HunHír.info

2017. Álom hava 11. nap, Gilvád napja.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredete a pálosokhoz nyúlik vissza?

2014. június 17. 11:58
Ifj. Tompó László - Hunhír.info



Darvas-Kozma József pápai prelátust, címzetes esperest és csíkszeredai plébánost aligha szükséges bemutatnunk olvasóinknak. Idéztük már 2012. március 15-i bátor beszédét arról, hogy a Rothschildok parancsára verték le 1848-at, Ferenc József akadályozta meg a bankárház pápajelöltje megválasztását, végül ők darabolták fel hazánkat Trianonban. Most pedig arról értesültünk, hogy csíksomlyói oknyomozásai során felmerül a kérdés: az ottani pünkösdi búcsú eredete a pálosokhoz nyúlik vissza?

Magyar Menedék - Migránsokk

Amint a Magyar Kurir katolikus hírportál hírcikkéből megtudjuk, Darvas-Kozma József A csíksomlyói búcsú eredettörténete című könyve megjelenése alkalmával elmondta, hogy mindmáig nem egyértelmű a csíksomlyói búcsú eredete. Vannak, akik a ferences hagyománnyal és a csíki köztudattal azt vallják, hogy a hargitai Tolvajos-tetőn 1567. május 17-én a csíki katolikusok s az őket unitárius hitre téríteni szándékozó székely sereg között a katolikusok győzelmével véget ért csata emlékére van minden pünkösdkor. Vannak viszont olyanok is, akik szerint e csata mégsem történt meg, mivel nincsen róla hiteles eredeti dokumentum. Ezért, amint elmondta, foglalkoztatta mindig e téma és, amikor 2009-ben bemutatták Mohay Tamás néprajzkutató A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című könyvét, amelyben egyfajta köztes megoldással próbálta feloldani ezt a vitát, úgy érezte, hogy illene a népi emlékezetre hagyatkozva, valamint egyházjogi és egyháztörténeti szempontból is újravizsgálni a búcsú történetét.

Ennek során annak nyomára próbált rábukkanni, hogy történetesen melyik pápa is adott engedélyt a pünkösdszombati- s vasárnapi búcsúra, és így jutott el a pálosokig:

"„IV. Szixtus pápa Mátyás király kérésére 1471-ben búcsút engedélyezett tíz pálos kolostorban, majd 1475-ben minden pálos kolostorban. Utóda VIII. Ince pápa 1484-ben adott a pálos rendnek búcsúengedélyt pünkösd szombatjára és vasárnapjára. Minden bizonyíték arra mutat ugyanis, hogy a ferencesek előtt a pálos rend volt Csíksomlyón. Erre utaltak az 2010-ben végzett régészeti ásatások, amelyek 14. századi leleteket azonosítottak. A monostort valószínűleg Lackfi Endre erdélyi vajda építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött nagy diadalt aratott 1345-ben és 1352-ben. 1421-ben, majd 1432-ben a törökök, amikor feldúlták a Székelyföldet, felégették, földig rombolták a kolostort is. Sok szerzetest megölhettek, ugyanis a pálosok harcos rendet képviseltek, életüket is képesek voltak áldozni azért, hogy a pogány ne tiporja Mária országát. A túlélők a Salvator-remeteségbe húzódtak vissza, lemondva a lerombolt monostorról.

A remetéket a nép szívesen felkereste a Salvator-hegyen. Hunyadi János vajdának és a pápa követének, Újlaki Dénesnek jogában állt egy szerzetesrend monostorát egy másiknak átadni, így kaphatta meg ezt a ferences rend 1442-ben. 1448-ban a hitélet és középfokú oktatás is elindult már a csíki konventben, mert a tizenkét felsőfokú végzettséggel rendelkező szerzetes közül kettő mindig a középfokú iskolát vezette. Valószínű, hogy a pálos hagyományból a ferencesek a búcsút is átvették."

Darvas-Kozma atya fentebbi nyilatkozatából az általunk kiemeltek is mutatják, mekkora jelentősége volt Boldog Özséb remeterendjének történelmünkben. Nem véletlenül. Hiszen a pálosok élen jártak az Istenanya, a középkorban egyenesen Magyarországi Égi Királynőjeként tisztelt Szeplőtelen Szűz tiszteletének meghonosításában és meghonosíttatásában. Éspedig olyannyira például, hogy Magyar Mihály pálos atya a tizenötödik században számos könyvében védelmébe vette a Szeplőtelen Fogantatás tantételét. Vagy a rend egyik általános főnöke, Borkovich Márton (1597-1687) érsek, aki (amint Saly Lászlónak a rend jelentőségét is méltató könyvében (Az Egyetemi Templom, a pálosok régi pesti szentegyháza, 1926) olvassuk) Szűz Máriát annyira tisztelte, hogy minden Mária-ünnep előtt szigorú vezeklőnapot tartott és a horvát rendeket olyan törvény megalkotására vette rá, hogy a Szeplőtelen Fogantatás vigiliáján mindenki szigorúan böjtöljön.

Köszönjük Darvas-Kozma atyának régmúltunk e fontos fejezete újraértékelésére vonatkozó kutatásait, amelyekkel méltán egészítette ki a pálosokról szóló eddig is oly gazdag történelmi irodalmat, ezekkel is nyomatékosítva, mennyire fontos egy nép életében általában a boldogok s a szentek, de mindenekelőtt az Istenanya tisztelete.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Nincs kegyelem DVD - Matúz GáborNincs kegyelem DVD
DVD - Bolti ár: 3 800 Ft
Internetes ár: 2 990 Ft
21% internetes kedvezménnyel
Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája - Grandpierre K. Endre - Grandpierre Attila - Blaskovics JózsefTárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 6 291 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Káldeától Ister-Gamig I-II-III - Badiny Jós FerencKáldeától Ister-Gamig I-II-III
Könyv - Bolti ár: 8 990 Ft
Internetes ár: 8 091 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A Fázis - Michael RadugaA Fázis
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 5 500 Ft
8% internetes kedvezménnyel
A Béke Ösvénye az Alpoktól az Adriáig - Az Isonzó front útikönyve
A Béke Ösvénye az Alpoktól az Adriáig - Az Isonzó front útikönyve
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 990 Ft
9% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat