó pillanatig sem tudott belenyugodni. Konzervatív gondolkodására jellemző példa, hogy mikor - tulajdonképpen iskolai nyomásra - a lánya levágatta a haját, s az akkori divat szerint bubifrizurát csináltatott magának, hetekig rá sem tudott nézni.

Terkán Lajos közvetlen, szívélyes, jó kedélyű, emberszerető, mégis

érdekes egyéniség volt. Ógyallán a Népszövetség elnökeként a falusi iskolázatlan embereket istápolta, ügyes-bajos dolgaikat segített elintézni. Fogadónapján, vasárnap délelőttönként, végtelen türelemmel foglalkozott a problémájukkal hozzá fordulókkal, még ha családi perpatvarról is volt szó. Tanítványai szerették, s külön is szívesen foglalkozott egy-egy érdeklődő diákjával.

Az idõs Konkoly és akkor még fiatal obszervátora között mintegy másfél évtizeden át tartó kiváló kapcsolat és együttműködés alakult ki. Az egyébként ironikus, csípős modorú Konkoly mindenkor nagy megbecsüléssel emlegette kiváló munkatársát. Az õ megbecsülése jelentette Terkánnak az elégtételt. Konkoly azonban 1916-ban elhunyt. A csillagda műszerei a külföldi csillagvizsgálókhoz képest lassan elveszítették értéküket, így magas színvonalú, versenyképes tudományos munkára nemigen maradt lehetősége Terkánnak. A háború utáni időkben a lehetőségei nagyon beszűkültek. Terkán működése azonban mégis jelentős a hazai csillagászat történetében.

Az idősebb korában ért méltánytalan támadások Terkánt zárkózottá tették. Talán ezért is hanyatlott munkakedve, s amint tehette, 1935-ben nyugdíjba vonult, és leköltözött a Svábhegyről. Mivel megfigyeléseket így már nem állt módjában végezni, ismét visszatért a matematikához. Idős kora ellenére elkezdte tanulni a relativitáselméletet, melyben veje, s egykori tanítványa, a szintén csillagász végzettségű Kalmár László volt segítségére.

Terkán mélyen vallásos ember volt. Bensőséges kapcsolatok fűzték a jezsuitákhoz. Haláláig a jezsuita papneveldében, a főiskolán matematikát tanított. Vasegészséges, erős fizikumú, szívós és teherbíró szervezetét alattomos kór támadta meg. Őt, aki a

megfigyeléseket órákon át farkasordító hidegben végezve még csak náthás sem volt soha, alig két hónap leforgása alatt, 63 éves korában elvitte a rák. Végső búcsúztatása 1940. március végén volt a Farkasréti temetőben.

HunHír.Hu - dr. Hudoba György: Terkán Lajos (1877-1940) Élete És Munkássága

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Nyelvünk aranyágya - Czakó GáborNyelvünk aranyágya
Könyv - Bolti ár: 2 800 Ft
Internetes ár: 2 380 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A csodaszarvas - történelmi képregény az avarok korából - Jókai Lenke - Magyar AdorjánA csodaszarvas - történelmi képregény az avarok korából
Könyv - Bolti ár: 1 600 Ft
Internetes ár: 1 600 Ft
0% internetes kedvezménnyel
A tizenharmadik törzs - Arthur KoestlerA tizenharmadik törzs
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A dzsihád legyőzése - Dr. Sebastian GorkaA dzsihád legyőzése
Könyv - Bolti ár: 3 199 Ft
Internetes ár: 2 879 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Jaj, de lelkem nem tud felrepülni... - Netye Zoltán PálJaj, de lelkem nem tud felrepülni...
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat