HunHír.info

2017. Álom hava 16. nap, Szepes napja.

Plébános is csak az lehetett fővárosunkban, aki végigkilincselte a zsidó városatyák lakásait és kézcsókra görnyedt zsidó asszonyok előtt

2011. március 20. 16:43
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

bangha-bela-lead.jpgAlighanem tévednek, akik mai erkölcsi, szellemi, gazdasági romlásunkat sosemvolt mértékűnek tartják, ugyanis Bangha Béla jezsuita (1880-1940) „Világhódító kereszténység” című, 1939-ben megjelent missziós módszertanában részletesen bemutatta huszadik század eleji, kísértetiesen ismerős közéletünket, amelyből kiderül, hogy plébános is csak az lehetett fővárosunkban, aki végigkilincselte a zsidó városatyák lakásait és kézcsókra görnyedt zsidó asszonyok előtt.

Magyar Menedék - Magyarország álomtörténete

»A századforduló idején s egészen a háború végéig a magyar közéletben és szellemiségben, törvényhozásban és közfelfogásban szinte korlátlanul a szabadkőművesség uralkodott. Nézzük meg az akkori hírlapokat, az akkor megjelent könyveket, az akkori parlamenti naplókat: a kereszténységgel s főleg a katolicizmussal szemben alig találunk ott mást, mint gúnyt és lenézést, türelmetlen kirohanásokat s bántó megjegyzéseket. A szabadkőművesség nyíltan tárgyalta a kereszténység likvidálását, a hitoktatás megszüntetését, a szekularizációt, a hitvallásos iskolák eltörlését, a szerzetesek elleni háborút. A budapesti napilapok nagy része szinte kéjelgett abban, hogy ma ezt, holnap azt a vallási igazságot, ünnepet, személyiséget, intézményt tette vitriolos gúny vagy felháborodott szidalom tárgyává. Az értelmiség csaknem a maga egészében távol tartotta magát a vallási élettől, a munkásság menthetetlenül a legdurvább fajta szocialista izgatáshoz és vallásellenességhez látszott szegődni, a főváros kormányzatában másnak, mint zsidó törzsfőnököknek s azok engedelmes uszályhordozóinak szava nem volt. Még plébános is csak az lehetett a fővárosban, aki előbb végigkilincselte a nagyrészt zsidó városatyák lakásait s nem egyszer szinte kézcsókra kellett görnyednie zsidó asszonyok előtt. A színházakban ellentmondás nélkül folyt az állandó szemérmetlenkedés. Az irodalomban s a könyvkiadás terén a legrosszabb fajta, agresszív zsidó-szabadkőműves irányzat uralkodott.

Az akkori magyar protestantizmus ennek az uralkodó irányzatnak kivétel nélkül falazott: jelszó volt soknál, hogy százszor inkább a zsidók uralkodjanak Magyarországon, mint a katolikusok. A nevezetesebb protestáns lelkészek szinte kivétel nélkül benne ültek a szabadkőműves páholyokban. A szabadkőműves napilapok sűrűn közölték a teljesen baloldali érzelmű protestáns lelkészeknek izzóan katolikusellenes cikkeit.

A papság maga sem állott mindenütt színvonalon. Voltak egész egyházmegyék és szerzetesrendek, amelyeknek erkölcsi híre nem volt a legtisztább. Vezető helyen nem ritkán olyan egyháziak ültek, akiket politikai „érdemeik”, egy vallásminiszter kegye vagy a puszta születési előkelőség és udvarképesség emelt olyan pozícióba, amelyet dísszel és haszonnal betölteni nem tudtak. A püspöki kar tekintélye időnkint veszedelmesen aláhanyatlott s a szerzetesrendek egy részét a közvélemény katolikus részen sem vette komolyan. Az egyházi élet elárvulásának egyik jellemző tünete volt a fővárosi templomhiány s az amúgy is rosszul, lélek, egyházias szellem nélkül betöltött plébániáknak nevetségesen kicsiny száma. A nagyobb vidéki városokban a helyzet hasonlóképp alakult. A már akkor százharmincezer lakosú, túlnyomóan katolikus Szegeden például olyan terrort fejtett ki a zsidó szabadkőművesség, hogy a város egész szellemi, művészeti és irodalmi élete egy zsidó többségű város benyomását keltette. Akkoriban hat napilapja volt Szegednek, mind a hat zsidó s egyik túltett a másikon szabadszájúság és egyházgyűlölet dolgában. Mikor egy szerzetes hitszónok Szegeden az Isten létéről hitvédelmi előadást tartott, másnap a zsidó lapok durván nekitámadtak s annyi szitokkal és gúnnyal halmozták el, mintha legalábbis nemzetfelforgató tanokat hirdetett volna. Még a katolikusok is oly kevéssé vették komolyan a kötelességüket, hogy a Katolikus Kör elnöke, míg a Kör nagytermében az említett előadás folyt, maga is a szomszéd helyiségben tarokkozott. Ugyanilyen állapotok voltak az egész országban. A magyar erkölcsiségre különös fényt vetett a tény, hogy külföldön az idegen származású prostituáltakat sokfelé egyszerűen hungarának, vengerkának, „magyar nő”-nek nevezték: a „magyar nő” egyet jelentett a perditával.«

Lehet, hogy az akkori magyar valóságtól a mai csak legfeljebb csak abban különbözik, hogy akkor azért a papság soraiban még lényegesebb többen voltak a kézcsókra nem györnyedők?


Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Globális felmelegedés-ipar - Összeesküvés elméletek sorozatGlobális felmelegedés-ipar
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Gyógyulj meg magyarul - Színia Bodnár ErikaGyógyulj meg magyarul
Könyv - Bolti ár: 2 600 Ft
Internetes ár: 2 600 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Egyvilágrend - Drábik JánosEgyvilágrend
Könyv - Bolti ár: 3 499 Ft
Internetes ár: 3 149 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Kedvet virágoztató magyar népmesék - Dömötör Sándor (szerkesztő)Kedvet virágoztató magyar népmesék
Könyv - Bolti ár: 2 490 Ft
Internetes ár: 2 117 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A Magyar Nemzeti Zene Emlékkönyve - CD melléklettel - Szendrey Marót ErvinA Magyar Nemzeti Zene Emlékkönyve - CD melléklettel
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 242 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat