HunHír.info

2019. Jégbontó hava 17. nap, Zille napja.

Katonadolgok: A honvédelem általános értéke

2013. november 21. 14:27
Tián József - Hunhír.info

honvedelem.jpgMinden társadalom, így hazánk is – ráadásul mind földrajzi, mind társadalmi helyzetéből adódóan súlyozottan – kénytelen fenntartani olyan improduktív szervezeteket, amilyen a hadsereg is. Ez a kötelezettség nem tartozik a liberális, globalista rabló tőke kedvencei közé. Ezen szemlélet szerint ugyanis minek az oktatás, a hazafias nevelés, a nemzeti kultúra, a tömegeket érintő szolgáltatások, az embereket szolgáló védelem vagy akár a hadsereg is, ami még számára fölöttébb veszélyes is lehet. Semmi haszon, csak költik a pénzt! – mondják. Ezért aztán ezeken a területeken teljes erővel megkezdték, az elmúlt 20 évben majd’ teljes sikerrel befejezték a haszonelvű szétdarabolást.

Menedék - Atilla

Eszközük a profiltisztításnak nevezett részleges privatizáció. Ami extra profitot hoz, azt kicsemegézik, az ágazat fennmaradó részét meghagyják az államnak. A vasúti szállításból az áruszállítást vették meg (el), a személyszállítást meghagyták; az oktatásból a tankönyvkiadást mazsolázták ki elsőnek (37-féle történelemkönyv); az egészségügyet a gyógyszer-maffia tarolta le 5-6 ezer százalékos haszonkulccsal; értékes ásványvizeinkből már egy sem magyar tulajdonú, de a felszíni vízgazdálkodás romokban hever; hazánk legszebb tájain kaszinóvárosokat terveztek; élelmiszer termelésünket, feldolgozó iparát piac szerzési céllal megszüntették, hozzák helyette a szemetet; nemzeti kultúránkat a médiákból száműzték, van helyette bóvli, ocsmányság és reklám, „Mert Te megérdemled!”

Nincs nemzeti létünknek egyetlen szegmense, ahol ne igyekeztek volna a haszonelvűséget megvalósítani. Ez a folyamat megtörtént a hadseregben, a honvédelemben is. Megteremtették fizetett, saját személyes védelmüket szolgáló magánhadseregeiket – kb. 150 ezer fő őrző-védő – a valóságos nemzetvédelmet szolgáló haderőt és védelmi rendszereket olyan kicsire zsugorították, hogy csak a világ-globalizmust szolgáló szövetségi feladatoknak feleljen meg.

Módszereik itt is átgondoltak, célirányosak voltak. Elsőként: „A hadsereg ne töltsön be nevelési funkciót!” Azután jöttek az álszakértők által indokolt fegyverrendszerek csökkentései. Indoklás: „Majd a szövetségesek!” Szolgálati idő csökkentés! 24 hónap – 18 hónap- 12 hónap – 6 hónap majd semmi. Honvédelmi felkészítés sem kell, mert mindenki hivatásos (szerződéses) háborúban és békében egyaránt. Elég ez? – jött a kérdés! „Garantálom, hogy 10-20 évig nem lesz háború!” – mondta egy miniszter.

Így aztán elfogyott a képesség, a létszám, de maradt a pénz. Miközben a hadsereg 160 ezerről 20 ezerre csökkent, a drága fegyverzet kikerült a rendszerből, a honvédelmi kiadások reálértéke nagyjából kétszeresére nőtt. Elérték a kívánt célt. Ott a rengeteg állami pénz, csak privatizálni kell.

Jöttek a közhasznú (?) társaságok, kulturális, sport, üdültetési stb. Ezt követte a szolgáltatások „profiltisztítása”, összevont, független nemzetvédelmi egyetem, benne önálló gazdasági csoportok; laktanya- és bázis üzemeltetés: kifelé; nélkülözhetetlen honvédségi üzemek: nem kell; szerviz- és karbantartó állomások kiválasztott civil gazdasági társaságoknak; honvédségi járművek műszaki vizsgáztatását civil szakhatóság végzi, igaz, hogy sok helyütt másodállásos katonákkal; jogosítványszerzés, típusvizsga csak pénzért külső szolgáltatónál, itt is másodállású, vagy leszerelt katona oktat.

Kell a hadseregnek néhány helikopter? Uccu, csináljunk egy kizárólagos forgalmazási jogú kft.-t és máris háromszoros árat lehet lecsapolni. Személygépkocsi tender? Egy kereskedőház minden típusra, kötelező szervizzel együtt, máris két-háromszoros haszon.

