HunHír.info

2017. Magvető hava 19. nap, Villám napja.

Pálos hitvallás: „ideje, hogy egyszer megnyilik szemetek s megunnya idegen majmozást szivetek”

2010. december 28. 15:58
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

pilisszentkereszt-csodako250.jpgHa hazai szerzeteseink nemzeti irodalmunkban betöltött szerepét vizsgáljuk, a pálma a pálosokat illeti, köztük az 1756. december 28-án a bakonyi Nagyesztergáron született Ányos Pált, tizennyolcadik századvégi nemzeti újjászületésünk költő-apostolát.

Magyar Menedék - Hamis zászlós

Régi magyar nemesi család sarjaként tizenhat évesen lett pálos, húsz évesen Nagyszombaton bölcseleti doktor. Miután pappá szentelték, a Nyitra vármegyei Felsőelefánton való rövid rendismerkedését követően, 1781-ben a székesfehérvári pálos gimnázium tanárának nevezték ki, ahol költő rendtársával, Virág Benedekkel két éven át tanított. Huszonnyolc éves korában hunyt el 1784. szeptember 5-én Veszprémben.

Költeményeit Császár Elemér irodalomtörténész gyűjtötte egybe (Bp. 1907. Régi Magyar Könyvtár, 23. kötet), melyek közül nevét az 1782 és 1783 között írt, egészen 1867-ig tiltott verse, A kalapos király (Szent Koronánkra való esküt nem tétele miatt a cím!) tette azonnal ismertté, amelynek alábbi sorai nemzedékek hitvallásaként fejezték ki nemzetünk eredendő ellenszenvét politikai-művelődési elnyomásunk akkori fő képviselőjével, a közismerten magyar- és vallásellenes II. József császárral szemben:

Mégsem szünsz, kegyetlen, szivünket gázolni?
Nem elég még a könyv? még többnek kell folyni?
Há képtelen fajzás! véred gyalázattya,
Gyilkossa népednek, nem pediglen attya.

Ez a hálaadás oly szent hivségünkért,
Házadért kiöntött számtalan vérünkért?
Megőszült atyáink miként csalatkoztak,
Hogy rajtad s anyádon egykor szánokoztak.
Tudod, a pozsonyi vár palotájában
Miként nyöszörögtél anyádnak karjában?
Véltük, hogy szerelmet sirtál nemzetünkre
S most láttyuk, hogy gyilkos tőrt toltál szivünkre.
A megilletődött őszek kardot vontak,
Védelmedre vitéz esküvést mondottak,
Felajánlottak volt végső csepp véreket,
A buzgóság birta ezekre sziveket.

Akárcsak kortársai közül Kármán József a „Fanni hagyományai” című regényében vagy Gvadányi József az „Egy falusi nótáriusnak budai utazása” című költeményciklusában, nemeseink és tanuló ifjúságunk idegenimádatát ostorozta és a régi magyar erkölcsökhöz, szokásokhoz való visszatérést óhajtotta (A régi magyar viseletről):

Mit hallok, barátim, Mátyus mezeiről,
Iszonyu havasok kies vidékiről,
Onnan, hol Minerva pusztult templomain
Baglyok huhogatnak Tyrnava partyain?
Hát még vagyon olly sziv, melly rég őseinknek
Emlékezetével áldoz eleinknek,
Melly hazafiuság szentelt oszlopánál
Teményt mer füstölni ditső oltáránál?
Gyönyörü tisztelet, szerentsés ujságok,
Boldog érzékenység, áldott buzgóságok!

Ti, ifju magyarok, hazánk reménségi,
Sok bajnok atyáink érdemes vérségi,
Szép tudományoknak látlak udvarában,
Látlak benneteket Pállás templomában,
S a mi több, az igaz magyar öltözetben,
Fejeteken tsákó, hajatok peretzben.
Ideje, hogy egyszer megnyilik szemetek,
S megunnya idegen majmozást szivetek.

Utálom oroszlányt szelid juh gyapjában,
Nem illik a tigris rókák adujában.
Alcides tsudákot nem tett erejével,
Mihelyest az orsót pergette kezével.
Sándor borostyánit világ tengelére
Aggatván, puhulni kezdett volt végtére,
Mikor feloldozván kemény pántzéllyait,
Magára ruházta persák patyolatit.
Ó szerentsés Spárta Likurgus atyáddal,
Ki mennyei lelkét közlötte hazáddal,
Nem hordtad te szomszéd nemzetek ruháját,
Azért követted ugy őseid példáját.
Nem kedvel az erkölts szagos keszkenőket,
Pipes ruházatot, nyakakon kendőket.
Fátyol, nagy ezüst-gomb, párdutzok bőrével,
Jobban öszve illik magyarok szivével.
Tudjátok, barátim, mit érzünk lelkünkben,
Ha még oly aggottat látunk nemzetünkben,
Kinek a nagy időt olvassuk képéről,
S őszbe tsavarodott tsomó függ fejéről.
Nézzünk egy kevessé érdemes mellyében,
Nem találunk ennek hibát erköltsében.
Együgyü öltözet, tsinos tisztasággal,
Mértékletes élet, igaz jámborsággal,
Erköltsök szállása, nem pedig gőgösség,
Mellyet vétek követ, s végtére szegénység.
Kedves leányzóink, már alig esmérlek,
Annyi abronts, fodrás, tsipkék közt szemléllek.
Hát leszaggattátok már szüz pártátokat?
Fejeteken tornyot csináltok s várokat?
Azt is lószőr s tsöppü viszi magosságra..
Utálva tekéntek az illyen hivságra!
Akkor szerettem én ékes nemeteket,
Mikor még szemérem lakta sziveteket,
Mikor arany kötő fénylett kezeteken,
S természeti rósák nőttek képeteken!

Fussatok, barátim, mai szüzeinktől,
Fussatok ál ortzát hordó szépeinktől,
Kik tsak a tükörnek köszönik szineket,
S hivsággal mulattyák alatson lelkeket.
Ne hidjétek, hogy mit mondanak, buzgóság;
Nintsen ott szerelem, nincsen állandóság.
Tsak aztat kivánnyák, hogy ti imádjátok,
Hogy képek festékét rósáknak mondjátok,
S szüntelen beszélvén szép alkotásokról,
Reszketve lopjatok tsókot ajakokról.
Ez nálok az erkölts! tsipke főkötőkben
Korzikány kalapban, párisi tzipőkben.


Igy tehát, barátim, kik scytha vérünknek,
Tisztelői vagytok ditső nemzetünknek,
Áldom sziveteket, hogy még atyáinkról,
Tudtok emlékezni régi szokásinkról.
Ha hozzátok jövök, s magyar öltözetben
Látlak benneteket, tsákóban, övekben,
Még meg is ölellek!...

Pálosként, őseink hite szerint, Szűz Máriában hazánk védasszonyát látta (Boldogságos Szűz Máriához az édes hazáért):

Magyarok Asszonya!
Tekints elhagyatott birodalmadra:
Nincs másban oltalmunk,
Csak tebenned bizunk
Mi árva magyaraid:
Szemléljed ügyünket, gyászos ügyünket,
Ne hadd, hogy elnyomják magyar nevünket!


Angyali koronánk
Az ég kegyelméből szállott le hozzánk:
E drága kincsünket,
S véle nemzetünket
István néked áldozta:
Most örökségedet, örökségedet,
El akarják vonni tőled, népedet!

Ne nézd büneinket,
Hanem hozzád buzgó s hiv őseinket.
Sok verejtékekkel,
Ah! mennyi vérekkel,
Nedvesültek mezeink:
Őérettek szánny meg, szánny meg bennünket,
Vedd el: mi is néked áldgyuk szivünket.

Életműve ma már hiába nem tananyag, nemzetünket felrázó költészete nélkül irodalmunk szegényebb lenne.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Őrzők, vigyázzatok a határra! - Pósán László - Veszprémy László - Boda József - Isaszegi JánosŐrzők, vigyázzatok a határra!
Könyv - Bolti ár: 7 800 Ft
Internetes ár: 6 630 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Magyar ősmesék - Bíró LajosMagyar ősmesék
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 491 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája - Grandpierre K. Endre - Grandpierre Attila - Blaskovics JózsefTárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája
Könyv - Bolti ár: 6 990 Ft
Internetes ár: 6 291 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A tizenharmadik törzs - Arthur KoestlerA tizenharmadik törzs
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Enki elveszett könyve - Zecharia SitchinEnki elveszett könyve
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 5 391 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat