Beégtek a svédországi gyűlölködők: Mégsem állatkínzók a magyar huszárok

Folytatni akarják nyolcezer kilométeres útjukat azok a magyar lovasok, akiket állatkínzás vádjával őrizetbe vettek Svédországban, majd kedden szabadon engedtek a vád ejtése után - mondta el csütörtökön telefonon az MTI-nek a lovasok egyike.

Csepin Péter, a várpalotai Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző- és Sport Egyesület vezetője úgy tájékoztatott: keddi szabadon bocsátásuktól számítva nyolc nap áll a lovasok rendelkezésére, hogy a helyi főállatorvos szakvéleményét beszerezzék útjuk folytatásához.

Beszámolt arról, hogy a társával, Bakó Sándorral és két lovukkal már négy napja pihentek Amal városában: az egyik lovuk lába beszűrődött (duzzanat keletkezett rajta), azt kezelték, majd állatorvost is hívtak, amikor egy állatvédő feljelentése alapján a rendőrség vasárnap magánfogdába vitte őket. Az állatkínzás vádját ejtették velük szemben és kedden kiengedték őket a fogdából. Gondoljuk, milyen identitású lehet ez a derék állatvédő. Valószínűleg nem a lovak egészségügyi állapota, hanem a magyar huszárruha verte ki nála a biztosítékot. Arról is mi tehetünk, hogy közülük nemigen válogattak huszárokat évszázadokkal ezelőtt? Hiszen inkább üzletelgettek a harcok helyett.

- A lovaink erősek, egészségesek, jó formában vannak, hozzá vannak szokva a nagy teljesítményhez - hangsúlyozta a nyilatkozó. Elmondta, hogy társával április 7-én indultak Várpalotáról az Északi Portya elnevezésű útjukra, és eddig háromezer kilométert tettek meg hagyományos huszár viseletben. Útjuk céljának nevezte, hogy felelevenítsék a magyar huszár- és lovas hagyományokat, népszerűsítsék a lovas sportot, a tartalékos katonai szolgálatot (mindkét lovas önkéntes tartalékos), valamint jó hírét vigyék az országnak, és kapcsolatokat teremtsenek.

Csepin Péternek ez a hetedik - lóháton megtett - hosszú utazása. Szellő lovával például 2005-ben elment Portugáliába és vissza, majd egy csaknem ötezer kilométeres utat tettek meg; másik lovuk, Kőrös (amely miatt Svédországban megálltak), szintén megtette a portugál utat, s megjárta a Törökország-Magyarország útvonalat.

Elmondta: nemcsak az állatkínzás vádját ejtették ellenük, de a lovaikat sem vették el tőlük, ám csak állatorvosi szakvélemény birtokában folytathatják útjukat Amal városából. A hivatalos iratok beszerzésében, fordításában a magyar konzulátus és a svéd vendéglátók is segítenek - fűzte hozzá.

Csepin Péter hangsúlyozta: nem aggódik, hiszen lovaik jó állapotban vannak, terveiket pedig nem adják fel; amint lehet, indulnak tovább a nyolcezer kilométeres úton, Finnország-Észtország-Lettország-Litvánia- Lengyelország-Kelet-Szlovákia-Kelet-Magyarország érintésével november végén, december elején érkeznek Várpalotára. Azt is elmondta, hogy az utat Várpalota városa és magánszemélyek, nem pedig a Honvédelmi Minisztérium finanszírozza.