Külön üzletággá vált a rendszerből kivont eszközök értékesítése. A népnek csajka, kulacs, pokróc, vaságy, gázálarc-táska! A nagyoknak 80 db alumínium testű hajó, tehergépjárművek százai, több száz lövészpáncélos és harckocsi. A hadsereg hídkészleteinek részei minden folyónkon megtalálhatóak a nagybani vásárló másodlagos értékesítésével. A lejárt szavatosságú lőszer megsemmisítését a hadseregtől átvett szakállománnyal civil vállalkozás végzi óriási haszonnal. A napi szükségleteket – géppapírtól a sárgarépáig – hosszú távú, garantált hasznú szerződések adják a kiválasztott beszállítók számára.

Mit lát mindebből az egyes ember, a civil társadalom tagja? Legtöbbje úgy gondolkodik, hogy semmi közöm hozzá, ezért nem is érdekel! A mélyebben töprengők: van egy semmirevaló, létszámában, képességeiben gyenge regimentecske, ami nagyon sokba kerül.

Észre sem vették, vagy csak megszokták, nincs katona az utcán, nem látni őket sem a kultúrában sem a sportban, nem szereplői a helyi társadalmi életnek. Már munkahelyet sem adnak, mert a laktanyai munkára is civil vállalkozó veszi fel.

E társadalmi elszigetelődöttségnek több oka is van. A közéletben nem „divat” beszélni hazánk védelmi képességeiről. Úgy tűnik, hogy ez valami távoli, titkos dolog, ami nem tartozik másra. A honvédelem komplex fogalomköre fel sem merül a hétköznapi életben. Az iskolákban nincs – néhány kezdeti jelzés már van – honvédelmi nevelés, nincs honvédelmi felkészítés, a hadkötelezettség intézményrendszere, kötelező stációi megszűntek.

Ha valamilyen katasztrófahelyzet van, a katasztrófa-elhárítás vezetése áll a média központjában, holott valójában csak egy kiemelkedő tudású, önfeláldozó tűzoltósága van, a munka zömét a katonák végzik.

A polgári védelem valaha szintén a hadsereg része volt, nem tudni pontosan, hogy a valóságban mit csinál, de hatalmas országos apparátusa van.

A különböző természetvédelmi egyesülések kiemelt negatív célpontja a hadsereg. Arra már nem akarnak emlékezni, amikor a védett területek jelentős részének a kezelője a hadsereg volt! Nem voltak szeméttelepek, nem taposták szét, keresztül-kasul a védett növényeket, többszöröse volt a vadállomány, nem szántották szét a kunhalmokat.

A helyi ünnepségeken – tisztelet a kivételnek – már csak néhány díszkatona jelenik meg, ha egyáltalán van alakulat a környéken. Talán a legnyomósabb társadalmi értékvesztési ok az úgynevezett civil kontroll liberális, tőke szempontú félreértelmezése. Manapság civil kontroll alatt azt értik, hogy a minisztériumban a meghatározó beosztásokban az éppen regnáló hatalom által kinevezett civilek ülnek. Ez talán egyetlen szempontból igaz – ott se mindig –, a gazdálkodás, pénzköltés felügyeletében.

Az igazi civil kontrollt a katonák baráti, ismerősi kapcsolatai adnák, ha nem lennének néhány csomóponti helyőrségbe bezsúfolva. A hadsereg széttagolt elhelyezésének nem csak az lenne az előnye, hogy munkahelyet ad, helyi adót fizet, fogyaszt, bekapcsolódik a társadalmi életbe, hanem az, hogy a környezetében élők helyi forrásból bepillantást nyerhetnének a hadsereg életébe. Ha nap mint nap látnák, hogy most továbbképzésen tanul, most árvízen van, most az iskolában órát tart, most részt vesz a helyi sportversenyen, most meg magánemberként karácsonyfát díszít a főtéren, együtt szórakozik családostól a civilekkel, szolgálatot ad, állandó készenlétben áll, pontos, megbízható magaviseleti mintát ad. Ez lenne az igazi civil kontroll, a társadalmi közmegítélés alapja.

Nincs az a médiakampány, ragyogó képességű szóvivő, aki pótolni tudná a hadsereg tagjainak közvetlen kapcsolatát a polgári környezettel. Csak evvel a mindennapos, közvetlen tapasztalattal lehet visszaállítani a hadsereg, a honvédelem tönkretett, elhallgatott nimbuszát. Csak így érhető el, hogy a társadalom nagy többsége érezze a védelem biztonságát, ne csak elfogadja, hanem érzelmileg és értelmileg is támogassa a honvédelem szükségességét.

Ha valakinek esetleg túl elvont, nem kellően fontos az eddig leírtak tartalma, azok számár hozhatok racionálisabb indokokat is.

Az elején abból indultunk ki, hogy az állam kényszerű szükségletekből adódóan tart fenn számos biztonsági, védelmi szervezetet. Ha valamelyikről mégis megfeledkezne, az objektív valóság durván felhívja magára a figyelmet. Ha ezeket a közösségi védelmi rendszereket tekintjük, többé-kevésbé két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik, amelyet leggyakrabban érzékelünk, a napi készenlétű és tevékenységű védelmi szervezetek csoportja. Ilyen például a rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálat.

A másik csoport szintén készenlétben van, egyes elemei akár napi szolgálatot is ellátnak, de a teljes szervezet tevékenysége szakaszos, a bekövetkezett helyzetnek megfelelően.

Úgy tessék elképzelni, milyen lenne, ha a hadsereg minden egyes irányzója éveken keresztül minden nap irányozna, a katasztrófa-elhárítás minden tagja minden nap katasztrófa-elhárítana, a polgári védelem folyamatosan polgári védene, a terrorelhárító minden nap terrort hárítana el és így tovább. Ha ez így lenne, Magyarország teljes munkaképes lakossága nem lenne elég a feladathoz.

Ennek okán lett kitalálva a hadseregben a „többrendeltetésű” katona, az erő fokozásához pedig a tartalékos állomány.

Felvetődik a kérdés, miért nem ezt az analógiát követi a védelmi rendszer szervezete? Mi baj lenne ha a terrorelhárítás feladatait a funkciónak megfelelően a rendőrség és a hadsereg látná el? A világon mindenütt külön elérhető a mentő, a tűzoltó és a rendőr! Minek az ő nyakukra ültetni egy katasztrófa-elhárító rendszert? A feladatát, a feltételezett vészhelyzetekre való felkészülést, néhány hatósági tevékenységet végezheti a hadsereg! Nyilvánvaló a hátország védelem és a polgári védelem közel azonos feladatrendszere. Állami intézmények, objektumok őrzését miért nem a védelmi tartalékos katonák végzik, miért a magáncégek? Határőrizetünket, mint a hadsereg első védelmi lépcsője, miért nem a hadsereg végzi?

Mindezeket, és még jó néhány kisebbnek gondolt tevékenységet – hadigazdaság szervezése, hadkiegészítés, honvédelmi felkészítés, honvédelmi nevelés szervezése – egy szervezetben tartva sokkal hatékonyabb, sokkal meggyőzőbb honvédelmet lehet építeni!

Természetesen mindig vannak ellenvélemények. A felsorolt szervezetek országos hálózata, logisztikai alrendszerei részben feleslegessé válnának. Sok jól fizető vezetői státusz, gépkocsi, irodai apparátus lényegesen kisebb mennyiségi mutatóval élne tovább.

Van még egy tiltakozási elem, amit nehezen tudok megérteni! Így szólt a kérdés:” Mit gondolsz, Te! Melyik politikusi csoport egyezne bele ekkora erőkoncentrációba?”

Erre csak egyetlen válaszom van! Nekem nem kell olyan állami, politikai vezetés, amelyik fél fejleszteni közös nemzeti védelmünket, inkább gyengíti, felszabdalja azt.

Kapcsolódó hírek:

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Trianon 100
Trianon 100
Könyv - Bolti ár: 12 000 Ft
Internetes ár: 10 800 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Trianon Múzeum történelmi falinaptára 2019
Trianon Múzeum történelmi falinaptára 2019
Naptár - Bolti ár: 3 600 Ft
Internetes ár: 3 600 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Az Ipolytól Dachauig - Nagy LászlóAz Ipolytól Dachauig
Könyv - Bolti ár: 2 900 Ft
Internetes ár: 2 465 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Legyen tehát harc - Kossuth Lajos füveskönyve - Kossuth LajosLegyen tehát harc - Kossuth Lajos füveskönyve
Könyv - Bolti ár: 2 200 Ft
Internetes ár: 1 870 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A hit legnagyobb rejtélyei - Összeesküvés elméletek sorozatA hit legnagyobb rejtélyei
Könyv - Bolti ár: 1 399 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
14% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2019 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat