HunHír.info

2017. Álom hava 11. nap, Gilvád napja.

Solymosi Eszterre emlékeztek Tiszaeszláron Tompó testvérrel

2013. április 07. 12:12
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

solymosi-eszter-siremlek.jpgA Magyar Nemzeti Front április 6-án Tiszaeszláron hírportálunk főmunkatársával, ifj. Tompó Lászlóval emlékezett Solymosi Eszterre. Elhangzott beszédét alább közöljük. Tesszük ezt azért is , hogy megkönnyítsük az állandóan nyilasnácifasizmust, antiszemitizmust huhogók dolgát. Nem kell kutakodni, itt van, ez hangzott el az eszlári temetőben.

Magyar Menedék - Migránsokk

Tisztelt megemlékezők, Hölgyeim és Uraim, szeretett magyar testvéreim!

„Hogyne tudnánk, mi történt Tiszaeszláron, de erről hallgatnunk kell, nehogy nagyobb baj legyen!”. Ez volt közéleti hatalmasságaink reakciója úgyszólván már a kezdetektől fogva Solymosi Eszter 1882. április 1-i meggyilkolása körülményeinek firtatásakor.

Más volt viszont a névtelen magyarok tömegeinek hozzáállása. Ugyanis, tűnjék első hallásra bármennyire is bizarrnak, nálunk még a koldusasszonyok is megfogalmazták, szerintük vád vagy valóság-e a rituális gyilkosság. Népköltészeti emlékeinkből, így Abonyi Lajos és Mailand Oszkár székelyföldi gyűjtéseiből is kitűnik, mennyire a nép ajkán éltek az ilyen gyilkosságok zsidók általi elkövetését igaznak tartó rigmusok, nóták, melyeket a tiszántúli és partiumi falvak apraja-nagyja gyakran dúdolt, vagy akár a gyermek Ady Endre, aki nagykárolyi piarista gimnáziumi évei során paptanár-osztályfőnökével, Guba Pállal együtt iskolai kirándulásokon szívesen énekelte például „A zsidónak nincs Krisztusa, nincs is annak mennyben jussa” s az „Erger-Berger-Sossberger, minden zsidó gazember” kezdetű nótákat.

Hasonlókra, ráadásul konkrétan a Tiszaeszláron történtek miatti fájdalmat felelevenítőkre bukkant valaha Ortutay Gyula néprajzos is, aki 1933-ban „Mondotta: Vince András béreslegény, Máté János gazdalegény” címmel nyíri, rétközi betyár- és juhásznótákat tartalmazó kötetében három népi rigmust jegyzett fel.

Az elsőt a negyvenhárom éves nyírbátori Máté Jánosné mondotta:

Farkas Julcsa fellépett az asztagra,
Egyenesen beleesett a dobba.
Gépész uram álliccsa meg a gépet,
A szeretőm beleesett a dobba.
Vinni kell a zsidaó orvos elibe,
Zsidaó orvos férefordút, azt monta,
Ennek csak a jaó Isten az orvossa.
...tovább nem tudja.

A másodikat özvegy Farkas Andrásné balsai koldusasszonytól hallotta:

A tokaji hegyódalba felleg ül,
Sojmosi szivén bánat ül,
Hogyne ülne, mikor kedves gyermekét
Kutya zsidaók a templomba megölték

Az eszlári zsidaó templom de csonka,
Héccer ütött bele az isten-nyila,
Héccer ütött bele az isten-nyila,
Ott vaót Sojmosi Eszternek nagy kínnya.

Az eszlári zsidaótemplom de sáros,
Sánta Brenel vaót abba a mészáros,
Sánta Brenel vaót abba a székgazda,
Aki azt a barna kisjányt gyilkóta.

Szegény Eszter arcâ borút a földre,
„Jaj Istenem meg kell halnom eccerre.”
„Ugyan Lévi, nem fájt-é a te szíved,
Mikor a tálat tartottad a vérnek?”

„Dehogy nem fájt mikor majd meg hasadott,
Mikor monta szegény Eszter: „Jaj Istenem, meghalok.”.”
Mán a zsidaó magyar ruhát varratott,
Rája pedig magyar gombot rakatott,
Vesd le zsidaó magyar őtözetedet,
Vedd fel azt a talus köpönyegedet.

Mán a zsidaó nem megyen a templomba,
Mert azt tuggya disznaó röfög az ólba,
Álgya Isten, ki e naótát danojja,
Huncut ember, ki a zsidaót pártojja.

Ujfalusi meccő-zsidaó megjárta,
A faluba az urakat instálta,
De az urak nem akarták hallani,
Ujra keszte a panaszát mondani.

„Kérem sziépen tekintes urakat,
Hogy tilcsák meg ezt a zsidaó nótákat.”
De az urak azt felelték: Elmehecc,
Ezt a naótát megtiltani nem lehet.

A harmadikat Solymosi Eszter haláláról özvegy Luncer Gyuláné hetvenkilenc éves kisvárdai koldusasszonytól gyűjtötte:

Kis-Eszláron viégig menni nem merek,
Attú fiélek, hogy a zsidaók megölnek.
Sánta Blenner lefogta a jány száját,
A hat viékás elmeccette a nyakát.
Sujmosi Eszter véri de sziép piros,
Az ezresbankaó be sziép papiros.

Minderről persze szépíróink is megemlékeztek, mint Szépvizi Balás Béla a „Kánaán pusztulása” című regényében, arról pedig, hogy az 1882-ben itt történtek eladdig sem voltak egyediek, Ónody Géza műve, az 1883-ban megjelent „Tiszaeszlár a múltban és jelenben” a példa.

Végül megemlítendő Kodolányi János, aki önéletrajzi regényében, a „Süllyedő világ”-ban 1940-ben ez ügyben való döbbenetes tapasztalatáról számolt be.

Egyszer gyanútlanul azt kérdezte egyszer egy fiatal, félig közülük való leánytól, igaz-e, hogy húsvétkor keresztény kisgyerek vérét sütik a maceszba, mire az dühösen visszakérdezett, hogy ezt ki mondta. – Mindenki – felelte neki.– Nem igaz, nem igaz, nem igaz! – kiáltotta erre, szinte magából kikelve.

„Meghökkenek”– emlékszik vissza az író – „erre a kétségbeesetten dühös hangra, fáj, hogy megsértettem Piroskát, de nem értem, miért mondja mégis mindenki, hogy a zsidók gyermekeket ölnek. A hittan órán mesélte a káplán, hogy a rómaiak az első keresztényeket ilyen bűnnel gyanúsították, megkínozták, megölték, házukat földúlták, úgy, hogy földalatti üregekben kellett meghúzódniuk. A zsidókkal tévesztették volna őket össze? Piroska fölháborodásában nem kételkedhettem. De kételkedhettem-e a rómaiak véleményében s abban, amit Julcsa nénitől a kocsisig mindenki egyképpen hangoztatott? Igaz, apánk sohasem mondott ilyesmit – de ő sok mindent nem mondott, ami „nem gyereknek való”.

Piroska attól fogva nem jött el többé. Ha egyszer-egyszer láttam az utcán, rám sem hederített. Láttam az apját is, sovány, fekete ruhás ember volt, hosszú kabátot és kemény kalapot viselt. Nem ismert meg. Ha pedig a zsidó imaház mellett vitt el az utam, némi borzongással és ijedt kíváncsisággal néztem föl rá. Szerettem volna észrevétlenül bemenni, mintha én is zsidó volnék s közéjük tartoznék, hogy végignézzem titokzatos szertartásaikat.”

Amint látjuk, Kodolányi nem állított, csak kérdezett. Úgy látszik azonban, hogy bizonyos körökben sohasem lehet még kérdezni sem. Hogy miért, annak firtatását a megemlékezőkre bízom.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Kozmosz a magyar mesében - Vámos FerencKozmosz a magyar mesében
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 691 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Szerencsénk volt, túléltük... - Nógrádi GyörgySzerencsénk volt, túléltük...
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 880 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? - Dányi LászlóMiért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?
Könyv - Bolti ár: 2 000 Ft
Internetes ár: 2 000 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Őrzők, vigyázzatok a határra! - Pósán László - Veszprémy László - Boda József - Isaszegi JánosŐrzők, vigyázzatok a határra!
Könyv - Bolti ár: 7 800 Ft
Internetes ár: 6 630 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Magyar ősmesék - Bíró LajosMagyar ősmesék
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 491 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat