HunHír.info

2018. Földanya hava 23. nap, Pöszke napja.

Solymosi Eszterre emlékeztek Tiszaeszláron Tompó testvérrel

2013. április 07. 12:12
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

solymosi-eszter-siremlek.jpgA Magyar Nemzeti Front április 6-án Tiszaeszláron hírportálunk főmunkatársával, ifj. Tompó Lászlóval emlékezett Solymosi Eszterre. Elhangzott beszédét alább közöljük. Tesszük ezt azért is , hogy megkönnyítsük az állandóan nyilasnácifasizmust, antiszemitizmust huhogók dolgát. Nem kell kutakodni, itt van, ez hangzott el az eszlári temetőben.

Tisztelt megemlékezők, Hölgyeim és Uraim, szeretett magyar testvéreim!

„Hogyne tudnánk, mi történt Tiszaeszláron, de erről hallgatnunk kell, nehogy nagyobb baj legyen!”. Ez volt közéleti hatalmasságaink reakciója úgyszólván már a kezdetektől fogva Solymosi Eszter 1882. április 1-i meggyilkolása körülményeinek firtatásakor.

Más volt viszont a névtelen magyarok tömegeinek hozzáállása. Ugyanis, tűnjék első hallásra bármennyire is bizarrnak, nálunk még a koldusasszonyok is megfogalmazták, szerintük vád vagy valóság-e a rituális gyilkosság. Népköltészeti emlékeinkből, így Abonyi Lajos és Mailand Oszkár székelyföldi gyűjtéseiből is kitűnik, mennyire a nép ajkán éltek az ilyen gyilkosságok zsidók általi elkövetését igaznak tartó rigmusok, nóták, melyeket a tiszántúli és partiumi falvak apraja-nagyja gyakran dúdolt, vagy akár a gyermek Ady Endre, aki nagykárolyi piarista gimnáziumi évei során paptanár-osztályfőnökével, Guba Pállal együtt iskolai kirándulásokon szívesen énekelte például „A zsidónak nincs Krisztusa, nincs is annak mennyben jussa” s az „Erger-Berger-Sossberger, minden zsidó gazember” kezdetű nótákat.

Hasonlókra, ráadásul konkrétan a Tiszaeszláron történtek miatti fájdalmat felelevenítőkre bukkant valaha Ortutay Gyula néprajzos is, aki 1933-ban „Mondotta: Vince András béreslegény, Máté János gazdalegény” címmel nyíri, rétközi betyár- és juhásznótákat tartalmazó kötetében három népi rigmust jegyzett fel.

Az elsőt a negyvenhárom éves nyírbátori Máté Jánosné mondotta:

Farkas Julcsa fellépett az asztagra,
Egyenesen beleesett a dobba.
Gépész uram álliccsa meg a gépet,
A szeretőm beleesett a dobba.
Vinni kell a zsidaó orvos elibe,
Zsidaó orvos férefordút, azt monta,
Ennek csak a jaó Isten az orvossa.
...tovább nem tudja.

A másodikat özvegy Farkas Andrásné balsai koldusasszonytól hallotta:

A tokaji hegyódalba felleg ül,
Sojmosi szivén bánat ül,
Hogyne ülne, mikor kedves gyermekét
Kutya zsidaók a templomba megölték

Az eszlári zsidaó templom de csonka,
Héccer ütött bele az isten-nyila,
Héccer ütött bele az isten-nyila,
Ott vaót Sojmosi Eszternek nagy kínnya.

Az eszlári zsidaótemplom de sáros,
Sánta Brenel vaót abba a mészáros,
Sánta Brenel vaót abba a székgazda,
Aki azt a barna kisjányt gyilkóta.

Szegény Eszter arcâ borút a földre,
„Jaj Istenem meg kell halnom eccerre.”
„Ugyan Lévi, nem fájt-é a te szíved,
Mikor a tálat tartottad a vérnek?”

„Dehogy nem fájt mikor majd meg hasadott,
Mikor monta szegény Eszter: „Jaj Istenem, meghalok.”.”
Mán a zsidaó magyar ruhát varratott,
Rája pedig magyar gombot rakatott,
Vesd le zsidaó magyar őtözetedet,
Vedd fel azt a talus köpönyegedet.

Mán a zsidaó nem megyen a templomba,
Mert azt tuggya disznaó röfög az ólba,
Álgya Isten, ki e naótát danojja,
Huncut ember, ki a zsidaót pártojja.

Ujfalusi meccő-zsidaó megjárta,
A faluba az urakat instálta,
De az urak nem akarták hallani,
Ujra keszte a panaszát mondani.

„Kérem sziépen tekintes urakat,
Hogy tilcsák meg ezt a zsidaó nótákat.”
De az urak azt felelték: Elmehecc,
Ezt a naótát megtiltani nem lehet.

A harmadikat Solymosi Eszter haláláról özvegy Luncer Gyuláné hetvenkilenc éves kisvárdai koldusasszonytól gyűjtötte:

Kis-Eszláron viégig menni nem merek,
Attú fiélek, hogy a zsidaók megölnek.
Sánta Blenner lefogta a jány száját,
A hat viékás elmeccette a nyakát.
Sujmosi Eszter véri de sziép piros,
Az ezresbankaó be sziép papiros.

Minderről persze szépíróink is megemlékeztek, mint Szépvizi Balás Béla a „Kánaán pusztulása” című regényében, arról pedig, hogy az 1882-ben itt történtek eladdig sem voltak egyediek, Ónody Géza műve, az 1883-ban megjelent „Tiszaeszlár a múltban és jelenben” a példa.

Végül megemlítendő Kodolányi János, aki önéletrajzi regényében, a „Süllyedő világ”-ban 1940-ben ez ügyben való döbbenetes tapasztalatáról számolt be.

Egyszer gyanútlanul azt kérdezte egyszer egy fiatal, félig közülük való leánytól, igaz-e, hogy húsvétkor keresztény kisgyerek vérét sütik a maceszba, mire az dühösen visszakérdezett, hogy ezt ki mondta. – Mindenki – felelte neki.– Nem igaz, nem igaz, nem igaz! – kiáltotta erre, szinte magából kikelve.

„Meghökkenek”– emlékszik vissza az író – „erre a kétségbeesetten dühös hangra, fáj, hogy megsértettem Piroskát, de nem értem, miért mondja mégis mindenki, hogy a zsidók gyermekeket ölnek. A hittan órán mesélte a káplán, hogy a rómaiak az első keresztényeket ilyen bűnnel gyanúsították, megkínozták, megölték, házukat földúlták, úgy, hogy földalatti üregekben kellett meghúzódniuk. A zsidókkal tévesztették volna őket össze? Piroska fölháborodásában nem kételkedhettem. De kételkedhettem-e a rómaiak véleményében s abban, amit Julcsa nénitől a kocsisig mindenki egyképpen hangoztatott? Igaz, apánk sohasem mondott ilyesmit – de ő sok mindent nem mondott, ami „nem gyereknek való”.

Piroska attól fogva nem jött el többé. Ha egyszer-egyszer láttam az utcán, rám sem hederített. Láttam az apját is, sovány, fekete ruhás ember volt, hosszú kabátot és kemény kalapot viselt. Nem ismert meg. Ha pedig a zsidó imaház mellett vitt el az utam, némi borzongással és ijedt kíváncsisággal néztem föl rá. Szerettem volna észrevétlenül bemenni, mintha én is zsidó volnék s közéjük tartoznék, hogy végignézzem titokzatos szertartásaikat.”

Amint látjuk, Kodolányi nem állított, csak kérdezett. Úgy látszik azonban, hogy bizonyos körökben sohasem lehet még kérdezni sem. Hogy miért, annak firtatását a megemlékezőkre bízom.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A sátánizált Horthy - Szalay KárolyA sátánizált Horthy
Könyv - Bolti ár: 2 500 Ft
Internetes ár: 2 375 Ft
5% internetes kedvezménnyel
A dzsihád legyőzése - Dr. Sebastian GorkaA dzsihád legyőzése
Könyv - Bolti ár: 3 199 Ft
Internetes ár: 2 879 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A negyedik birodalom felemelkedése - Összeesküvés elméletek sorozatA negyedik birodalom felemelkedése
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Trianon naptár 2018
Trianon naptár 2018
Naptár - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 1 920 Ft
52% internetes kedvezménnyel
A kék vér gyermekei III.  Utazás az aranykorba - Agnes Golenya PurisacaA kék vér gyermekei III. Utazás az aranykorba
Könyv - Bolti ár: 3 500 Ft
Internetes ár: 3 150 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat