HunHír.info

2018. Szelek hava 27. nap, Dancs napja.

Prohászka-szobrot a Károlyi-kertbe!

2005. december 12.
G. Németh Éva - HunHír.Hu

A Jobbik-MIÉP összefogás azt is eredményezheti, hogy a fővárosi ellenzék még markánsabban kiáll a Prohászka-szobor felállítása mellett. Prohászka Ottokár püspök szobrát 1947 áprilisában döntötték le Károlyi Mihály kérésére "szabadelvű" fiatalok, köztük Faludy György is.

Magyar Menedék - Hamis zászlós

Magyarország apostola száznegyvenhét éve született, száz éve nevezték ki a székesfehérvári egyházmegye tizenötödik püspökének. Ebből az alkalomból Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Prohászka Ottokár emlékévet hirdetett. A Prohászka év kapcsán újabb lendületet vehet a kezdeményezés, hogy a római katolikus püspök szobra a méltó megbecsülés jeleként visszakerüljön a budapesti Károlyi-kertbe. A fővárosi közgyűlésben helyet foglaló MIÉP-es képviselők már több alkalommal szorgalmazták a szoborállítást, de a felvetés a szociálliberálisok részéről nem talált megértő fülekre. A Jobbikkal karöltve a Harmadik Út képviseletében hatékonyabban küzdhetnek a szobor újraállításáért is.

Prohászka Ottokár püspök szobrát 1947 áprilisában döntötték le Károlyi Mihály kérésére szabadelvű fiatalok, köztük Faludy György is.



Mint ismert, Prohászka Ottokár tette újra széles körben elfogadottá az egyházat Magyarországon. Barlay Ö. Szabolcs pap, tanár és történész a Prohászka-szobor ledöntésének történetét összefoglaló tanulmányából kiderül, hogy 1947. április 26-án az éj leple alatt döntötték le Prohászka szobrát, amelynek következtében a fej levált a törzsről. Miután a tettesek jól végezték Károlyi óhajára tett dolgukat, továbbálltak, s a másnap vasárnapi misére igyekvők szörnyülködve tapasztalták a gyalázást.

Megindult a hívek zarándoklása, s Mindszenty József bíboros bátorította a helyszínen a riadt embereket. A kommunisták burkoltan támogatták a cselekményt, s csak a közvélemény megtévesztésére szolgált látszólagos felháborodásuk, hiszen ekkor már javában folyt a kommunisták aktivistái általi szobordöntögetések sora. Az ÁVO nyomozást indított, de ígérete ellenére a tettesek és az indítékok leplezetlenül maradtak egészen negyven évvel későbbig, amikor Faludy György beismerte, hogy az elkövetők között volt, társairól azonban nem tett említést.

A szobrot ledöntése után öt nappal elszállíttatták és megjavíttatták, majd négy hónappal később a kommunista polgármester levelet írt Witz Béla érseki helynöknek, hogy vegye át, s kikötötte, hogy azt kizárólag egyházi területen helyezzék el. Prohászka ugyanis hatalmas népszerűségnek örvendett, s függetlenül attól, hogy ki, milyen vallási felekezethez tartozott, mind többen mentek egyházhűségüket kifejezendő a kötelekkel, rudakkal, vassodronyokkal eltávolított alkotás talapzatához.

A választások utáni időszakban az egyházi és világi közéleti főszereplőkre bebörtönzés vagy internálás várt, így a szobor további sorsa ismeretlen volt egészen 1977-ig. Ekkor értesítették Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspököt, hogy a bronzszobor a kiscelli múzeum raktárában található, s kérték, hogy Prohászka halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Székesfehérvárott állítsák fel. Kisberk püspök Lékai László bíboros érsekhez fordult, majd három éven keresztül nem történt semmi előrelépés az elhelyezés ügyében.
A székesfehérvári Prohászka-gyűjtemény munkatársai 1980 szeptemberében kérték Szakos Gyula megyéspüspököt, sürgetné-e a bíborosnál a szoborkérés rendezését, hogy az a katolikus egyházé lehessen. Több mint két év tárgyalásai után végül 1982. május 25-én született meg a megállapodás, de a szobor csak 1984-ben került a székesfehérvári Vasútvidéki Plébánia udvarába, melynek templomában Prohászka Ottokár nyugszik.

Az 1934. június 17-én ünnepi keretek között felavatott, Trianon előtti Magyarország apostolát ábrázoló szobor alkotója az erdélyi származású Fülöp Elemér szobrászművész. A szobor eredetileg több elemből állt, amelynek részei Budapest ostromakor semmisültek meg (ezeket 1950-ben beolvasztották), s épségben egyedül a püspök kelyhet nyújtó alakja maradt meg. A szoborkompozíción Prohászka püspök tehát jobb kezében kelyhet tart, s balját szívéhez szorítva Hungaria térdeplő alakja felé fordul, amint a fiatal női alakban ábrázolt Magyarország tőle kér segítséget, hogy fel tudja emelni a lábánál lerogyó, Nagy-Magyarország körvonalaihoz hasonlító összeroskadó férfit, aki kiejtette kezéből a magyar címert.

Barlay Ö. Szabolcs leírása szerint a szobor talapzatának hátsó oldalán elhelyeztek egy domborművet, amely az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga megalapítását örökíttette meg. Az alapítók között Prohászka is feltűnt, s ez ugyancsak bántotta a baloldaliak szemét. Olyannyira zavarta ez a nemzeti jelképektől iszonyodókat, hogy a Polgármesteri Hivatal 1945-ben el is távolítatta a kőtalapzatról.

Prohászka Ottokár 1858. október 10-én született Nyitrán, 1875-ben az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett kitüntetéssel. Az esztergomi főegyházmegye kispapjaként Rómában, a jezsuiták egyetemén, a Gregoriánán folytatta teológiai tanulmányait. Nagy hatást gyakorolt rá XIII. Leó pápa polgári világot megértő és abba illeszkedő egyházkormányzata. Pappá 1881-ben szentelték, egy évvel később pedig teológiai doktorrá avatták a Gregoriánán.

Hazatérte után esztergomi munkásságát a papnevelés és irodalmi tevékenység jellemezte. Az érseki teológiai főiskolán 1884-től tanított, majd 1888-tól a dogmatika professzora volt. Tudományos munkásságának elismeréseként 1904-ben elnyerte a pesti egyetemen az ágazatos hittan (dogmatika) tanszéket, ahol alig két évig volt professzor, idegen volt számára az egyetemi légkör. I. Ferenc József 1905. október 17-én nevezte ki székesfehérvári megyéspüspöknek, X. Pius december 24-én szentelte püspökké, de ezután is folytatta közírói és tudományos munkásságát. Az 1907-ben megjelent Modern katolicizmus című kötet Prohászka alapműve, amely összefoglalja a katolikus reneszánsz, az aggiornamento programját, és amelyben fellelhetők a II. Vatikáni zsinat gondolatai. A korabeli egyház kritikája mellett lényegi mondanivalója: az egyház beillesztése az átalakuló, modern világba. Ennek teológiai-filozófiai, kulturális, szociális és politikai aspektusait fejti ki tömören - írja Gergely Jenő a Századformáló magyarok című könyvében.

Az esztergomi Magyar Sion című folyóiratban 1897-ben tett közzé mérföldkőnek számító tanulmányt, amelyben kifejtette, hogy az egyház konzervativizmusa nem jelenthet mást, mint a történeti alapokon álló, szerves fejlődést, szemben a romboló liberalizmussal. Így fogalmazott: Ha a haladás vezércsillaga alá áll az egyház: akkor fő feladata megismerni a kort és szükségleteit, hiányait és fő bajait; fő feladat fölismerni az irányt, mely utat nyit a haladásra, fölismerni az eszméket, melyek uralkodnak, melyek megértek a történelmi fejlődés izzó napsugarai alatt, hogy érett gyümölcsként áldásos intézményekben hasznára váljanak az emberiségnek. Mi pedig a mai kor megért, ragyogó eszméje? Merre felé tart a világ haladása? Ezt az eszmét, ezt az irányt egy szóval jellemezhetem, ez a szó: gyerünk a néphez. A demokrácia, ez képezi a kor ragyogó eszméjét.
Prohászka szerint az egyház nem kapaszkodhat a rendiség fönnmaradt törmelékeibe, és nem sorakozhat hív zsoldosként az arisztokráciának zászlai alá.

Prohászka Ottokár részt vett a Katolikus Néppárt megalakításában, amely azonban az 1896-os választásokon néppárti programmal indulva megbukott. Egyik alapító-főszerkesztője volt az 1895. végétől megjelent Esztergom című politikai hetilapnak, 1910 áprilisában a Magyar Tudományos Akadémián megtartotta székfoglalóját, amely Az intellektualizmus túlhajtásai címmel jelent meg. Ugyanez esztendő karácsonyán az egyházat szintén kényesen érintő kérdéssel felvetette, vajon az jól gazdálkodik-e nagybirtokaival, továbbá dialógust szorgalmazott a protestánsok és a katolikusok között. Az ilyen megnyilvánulásai miatt három írását is indexre tették, elmarasztalták modernizmus vétkében.

Székesfehérvár képviselőjeként 1920-ban keresztényszocialista programmal lett az első nemzetgyűlés tagja. A keresztény és a kisgazdapártból létrehozott kormánypárt elnökévé választották, de csalódott a keresztény kurzusban, s 1922-ben lemondott, s visszavonultan élt Székesfehérvárott. Naplójában így ír erről: "Keresztény kurzus kereszténység és keresztények nélkül!"

1927. április 1-jén, a virágvasárnap előtti pénteken este a templomi szószéken kapott agyvérzést, s másnap elhunyt. Kezdeményezték az 1940-es évek elején a XX. század magyar katolicizmusának legnagyobb alakjának boldoggá avatását, de ezt az index miatt sem a Szentszék, sem pedig Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nem támogatta.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Heraldika - Csáky ImreHeraldika
Könyv - Bolti ár: 9 900 Ft
Internetes ár: 9 900 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Az új ember - Mary RodwellAz új ember
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 4 990 Ft
17% internetes kedvezménnyel
Trianon és a Harmadik Világháború - Badiny Jós FerencTrianon és a Harmadik Világháború
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 4 792 Ft
20% internetes kedvezménnyel
A gondolatgyárak - F. William EngdahlA gondolatgyárak
Könyv - Bolti ár: 3 790 Ft
Internetes ár: 3 032 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Horthy Naptár 2018 - Vitéz nagybányai Horthy Miklós KormányzóHorthy Naptár 2018
Naptár - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 1 990 Ft
50% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat