HunHír.info

2019. Újkenyér hava 24. nap, Vázsoly napja.

A gyarmatosítás pénzügyi manőverei: pénz ki, kufár be

2013. február 17. 15:42
Hunhír.info

boros-imre.jpgJelenleg csak a külföl­diek kezében lévő hazai államkötvények kamatfelára (kockázati felára) miatt távozik az országból a GDP több mint egy százaléka. Százmilliárdos összegben viszi ki a forrásokat felárként a lakossági és vállalkozói hitelezési szektor is, kiváltképp a devizaalapú hitelezés miatt. A hazai és az anyacégek országaiban fizetett bérek különbözetét megtakarító termelő cégek sem panaszkodhatnak, hiszen az itteni cégek az anyacégek hatékonysági szintjén dolgoznak.

Magyar Menedék - Raffay

Az Európai Unió hétéves keretköltségvetései mindig nagy kínok közepette születnek meg. Így volt ez legutóbb, 2006-ban is. Akkor a soros elnök Egyesült Királyság nevében Tony Blair próbálta – sikerrel – a minimumra szorítani a végösszeget, úgy, hogy az a tagok egyesített GDP-jének még az egy százalékát sem érte el.

A madzagra azzal kent némi mézet, hogy lehetővé tette a rászorultaknak, hogy akár hazai 15 százalékos résszel is beadhassák a pályázatokat. Az uniós szolidaritási elv fő céljának, a kohéziónak (felzárkóztatásnak) az elmúlt hét évben a közösség lemaradt országai a közelébe sem kerültek. Néhány kedvezményezett, mint hazánk, relatív leszakadása még fokozódott is, ráadásul nemcsak a nettó befizetőkkel szemben, de a frissen (2004-ben és 2007-ben) csatlakozott országokhoz képest is. A kitűzött céltól, a felzárkóztatástól való eltávolodás azt követelte volna, hogy a következő hétéves periódusban növekedjenek a források legalább a szabályok adta maximumig. Ehelyett –hivatkozva a magát makacsul tartó válságra – a nettó befizető országok tovább szűkítették a forrásokat. A saját választóiknak szóló belpolitikai célzatú érvelésükhöz jól jött, hogy a gazdaságok teljesítőképessége mérséklődött, tehát csökkent a bázis, az a nemzeti jövedelem, ami a befizetések alapját képezi. Időközben viszont nőtt a nettó igénylők tábora is azzal, hogy Románia és Bulgária már a teljes költségvetési időszakra élvezi a forrásokat, szemben azzal, hogy a korábbi időszakban három évig még nem voltak igénylők.

További akadályokat is beiktattak a rendszerbe azzal, hogy az egyes országok nem vehetnek többet igénybe a kasszából, mint GDP-jük 2,6 százaléka. A költségvetési feltételek úgy értékelendők, hogy az unió ugyan változatlanul fenntartja a nemzeti korlátozásoktól mentes piaci közösséget, sőt annak intenzitását fokozni is óhajtja elsősorban a szorosabb pénzügyi integrációval – mint a költségvetési unió, a bankunió és a közös bankfelügyelet –, ugyanakkor valójában lemondott a valós felzárkóztatásról. Annak ugyanis már évtizedes bizonyítéka van, hogy az egy százalékból az nem megy, ennél magasabb szintű költségvetési hozzájárulásról pedig a nettó befizetői csoport meg hallani sem akar. Ilyen körülmények között a perifériaországokból (nettó kedvezményezettek) a nekik a közös költségvetésből jutó támogatásnál sokkal magasabb összegű a jövedelemkiáramlás. Valójában éppen a nettó befizetőkhöz, a legfejlettebb oszágokhoz.

Értékelni a magyar tárgyalófél teljesítményét mégsem a kívánatos forrásnagyság, hanem az adott és nagyon szűkre szabott lehetőségek keretében lehet. Minden felvetés, ami arról szól, hogy a kisebb közös tortából sokkal nagyobb abszolút összeget lehetett volna kialkudni, mellőz minden realitást, nem több, mint egyszerű politikusi szédítés. Az viszont a felkészült tárgyalási pozíciót jelzi, hogy az előzetesen valószínűsített 30 százalékos forrásvesztés helyett az csak alig több mint tíz százalék lett. Annak ellenére, hogy az elérhető forrástömeg majd 5 milliárd euróval kisebb, felettébb értékelhető, hogy a megmentett és kiharcolt pénz meg ennél több. Sikerült tudatosítani, hogy hazánk az elmúlt években nem felzárkózott, hanem még jobban leszakadt. Nem árt emlékeznünk arra, hogy a szocialista tárgyalófél 2003-ban beérte az agrárpénzek 25 százalékával, miközben az ugyancsak szocialista lengyel kormány 55 százalékot ért el szívósan tárgyalva. El is árasztotta hazánkat azonnal az importélelmiszer a környező országokból. Ausztriában is arra voltak büszkék 2004-ben, hogy megsokszorozták a hazánkba irányuló tej- és húskivitelüket. Ilyent a világ nem látott ezer év óta. A szociknak azonban ez is sikerült. Nem fair a kívánatos és a lehetséges közötti szambával operálva érvelni, ha értékelni akarjuk a valós eredményeket. Az új EU-keretköltségvetést látva az végképp világos, hogy ebből az összegből ezután sem lesz felzárkózás, mert ahhoz rém kevés, ez tény.

A felzárkózáshoz pótlólagos források kellenek. Annak negyedszázados tapasztalata van, hogy a hazánkba települő külföldi tőkétől egyedül nem várható el a felzárkóztatási fordulat, különösen nem azokban a szektorokban, amelyek nem a termelésben, hanem a közvetítésben vesznek részt, mint a pénzintézetek és a kereskedelmi hálózatok. Pótlólagos forrásokat a felzárkóztatáshoz úgy lehet teremteni, hogy ezek extra profitját csökkentve növekedhet a hazai vásárlóerő, és források keletkeznek a hazai tulajdonú vállalkozásokban is. Ez a pótlólagos hazai forrásteremtés kezdődött el az ellenzői által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika keretében.

Források felszabadítása elsősorban a monetáris politika talpra állításától várható. Jelenleg csak a külföl­diek kezében lévő hazai államkötvények kamatfelára (kockázati felára) miatt távozik az országból a GDP több mint egy százaléka. Százmilliárdos összegben viszi ki a forrásokat felárként a lakossági és vállalkozói hitelezési szektor is, kiváltképp a devizaalapú hitelezés miatt. A hazai és az anyacégek országaiban fizetett bérek különbözetét megtakarító termelő cégek sem panaszkodhatnak, hiszen az itteni cégek az anyacégek hatékonysági szintjén dolgoznak. A hazánkban működő külföldi szektorokkal köthetők olyan megállapodások a jut is, marad is elv alapján, hogy az EU-ból várható és a felzárkóztatást szolgáló források szükséges mértékű kiegészítése megtörténhet. Ehhez azonban olyan elkötelezett hozzáállás kell, amit megfigyelhettünk az új keretköltségvetés kitárgyalásánál, és nem olyan, amit a ballib kormány az agrárpénzek kitárgyalásánál mutatott 2003-ban. Legyen bár bármilyen bőséges kínálat a hitelpiacon, az eladósodás csak újabb és újabb megtorpanásokhoz vezet, mint történt ez az elmúlt negyedszázadban sorozatban.

Boros Imre - Magyar Hírlap

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Székely szótár küssebb és nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak - Sántha AttilaSzékely szótár küssebb és nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 711 Ft
7% internetes kedvezménnyel
Antikrisztus - KÜLÖNSZÁM - Hihetetlen MagazinAntikrisztus - KÜLÖNSZÁM
Könyv - Bolti ár: 1 699 Ft
Internetes ár: 1 529 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Ne bántsd a magyart! - Szájer JózsefNe bántsd a magyart!
Könyv - Bolti ár: 3 950 Ft
Internetes ár: 3 674 Ft
7% internetes kedvezménnyel
Gyógynövények a zsebemben - Szabó György Lopes-Szabó ZsuzsaGyógynövények a zsebemben
Könyv - Bolti ár: 2 200 Ft
Internetes ár: 1 990 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Göbekli Tepe és a Szfinx misztikuma csomag - 2 könyv együtt kedvezménnyel - Andrew CollinsGöbekli Tepe és a Szfinx misztikuma csomag - 2 könyv együtt kedvezménnyel
Könyv - Bolti ár: 10 980 Ft
Internetes ár: 7 990 Ft
27% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2019 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat