HunHír.info

2019. Szelek hava 24. nap, Sellő napja.

Kézzel fogható bizonyíték. A Szent László-kultusz Velemértől Gelencéig

2013. június 26. 10:48
Hunhír.info

salvatore-kapolna-250.jpg"Tisztelt Hunhír.info! Örömmel olvastam cikküket, amelyben egykori idős barátom, dr. Kazár Lajos (elhunyt 1998) kérdéseit vetették fel a dákoromán kontinuitásról. Méltatlanul elfelejtettük nagyszerű magyar embert. Családja kérésére felkutattam a Róla fellelhető (kevés) dokumentumot. A tavasszal befejezett tanulmányomat tisztelettel ajánlom fel a Hunhírnek" - írta levelében Sárközy Csaba, akinek tanulmányát köszönjük és nagy örömmel közöljük az alábbiakban.

Magyar Menedék - Horthy-naptár 2019

Kopp Mária állapította meg, hogy a magyarság mai katasztrofális lelki állapotát három tényező okozza:
Történelmi múltunk elhallgatása-meghamisítása, Nemzeti hagyományaink felejtése és az értékrend híján felbomlott nemzeti közösség.

Kazár Lajos élete

Dr. Kazár Lajos Balozsameggyesen – ma Meggyeskovácsi – született 1924-ben. Édesapja falusi kovács volt, aki Pavlics Károlyné tanítónő biztatására mindhárom fiát taníttatta – így Lajos a szombathelyi Magyar Királyi Állami Faludi Ferenc Gimnáziumba, majd a Kassai Egyetemre került. A közeledő szovjet csapatok elől egész évfolyamával Németországba menekülve ott folytatta tanulmányait 1947/48-ban. 1949-ben partiumi születésű feleségével Ausztráliába vándorolt, ahol 1963-ig gyárakban, majd saját farmján dolgozott. 1962/66-ban orientalisztikát végzett Canberrában, majd 1974-ben az Indiana Universityn (Bloomington) doktorált japán-uráli nyelvhasonlításból. Ezt követően az Egyesült Államokban és Ausztráliában dolgozott, majd a Hamburgi Egyetem japán tanszékén kutatott. Itt tette közzé addigi eredményeinek nagy részét. Ezekben az években meghívást kapott a groningeni, a turkui és a kiotói egyetemekre is.

1982-ben visszatért Canberrába, ahol az Australian National Universityn kapott állást – mellette a nyelvtanítás különböző területeivel foglalkozó szakkönyveket írt.

1993 júniusában költözött haza, hogy „… különleges kutatásom kincsét itthon kifejtsem és tovább adjam”. Piliscsabán vett házat, hogy az ott működő Pázmány Péter Katolikus Egyetemen japán intézetet alapítson, majd ennek a szándéknak a meghiúsulását látva a Károli Gáspár Református Egyetemhez fordult. Itt 1994 szeptemberében meg is kezdődött a japán előkészítő nyelvtanítás, de Kazár Lajos vitatta ennek szakmai megalapozottságát. Fellépésének eredménye csak személye elleni támadás lett, majd Benda Kálmán rektor 1995-ös halála után el is tanácsolták - hiába támogatta az egyetemet létrehozó dr. Hegedüs Lóránt püspök úr, hiába ajánlotta fel nagy kutatói könyvtárát és százezer (ausztrál) dolláros vagyonát is.

1996 nyarán nagy nemzetközi konferenciát rendezett Erdély ügyében Balatonbogláron, a Balaton Akadémián.

Tudományos műhelyének további otthonkeresése során „A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtára kérésemre Japán Kutató Központot létesített,amelyhez csendes könyvtári sarkot, asztalt és széket ajánlottak fel…. Az anyagiakról magamnak kellett gondoskodnom, de szívesen megtettem, sőt leendő fiatal kutatócsoportot is kívánok létrehozni.”

Megbetegedve hazaköltözött Rózsika testvéréhez Meggyeskovácsiba, ahol az 1980-ban kiadott, angol nyelvű nagy nyelvészeti munkájának fordítását végezte 1998. május 31.-én bekövetkezett haláláig.

Két területet kutatott szent hevülettel, nem törődve akadályokkal, meg nem értéssel, lenézéssel: Erdély magyarságának sorsát és a magyar őstörténetet.

Szimbolikus lépéssel jelölte ki majdani tudományos pályájának ívét.
Idegenesen hangzó, „Huber” vezetéknevét kassai egyetemistaként (a korábban Erdély első szkíta lakóival, az agatürszökkel is azonosított) „Kazár”-ra változtatta. E nép emlékét a Dés melletti Kozárvár őrzi – de Csonka-Magyarországon is van Kazár község, Kazár-völgy stb.
A kazár kapcsolatunk kérdése a még csak 19 éves Huber Lajos döntésének idején jóval homályosabb volt, mint ma. Mivel Ő már nem tud válaszolni, így csak találgatni tudunk a névváltoztatásával is őstörténet-felfogását vállaló konkrét elképzeléséről.

1., A hivatalos honfoglalás-elmélet Árpád népéhez csatlakozott 3 kabar (kazár) törzsére utalt. (Ez ellentmondana munkássága irányának).

2., Az agatürszök és kazárok már említett azonosítása. (Ez már életszerűbb, főleg Erdély-kutatásai láttán. Figyelembe kell vennünk az „íjfeszítő népek” elnevezéseinek kuszaságát is a kortárs krónikások munkájában!)

3. Munkássága vizsgálatakor élek a gyanúperrel, hogy afféle „Körösi Csoma Sándor-féle megvilágosodással” érezte azt, amit Bakay Kornél professzor kutatásait végtelenül leegyszerűsítve mára már ki lehet mondani: valószínű, hogy a titokzatos, minden indogermán és arab nyelvtől különböző, „érthetetlen nyelvű” kazár birodalom államalkotó eleme lehetett a magyarság – össze is omlott távozásukkal. Ezt a feltevést igazolhatja későbbi őstörténeti kutatásainak a messzi Keletre irányulása.

Erdély-vonzalmát talán a szülőhely szelleme, a genius loci is ihlette.

A korai Árpád-korban a nyugati gyepűt is székelyek védték. Sok tény őrzi ennek emlékét – így például e nyugati gyepű helynevei között gyakoriak a székely nem- és ágnevek. Balozsa és Meggyes – székely ágnevek, épp úgy, mint pl. Adorján(háza), Szomor(óc), Ábrán(csakolc) – vagy a leginkább szembetűnő Po(z)son(y).

De székelységre utaló nevek Nyitrától Zaláig sorjáznak.

Néhány példa: (Túróc)meggyes, Székelyirtás, (Vaja)svata, Székelyfalva, (Bágyog)szovát, a sík vidéken indokolhatatlan (Hegyes)halom, (Bud)-gyepű, Lispeszent(adorján).

A keleti és nyugati végeket összeköti még a falfestményeken megörökített egykori Szent László kultusz Rőtfalvától Veleméren át Székelyderzsig, Gelencéig, és a lóhere alaprajzú, négykaréjos kápolnák sora Jáktól Pápócon át Székelyszáldobosig és Udvarhelyig.
Az Erdély-kérdés.

A militáns román értelmiség az utóbbi másfél évszázadban különösen nagy erővel igyekszik elterjeszteni azt, hogy a románság őshazája Erdély – ezt nevezzük a román kontinuitás-elméletnek. Ezt az igyekezetet így foglalja össze H. Kinloch professzor (Cambridge – Yale):

„Erdélyt/Tanssylvaniát sok történelmi félremagyarázás károsította… A legveszélyesebb ferdítések azon propagandistáktól származna, akik az oláh/román történelem bizonyos téves, sőt szándékosan eltorzított arculatait terjesztették és terjesztik.”

Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság („kontinuitás") elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga fedte fel (a Történeti Intézet, a Történeti Múzeum munkatársainak, és egyetemi kollégáinak, diákjainak) kutatásai hazug voltát. Tételesen sorolta fel saját történelemhamisításait! Így: a Nestor-krónika nem „oláh"-okat, hanem „frank"-okat ír. Anonymus „ac pastores Romanorum" kitétele sem daciai oláhokra, hanem dunántúli, frank fennhatóság alatt élt romanizált pannonokra vonatkozik. Az ősrománnak titulált „Dridu-műveltség" bulgáriai – az egykor a Kárpát-medence déli harmadát birtokló bulgárok hozták fel hazájukból az itt megtalált elemeit...

Kazár Lajos 107 külföldi enciklopédia (!) tételes vizsgálata során mutatta ki, hogy a román propaganda a XIX./XX. század fordulójától miként változtatta át ezek történelmileg helyes tartalmát a dákoromán elmélet elfogadásáig.

A „Tények a fikció ellen” című, eredetileg angol nyelvű könyvében 17, a magyar kiadásban már 20 kérdésben cáfolja ezt a hazugságot. Néhányat idézek közülük:

1. Feltételezve, hogy az oláhok/románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprődtek a népvándorlás sodrában, miközben – a dáko-román elmélet követői szerint – az oláhok/románok „dáko-román" elei ugyanott „barlangokban élve" megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig?
És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsítják a „dáko-román" tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).

- 2. Minthogy a dáko-román elmélet követői azt állítják, hogy az oláhok/románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk az oláhok/románok „dáko-román" őseinek olyan lehető alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna. Így vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti időszakból; – vallásos alkotások a megkeresztelkedés és az oláhoknak/románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején először történt említése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak.

- 3. Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges az oláhok/románok őseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással mindmáig Ardeal-nak neveznek?

- 4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következő összetételű volt:
45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar , 0,6% albán , és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem.

Hol vannak a dák maradékok?

- 5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélyből vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédságában már a 10. században nagy terjedelmű oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentős számban.

- 6. Miért volt az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetű?

- 7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha az oláhok/románok dáko-román ősei a tőlük elvárható latin betűket később cserélték fel a cirillel -amely csere nem történhetett a 9. század közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő szerbek és oláhok előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?

- 8. A Regestrum Varadiense (Váradi Regestrum) nagyváradi püspökségnek istenítéletek pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetű volna. Mennek a magyarázata?

- 9. Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik, a rómaiak pedig messze földön híresek voltak nagyszerű városok építéséről – egyetlen város nem létesítettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás előtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az óras (város) szó az ómagyar waras kölcsönzése?

- 10. Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak 3 volt oláh/román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek az oláhok/románok Erdélybe bevándorolni?

- 11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem oláh/román eredetű?

Kazár Lajos még halálos ágyán is újabb meg újabb érveket sorolt fel – sajnos lejegyezni már nem tudta, magam is elmulasztottam lejegyzésüket.

Nagy veszteség a magyar tudományosság számára az, hogy az általa szervezett hatalmas Erdély-konferencia anyaga elveszett – noha a teljes anyagát nyomdakész állapotban adta át a (névleg) szervező MVSZ-nek.

Őstörténeti- és rokonságkutatása

A magyar őstörténet kutatása nemzeti identitásunk része, épp ezért különböző politikai erők nyomása alatt áll. Hiányzik egy elfogulatlan, de nagy felkészültségű akadémiai testület, amely akár néhány évtizedes munkával megfellebbezhetetlenül rendet vágna ebben a dzsungelben, és összegezhetné a valós kutatási eredményeket. Ugyanis a tisztán nyelvészeti, tárgyi és szellemi néprajzi, valamint a genetikai alapokon külön-külön vizsgálódók csak részeredményekre juthatnak. Ráadásul e részeredményekből szélhámosok, vagy akár becsületes, de felkészületlen kutatók juthatnak „új felfedezésekre”.

Csak néhány csodabogarat sorolok fel: a már a fő szélhámos Danikent is felültető Juan Móricz Andok-béli ősmagyar kincsesbarlangja, a máig magyarul beszélő indiánok, kínaiak és ős-egyiptomiak, a Szíriuszról érkezett magyarság...

Ezt a káoszt idegen politikai érdekek erőszakolt követése idézte elő. A kialakult és megkövesedett finn-ugrista érdekcsoportok pedig a tőlük akár csak kis mértékben eltérő felfogású kutatókat ellehetetlenítik. És nemcsak a magyar származású tudósokat! Sir Leonard Wooley, a „legnagyobb régész” nyelvészeti felismerései alapján a II. világháború után Magyarországra jött a nyelvünket megtanulni, kutatni: semmilyen segítséget nem kapott az MTA-tól, dolgavégezetlenül tért haza.
A természettudományokban ismert a „sejtés” fogalma. Egy-egy matematikai (fizikai, kémiai) törvény először egy kérdés (sejtés) feltevésével formálódik, majd a bizonyítás lépcsőin továbbhaladva érik törvénnyé. Így például a „Nagy Fermat sejtés”-t 400 év kutatásai során napjainkban bizonyították be, azóta törvény.

A magyar őstörténet, nemzetté válásunk története máig „sejtés”-ekből áll, valódi, minden területre kiterjedő, összefoglaló, a selejtet kiszűrő bizonyítása sem történt meg, csupán a politikailag legkedvezőbb, karrierek alapját jelentő finn-ugor származás „sejtés”-ét kezeljük „törvény”-ként.
Kazár Lajos idéz egy japán számomra ismeretlen történész-nyelvészt, Shotoku Faishit. A forrás Badinyi Jós Ferenc 1962-es, kétes hitelű közlése, de leírt helyzet érvényes, bármelyik magyar tudós, akár Badinyi Jós is állíthatta volna: „Érdekes kívülről megállapítani azt, hogy ezek (ti. a finn-ugoristák) egyike sem az igaz magyar történelmet kutatja, hanem a németek, szlávok, románok és izraeliták javára akarja a magyar történelem igazságait elferdíteni. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdést szeretnék intézni ezekhez a kartársakhoz és rajtuk keresztül minden magyarhoz:
Miért van az, hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek származását, történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik? Kik állanak emögött a homályosítás mögött?”

Mi magyarok évezrede keressük Keleten őseinket, rokonainkat – gondoljunk a hun-magyar mondavilágra, Julianus barátra, Körösi Csomára. De csupán Kazár Lajos kutatásaival és tudományos környezetével foglalkozom a továbbiakban.

A japán –uráli kapcsolatok gyanúja először H.J. Klaproth: Asia Polyglotta (1823) című munkájában merült fel. Franz von Siebold, Anton Boller, B.H. Chamberlain (és még több más tudós is) elindult ezen a nyomon. Szentkatolnai Bálint Gábor kolozsvári nyelvészprofesszor 1898-ban a keleti nyelvekről szóló könyvének egyik fejezete „Japanisch-Magyarisch”.

A japán köztudatban a magyarság „nyugatra szakadt rokon”. A Meidzsi-korszak tudósait komolyan foglalkoztatta ez a kérdés, de 1873-ban visszautasította közeledésüket a Magyar Tudományos Akadémia.

Pröhle Vilmos a XX. század első felében hangtani, alaktani és szótani párhuzamosságok sorozatait mutatta ki az archaikus uráli nyelvek és az ójapán között.

Kazár Lajos nemcsak japánul tudott, hanem kitűnően ismerte az ójapán és a klasszikus kínai nyelvet. Magyar anyanyelvű nyelvészként pedig ismerte a vaskalapos finn-ugoristák néhány már helytelennek bizonyult, de mégis megtartott dogmáját (Ezek: az mássalhangzók úgynevezett fokváltozása, illetve Budenz József hiányos magyar nyelvismeretéből következő szófejlődési tévhitei vagy az egytagú ómagyar igetövek létezése).

Kitartó nyelvészeti kutatásai során bebizonyította az ójapán és az archaikus uráli nyelvek szoros kapcsolatát. Hatalmas német nyelvű munkájának magyarra fordítását élete utolsó percéig dolgozva sem tudta befejezni. Amikor már csak hanyatt feküdni tudott, az ágya fejéhez szerkesztett vas tartószerkezetről olvasva diktálta mikrofonba, oldalról oldalra.

Sajnos ennek a fordításnak és tevékenységének hiteles folytatója csak az ő nyelvtudásának fokát elérő utód lehet – éppen ezért tért vissza Magyarországra, hogy alkalmas és lelkes tanítványokat találjon, és tudományos műhelyt hozzon létre.

Ez a háború és a száműzöttség, az új életet farmerként megalapozó hosszú évek idővesztesége, majd a hazatérése után őt körülvevő közömbös-ellenséges légkör miatt sajnos nem sikerült.

Munkásságának értékelésére hiányos tudásom miatt nem vállalkozhatom, kevés a japán nyelv és írás ismerete nélkül itt és most bemutatható tény:

1., A páros testrészeket egy egésznek tekintő szemlélet. 2., A mondatszerkezet, szóképzés hasonlósága. 3., A nyugatról kelet felé fogyó mássalhangzó-torlódások (japán: 1 mgh-1 msh).

A Kódzsiki – a japán őseposz

Kazár Lajost idézem: „A nemzetközi nyelvészet számára írt japán-ural-altaji tárgyú, angol nyelvű munkáim még túl nehezen emészthetők. Ez indított a Kódzsiki lefordítására és magyarázatára. Meggyőződése, hogy az ősjapán nép, amelynek nyelvét a Kódzsikiben még a kínai befolyástól mentesen írták le, Ázsiának arról a részéről vándorolt szigetországába, amelyben valaha az uráli népekkel együtt éltek.

A nyelvészet számára fontos anyagon kívül a Kódzsiki számos néprajzi anyagot is tartalmaz. Így például ősi virágénekeink testvérét fedeztem fel a Kodzsiki 113 dalszövegében”.

Mindezekből először is az következik, hogy a Halotti Beszédnél félezer évvel idősebb hőseposz kutatásához bizony a mai japán nyelv ismerete kevés.

Lejegyzésének körülményeit pontosan ismerjük. A Kr.u. 712. i. hónapjának 28. napján befejezett 3 kötetes könyvet egy Are nevezetű, kivételesen erős emlékezetű nő elmondása alapján Yasumaro jegyezte le 4 hónap alatt. Két részből áll: a Yamato dinasztia és a japán nemzet születéslegendájából, illetve hitregék, énekek, anekdoták, népies szófejtések és családfák gyűjteményéből.

Hatalmas értékének megértéséhez egy adalék: az első ezredforduló előtt széles és gazdag női naplóirodalom virult Japánban! Micsoda kincsestár!

Félbemaradt életművének jelentősége

A legnagyobb tudósok sosem tekintik véglegesnek, megcáfolhatatlannak állításaikat. (Sejtés – bizonyítás – törvény!). Kazár Lajos is csupán új szempontokat tárt fel, új értelmezési lehetőségeket adva még az ortodox finn-ugor elméletnek is. Az „új értelmezés lehetősége” azt jelenti, hogy a mechanikus finn-ugor „családfa” elmélet helyett tágasabb és mélyebb összefüggések rendszerébe építjük be annak helyesnek bizonyult elemeit.

Az elmúlt néhány évtizedben a világ tudósai sorra támasztották alá Kazár Lajos sejtéseit. Így például a finn Kaisa Hakkinen, Kyösti Julko és mások kutatásai alapján „elfinnugorosodott germán”-oknak tartják nemzetüket, mintegy ¼ rész ázsiai gént is kimutatva tagadják a „finn-ugor családfa” létét.
Egymástól teljesen függetlenül tételezte fel Hóman Bálint egy jégkorszaki európai ősnép-ősnyelv létezését („Ősemberek, ősmagyarok”), és több munkájában László Gyula azt, hogy (ómagyar?) alapnyelvünk egy afféle közvetítő-nyelv volt Eurázsia-szerte, mint pl. a középkorban a latin, vagy Nyugat-Afrikában a szuahéli. Mindenesetre a kizárólag nyelvészeti kutatás tévútra is vezethet – gondoljunk csak az óporosz-német és más nyelvcserékre, vagy az Észak-amerikai négerekre…

A XX. század végétől a génkutatás is belépett a tudomány eszközei közé. Elsőként – 1984-ben - Hideo Matsumuto (Osakai Orvostudományi Egyetem) munkacsoportja génkutatásai bizonyították be, hogy a japánság a mongolos népek északi övezetébe tartozik, őshazájuk a Bajkál mellékén lehetett. Majd ezt a génkutatás kiterjesztve ugyanezeket a marker-géneket találta meg az Őrségben, Kecskemét környékén és a Székelyföldön.

Azóta több tucatnyi kutatás bizonyította ezeknek és más, azóta felfedezett őseurázsiai géneknek az elterjedését a kontinensen. Legutóbb az Ausztráliában élő mikrobiológus professzor, dr. Cser Ferenc egészen a baszkokig és a Kaukázusig terjesztette ki ezen ősnép létének gén-bizonyítékait – mellesleg rendkívüli nyelvtudása közelít Kazár Lajoséhoz. Tisztánlátásunkhoz szükséges volna más szakterületek „sejtés”-einek bizonyítása – így például a tordosi-tatárlaki feliratok, a kevermesi vésett megalit és az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig fel-felbukkanó hasonló leletek összevetése, majd az egységes magyar őstörténet egészébe illesztése.

Összefoglalva:

Kazár Lajos nem állította, csak kérdezte: rokonok vagyunk-e Ázsia egykori íjfeszítő népeinek utódaival? Ennek megválaszolása nemcsak hányatott élete, munkájának hazai elutasítása miatt nem sikerült – hiányzik hozzá fájdalmasan az az akadémiai-politikai akarat, amely a MTA 1825-ös megalapítóinak egyik célját, népünk gyökereinek felkutatását megvalósítaná.

Végszóként álljon itt a műfordításban jeles Göncz Árpád véleménye: „Tanúsíthatom, hogy távol-keleti utazásaimon – Mongóliától Koreán keresztül Kínáig, Japánig – mindenütt távol-keleti rokonságunk ismeretével találkoztam. Én magam angolból fordítottam japán műveket, és a szövegellenőrzés során kiderült, hogy a japán nyelv ismerete nélkül készült magyar fordításaim közelebb álltak a japán eredetihez, mint az indogermán nyelvi gondolkodásra valló angol szövegek.”

2013. április 2.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Újabb magyar ősmesék - Bíró LajosÚjabb magyar ősmesék
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 3 800 Ft
24% internetes kedvezménnyel
Kozmikus tudat csomag - 2 könyv együtt kedvezménnyel - László ErvinKozmikus tudat csomag - 2 könyv együtt kedvezménnyel
Könyv - Bolti ár: 9 490 Ft
Internetes ár: 6 990 Ft
26% internetes kedvezménnyel
Ősi Magyarország - Grandpierre AttilaŐsi Magyarország
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A hit legnagyobb rejtélyei - Összeesküvés elméletek sorozatA hit legnagyobb rejtélyei
Könyv - Bolti ár: 1 399 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
14% internetes kedvezménnyel
Az Ipolytól Dachauig - Nagy LászlóAz Ipolytól Dachauig
Könyv - Bolti ár: 2 900 Ft
Internetes ár: 2 465 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2019 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat