HunHír.info

2018. Magvető hava 23. nap, Nemzeti ünnep, Gyöngy napja.

Karácsony Ünnepünk, több tízezer éve!

2007. január 12.
HunHír.Hu

Nemrég elmúlt KARÁCSONY ünnepünk apropóján több kitűnő írást olvastam különböző médiákban az ünnep eredete, hagyományai, a szó eredete, esetleges „kapcsolata KERECSENY szavunkkal” felvetésben stb. témakörökben.

Magyar Menedék - Magyarország álomtörténete

Ez utóbbihoz szeretnék hozzászólni a „tudatlanok magabiztosságával”, hiszen a nyelvészet, a történelem, a népművészetek és népi hagyományok szakmai művelője nem vagyok, olvasottságom, tárgyi tudásom sem lépi túl az átlag emberek műveltségi szintjét. Gondolataimhoz a motivációt és a forrásanyagot Magyar Adorján: Az ősműveltség c. könyvéből, illetve Varga Csabának a 2001 óta megjelent műveiből merítettem.

Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint, a KARÁCSONY és KERECSENY szavaink azonos, de legalábbis egymással összefüggő jelentéstartalommal bírnak, hiszen ez utóbbi az elsőnek csak felhangos változata.

Nyelvünket átszövik, színesítik, kifejezésmódunkat árnyalhatóbbá teszik az ilyen szavak. A példa kedvéért itt csak néhányat említek a sok százból: kever-kavar; veder-vödör; lep-lap; lik-lék-luk(lyuk); girbe-gurba – görbe stb. Ugye, mennyi játékosság bújik meg ezekben a kifejezésekben?
Azt is tudjuk, az eddigiekből is következik, hogy nyelvünkben a szavak jelentéstartalmát alapvetően a mássalhangzók hordozzák, melyek a fenti két szóban betű és sorrend szerint teljes mértékben megegyeznek, holott, évezredes nyelvi hagyományaink és szabályaink adott esetben még a szótag(gyök!) megfordítását és a betűcserét is megengednék.
A magánhangzók „másodlagos” szerepéről (e jelzőt én használom), bizonyos szabályok érvényesítése melletti elhagyásuk lehetőségéről, azaz, az ősi rovásírásunkban kifejlesztett „hangugratás” módszeréről Varga Csaba: Az ősi írás könyve c. művében nagyon sok érdekes dolgot olvashatunk.

Végül szögezzük le, hogy esetünkben, a két fogalom közötti kapcsolatot nyilvánvalóan megteremti az adott naphoz kötődő két népszokás, az ünneplés és a sólyomröptetés hagyománya mellett, a két, merőben különböző dologhoz fűződő, őseink lelkületében kialakult, máig meglévő mély érzelmi viszonyulás is.

A következő kérdés az, hogy melyik örökölte nevét a másiktól?

Azt a lehetőséget én kizárom, hogy előbb kapott volna egy, legyen bár, mégoly kedvelt és tisztelettel övezett madár is, mint a sólyom, megkülönböztető nevet, mintsem egy, a mindennapi életet lényegesen befolyásoló, természeti jelenségen alapuló történéshez köthető napnak, született volna elnevezése. Egyszerűbben fogalmazva, őseink valószínűleg hamarabb figyelték meg a „Nap járása”, valójában a Földnek, a Nap körüli keringése és a Föld forgása ciklikusságából adódó környezeti változásokat, mint, ahogy megtanultak volna sólymot szelídíteni. Persze, mind ezen feltételezés és okoskodás feleslegessé válik, ha megfejtjük, hogy mit jelent a KARÁCSONY vagy a KERECSENY szó önmaga, hiszen, ismervén őseink romlatlan gondolkodás- és nyelvi kifejezésmódját, tudjuk, ez megtehető, mert ők semmit sem bíztak a véletlenre. Ezért is különb, és nem csak különböző (ugye, micsoda különbség) a magyar nyelv az összes többitől!


Vizsgáljuk tovább, tehát a fentiekből következően e nevezetes napot illetve elnevezését, a KARÁCSONY szót! A KERECSENY szóból levonható további következtetésekre a végén még visszatérek.

Mielőtt azonban elkezdenénk, ellenfeleink lefegyverzése céljából varrjunk el egy fölösleges szálat, ugyanis ezzel a problémával, legalább kétszáz éve, minden magyar gondolatnak szembesülnie kell. A Magyar Értelmező Kéziszótár (Bp. 1972) szerint, a KERECSENY óorosz, a KARÁCSONY szláv eredetű szó. Tovább bonyolítok, a KESELYŰ, mely szintén egy sólyomfajta és elnevezése is hasonló, mégis, már török, ám véletlenül sem őstörök eredetű, de ezzel a leágazással a továbbiakban nem kívánok foglalkozni. Visszatérve, mivel a szlávba az óorosz bőven belefér, a szerkesztők bizonytalansága miatt, legalább két lehetőséget külön meg kell vizsgálni.

Az első, hogy a KARÁCSONY szó is óorosz eredetű.
Ekkor adódik néhány kérdés, mely feltétlen megválaszolásra vár. Miért nem vette át a KARÁCSONY szót is a többi szláv nyelv, egyszerre a KERECSENY szóval? Nekik is hasonló érzelmi kötődésük van mindkét dologhoz, hogy ennyire hasonló nevet adtak nekik? Magyar őseink is tőlük kérdezték: mondanák már meg, hogyan hívják ezeket a madarakat, mert mi szentként tiszteljük őket, de nevet nem bírunk adni nekik?! Gondolom, ez utóbbi felvetésre még ma is, minden magyar azonnal „kardot ránt”.

A másik az, hogy a KARÁCSONY szó mégis, valamely másik szláv nyelvből származik. Annak a valószínűsége, hogy két azonos alakú kifejezés, melyek egymással jelentéstartalmi összefüggésben is vannak, két különböző nyelvben egymással párhuzamosan alakuljanak ki, jelen esetben kisebb, mint a telitalálatos szelvény kitöltésének valószínűsége, az ötös lottón. Továbbá, élnünk kellene újra, egy olyan képtelen feltételezéssel is, hogy a magyarok, egyik dologra sem lévén elnevezésük, ezeket szépen begyűjtötték különböző szláv nyelvekből, majd, ha már ennyire hasonlítanak is egymásra, fondorlatos módon megadták nekik a jelentéstartalmi összefüggést! Ugye, ez is lehetetlen?!
A hasonló betű-összetételű és jelentéstartalmú szavak kialakulására vonatkozó számításokat, levezetéseket egyébként megtaláljuk Varga Csaba: A kőkor élő nyelve c. könyve 5. részének „A szóegyezés esélyeiről” c. fejezetében.
Utolsó érvként szeretnék hivatkozni az említett szerzők által is számtalan példával alátámasztott és igazolt állításra, miszerint általában igaz, hogy a különböző árja és sémi nyelvek vannak tele magyar eredetű szavakkal, van bennük egy „turáni nyelvi” réteg, amelyből azok táplálkoztak, és nem fordítva.

Térjünk vissza, tehát az eredeti gondolathoz!

Őseink e napon a téli napfordulót, a világosság fokozatos térnyerését, jelképesen, a „még csak bölcsőben lévő, de máris nagyon erős”, a „két gonosz kígyót”, a hideget és a sötétséget egyszerre legyőzni képes (visszatérő népmesei motívumok!) Napisten újjászületését, egyben az újév beköszöntét ünnepelték. Erre az ősi szokásra csatlakoztak azután, néhány napos eltéréssel a keresztény hagyományok, amelyek e természeti jelenséget, annak megünneplését, összekapcsolták Jézus születésével és a köréje épített mitológiával.
Az adott „nap” jelentőségét tovább fokozza, az év legfontosabb napjává teszi az a feltételezés, mely egyben a megoldást is elősegíti, hogy ebben az időben az Északi-sark még a Kárpát-medence közelében („három nap volt egy év”) illetve még régebben, fölötte („egy nap volt egy év”) volt! Ennek lehetőségét alátámasztja számtalan népmesei utalás, és nem mellékesen az Északi-sark napjainkban is, regisztrált módon „vándorol”. Vándorlási sebessége évi 5-20 méter, igaz spirális jelleggel, tehát az egyirányú elmozdulás ennél nagyságrendekkel kisebb. A téli napfordulót így vizsgálva, leszögezhetjük, hogy a sötétség-világosság átmenet egy hosszantartó, egyenletes, de mégis markáns folyamat volt, benne érzelmileg inkább a sötétség megszűnése, és nem a világosság keletkezése dominált. Én is ebben a megközelítésben kívánom értelmezni a KARÁCSONY szót, előrebocsátva, hogy így értelmezhető is.

Az alapszó tehát: KARÁCSONY

Végezzünk el három egyszerű módosítást, melyek a mai írott és beszélt nyelvben egyaránt elfogadottak, a jelentéstartalmat nem változtatják meg, és szerintem, ezáltal közelítünk az eredeti szóhoz is.
Első változat: KARÁCSON
Második változat: KARÁTSON
Harmadik változat: KARATSON
Ezután, a hangtani, sorrendiségi és jelentéstartalom-hordozói szempontból változatlan mássalhangzókat, átmenetileg a magánhangzóktól „megtisztítva” írjuk le, hogy a vizsgálat szempontjából a legegyszerűbb, kiindulási változat a rendelkezésünkre álljon.

Negyedik változat: K . R . TS . N

Ha a magyar nyelvben használt ősi szavak, kifejezések származását, eredeti értelmét kutatjuk, természetesen nem önkényesen, de szükségszerűen ezt gyökökre kell bontani, majd azok jelentését külön-külön megvizsgálni és értelmezni! Ezzel kapcsolatban szeretnék utalni Varga Csaba: HAR avagy Európa 45.000 éves szellemi és nyelvi öröksége c. művére.

Megfontolásaim alapján, az általam vizsgálandó, „gyökök sorozatából” álló szó tehát a következő: KaRa aT oSoN

Mielőtt nagyon elképednénk, próbáljuk meg a kifejezést összeolvasni, hangosan kimondani! Rá fogunk jönni, hangtanilag sem követtünk el jóvátehetetlen bűnt az eredeti, feltételezésem szerint több tízezer éves kifejezés javára, a mai kiejtéssel szemben, és valójában, érdemben csak egy magánhangzó helyen változtattunk.

Ezek után már könnyű dolgunk van.

A KARA szó őstörök eredetű, magyar megfelelője GARA, jelentésük: fekete, sötét stb. A két szó azonosságát a kiejtésbeli k=g azonnal világossá teszi. Az őstörök eredettől sem kell megriadnunk, hiszen ők is őstörzseink egyikét alkották, nyelvük közelebb állt a magyarhoz, mint a mai törökhöz. Nyelvünkben mindkét változat fellelhető ma is, például vezetéknevekben, eredeti formában. Emléküket őrzik még az „alvilágba”, jóval karácsony előtt „leköltöző”, nagy vörös napot szimbolizáló „Mikulás” kísérője, a feketébe öltözött KRAmpuszra vagy eredetibb formájában KARAmpuszra vonatkozó elnevezések, de ebből ered a mai KoRom szavunk is. Magyar Adorján szerint a GARAbonciás(diák) elnevezés előtagja is jelenthet feketét vagy rosszindulatú, sötét lelket (vihart támaszt), de jelenthet forgást is. Bővebben lásd Magyar Adorján: Az ősműveltség c. könyve 747-748. oldalán, Kandra Kabos: Magyar mythológia c. könyve (181-183. old.) leírása alapján.

Az AT, ATA szintén őstörök eredetű, de a mai magyarban is mély gyökeret vert, nagy szóbokorrá terebélyesedő kifejezés, melyet aty, atya, apa (p=t), ópa, ota stb. formában használunk. Szimbolikus jelentése: ős, öreg, férfinemű személy, de átvitt értelemben: jótevő, szellemi vezető, sőt „isten” vonatkozásban is használjuk. Példa erre az „atyaisten” ma is gyakori kifejezése.

Az OS, a „siető elsurranás hangja”, melynek további értelmezését megtaláljuk Varga Csaba: A kőkor élő nyelve c. műve 360. oldalán, átvéve Czuczor Gergely és Fogarasi László: A magyar nyelv szótára c. kiadványból.

Az ON képző Fáy Elek kimutatása szerint a mai „ó” képzőnknek felel meg. Ha, tehát leegyszerűsítve az OS = „siető elsurranás”, akkor az OSON = „sietve elsurranó” lesz.
Ez azért is érdekes, mert a mai magyar OSON szó minden értelem módosulás nélkül, önmagában is a „sietve elsurran”- ót jelenti.
Írjuk le és olvassuk össze ezek után a kifejezéseket eredeti értelmezésben, majd egy kicsit közérthetőbben is megfogalmazva:

fekete atya oson = sötétség szelleme(istene) sietősen távozik = távozó éjatya

Azt azért lássuk be, hogy a jelenkori legrövidebb próbálkozásunk is legalább négy betűvel többet igényel ugyanazon dolog kifejezésére, mint őseink idejében.

A KARAATOSON ünnepe = KARÁTSON ünnepe tehát nem más, mint a „sötétség fokozatos megszűnése kezdetének” ünnepe, amit őseink többek között KERECSENY sólymok röptetésével ünnepeltek meg.

Várom ezek után a KARÁCSONY szó szláv nyelvi értelmezését, a Magyar Tudományos Akadémia akkori (sajnos jelenkori is) szerkesztőinek nagyobb dicsőségére.

A gondolatmenet lezárásaként talán megengedhető, hogy egy, nem kifejezetten viccnek szánt kérdést magyarságban gondolkodó olvasóinknak feltegyek! Miért nem KARÁTŰZ vagy KARÁTÖL a KARÁCSONY, azon túlmenően, hogy a magyar fülnek mindkét kifejezés roppant disszonánsan hangzik, valamint, miért van nekünk KERECSENY sólymunk, és nem KERETÖL bárányunk?
Válasz: mert az akkori, békés lelkületű, természetet tisztelő őseink nem elűzték vagy megölték a sötétség szellemét, hanem megünnepelték annak elmenetelét, és örömükben nem bárányt áldoztak, hanem sólymot röptettek.

Ígéretemhez híven térjünk vissza még egyszer a KERECSENY sólyom, latin nevén Falco cherrug elnevezése vizsgálatához.

Feltételezésem szerint, először valószínűleg KARÁCSONY sólyom volt a neve, csak később lett belőle magas hangzójú KERECSENY, kifejezvén ezzel azt is, hogy a sólyom „magasban” röpdös, míg a többi, KARÁCSONYI „esemény” hozzá képest „mélységben” játszódik és a sötétséghez, alvilághoz is kapcsolódik.
Nézzük meg ezek után a latin elnevezést kicsit tüzetesebben. Magyar Adorján szerint (idézet megtalálható az „Az ősműveltség” c. könyve 852. oldalán) „….világossá válik ezek után az is, hogy a fakó színű sólyom-madár olasz falco (falko) és német Falke=sólyom szó is ősnyelvünk valkó szava származéka.” A valkó szó palóc eredetű, jelentése őszes, kopott színű. A KERECSENY sólyom is szürkésbarna tollú, tehát a színösszefüggés, a végkövetkeztetés elfogadható.
Az eddigiek alapján feltételezhető tehát, hogy őseink a KARÁCSONYI ünnepek kapcsán kedvenc madarukat színe szerint is „valkó KERECSENY” névvel illették. A latin nyelv kialakulása idején több ősi magyar törzs (székelyek, avarok, etruszkok stb.) maradványa is a mai Olaszország területén élt, elvileg bármelyiküktől átvehették kissé romlottan a mai latin falco cherrug elnevezést, amelynek első tagját azután a mai olaszok és németek is használják a sólyomra vonatkoztatva általában.

Tudjuk-e már végre elég sokan azt, hogy a világ legnagyobb kincse a mi kezünkben van, méltók vagyunk-e őseink örökségére, tudunk-e élni ennek lehetőségével?

Győr, 2007. január 11.

Meggyesi József

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Hunivity - társasjáték - Hajnal és LegendHunivity - társasjáték
Társasjáték - Bolti ár: 6 800 Ft
Internetes ár: 6 120 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A csodaszarvas - történelmi képregény az avarok korából - Jókai Lenke - Magyar AdorjánA csodaszarvas - történelmi képregény az avarok korából
Könyv - Bolti ár: 1 600 Ft
Internetes ár: 1 600 Ft
0% internetes kedvezménnyel
A negyedik birodalom felemelkedése - Összeesküvés elméletek sorozatA negyedik birodalom felemelkedése
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Gyógyítások a méhészet termékeivel - Kovács József természetgyógyászGyógyítások a méhészet termékeivel
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 950 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A Nagy Testvér figyel - Összeesküvés elméletek sorozatA Nagy Testvér figyel
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat