HunHír.info

2017. Magvető hava 23. nap, Nemzeti ünnep, Gyöngy napja.

Taroló történelemhamisítás: Atilla királyunk gonosztevő volt!

2010. augusztus 16. 15:45
Ifj. Tompó László - HunHír.info

Atilla250.jpgA Talleyrand tanácsát, miszerint a múltjukra oly büszke magyarokat csak történelmük lekicsinylésével lehet eredményesen legyőzni, a bolsevistáknál összehasonlíthatatlanul jobban megfogadó mai médiamogulok által a nemcsak a katedrákon, hanem a könyvkiadásban is taroló történelemhamisítás iskolapéldája Nigel Cawthorne hazánkban is kapható könyve, a „Zsarnokok”.

Magyar Menedék - Hamis zászlós

A magyar változatot 2008-ban a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója jelentette meg, és így ajánlotta olvasóinak: „Ez a könyv magával az emberi gonoszsággal foglalkozik, a véres eszközök segítségével hatalomra került gonosz férfiak és nők elméjének rejtett zugait kutatja. A kétes törvényesség kopottas köntösébe burkolózva elkövetett brutális tettek provokatív ismertetésével szemtől szembe mutatja be a történelem e szörnyű szereplőit.”

A jelenleg Londonban élő, mintegy hatvan könyvvel büszkélkedő szerző nem hozott szégyent Talleyrandra, amit mi sem bizonyít jobban , mint Atilla nagykirálynak szánt két oldala, amelyből megtudjuk, micsoda megátalkodott volt a hunok királya, aki nem elég, hogy Metz elfoglalását követően „félmilliós hadseregével végigpusztította” Európát, kirabolva városokat (Strasbourg, Köln, Worms, Trier, Aquilea, Milánó, Padova, Verona, Brescia, Bergamo), kijelentve, hogy amerre jár, ott „nem nő fű többé”, hanem ráadásul „445-ben megölette testvérét, és önmagát nyilvánította egyedüli uralkodóvá, két évvel később pedig ismét a Balkánra támadt” (30. old.), majd negyvenhét évesen, miután a „gazdag zsákmányt szerző hunok északnak fordultak”, „a visszaúton új feleséget szerzett magának, Ildikót. Az esküvő napján rengeteget ivott, majd az ifjú arával nyugovóra tért. A következő nap holtan találták, belefulladt az orrából kicsurgó vérbe.” (31. old.) Közönséges gonosztevő, aljas kerítő, szóval egy „utolsó senki” volt. Pont.

Erről a leírásról azonnal a Felvidéken született néhai jó Bangha Béla jezsuita atya sorai jutnak eszembe, miszerint ilyen alapon így is taníthatnák a felvidéki magyarokat a csehek: „A magyarok a Skandináv-félszigetről a 14. században jöttek mai helyükre, egy Szent István nevű tót rablólovag vezetése alatt. Elvük volt, hogy Európában csak úgy lehet béke és rend, ha minden országot tűzzel-vassal maguk alá vetnek. A középkor folyamán felvették a keresztény vallást, de csak azért, hogy annál könnyebben megtévesszék a velük érintkező keresztény népeket. Főleg egy Hunyadi Jakab nevű cselszövő hangoztatta, hogy Európát előbb koldussá, aztán németté, aztán a magyarok rabszolgájává kell tenni. E sátáni terv végrehajtásában főleg Rákóczi Ferenc és Deák János voltak segítői. A világháborúban a magyarok ezrével gyilkoltak ártatlan cseheket, de egyébként oly gyáváknak bizonyultak, hogy tömegesen megadták magukat a spanyoloknak, mégis később a trianoni békeszerződésben azt kívánták, hogy Ausztria is hozzájuk csatoltassék.” (A felekezeti előítéletek forrása. Bp. 1927. Magyar Kultúra, Hit és Világnézet sorozat, 4-5. szám, 39. old.) Banghával üzenem az olvasónak, ne mosolyogjon: Atilla-„jellemzése” alapján akár londoni leleplezőnk is írhatta volna ezt, akitől nyilván nem elvárható, hogy olyan művekig süllyedjen tájékozódásában, legyenek bármennyire is időállók, mint amilyen Szász Béláé (A hunok története – Atilla nagykirály. Bp. 1943. Bartha Miklós Társaság), mint ahogyan az sem, hogy legalább Szolzsenyicinig eljusson a bolsevizmus történetének tanulmányozásában. Így aztán senki ne csodálkozzon, hogy szerinte Lenin egyetlen bűne az volt, hogy 1921 és 1923 között (136-137. old.) „a mezőgazdaság kollektivizálása okozta éhínség következtében hatmillió ember”vesztette életét (a valóságban csak 1921-ben!– a kulákok kifosztása következtében – 40 000 000-an (P. Sinzig: Embersorsok a viharban. Bp. 1942. 25. old.)), Sztáliné pedig, hogy általa – megint csak „becslések szerint” – a mezőgazdaság kollektivizálása huszonötmillió áldozatot szedett (141. old.), míg Hitleré, hogy tizenkét év alatt (148. old.) „több mint hatmillió ember [a 149. oldalon már csak hatmillió! – Ifj. T. L.] bebörtönzését és kivégzését rendelte el”, továbbá „ő robbantotta ki a második világháborút, amely a becslések szerint további 35-60 millió ember halálát okozta” és „elpusztította Németországot, amely végül ketté is szakadt”, köszönhetően a „Mein Kampf”-nak, a „zsarnokság filozófiájá”-nak (149. old.), amely a kiválasztottakon kívül a cigányokat, homoszexuálisokat, szlávokat és az „egyéb alacsony rendűnek tartott embereket” is érintette.

Természetesen Benito Mussolini, sőt Portugália felvirágoztatója, António de Oliveira Salazar sem kerülte el ítélőszékét: utóbbinak valószínűleg sohasem fogja megbocsátani, hogy az 1926-ban a „tönk szélére” került országát 1932-ben „egyensúlyba” hozta, amiért miniszterelnökként megszüntette az addigi irdatlan költségvetési hiányt, arról nem is beszélve, hogy „törvényen kívül helyezte az ellenzéki pártokat” és „szigorú cenzúrát vezetett be” (152. old.), miként azt sem Nicolae Ceausescunak, hogy „felesége, Elena – aki szintén meggyőződéses kommunista volt – nyíltan bizalmas viszonyban állt a náci tisztekkel”. (180. old.)

Nem vitás, hogy Temze-parti zseniális zsarnokszakértő zsurnalisztánk – akiben történelmi kronológiai ismeretei alapján egy becses becsüs veszett el – hovatovább Champollionnak képzeli magát, akinek az óegyiptomi hieroglifák megfejtését köszönhetjük, amiért is már nem áll értetlenül a világ a piramisokba vésett feliratok előtt, miként a „zsarnokok” előtt sem, hiszen brit utóda elmagyarázza nekünk fehéren-feketén, miként akarták tönkretenni földi édenkertünket oly sokan, Ehnaton egyiptomi fáraótól Napóleonon át Pinochetig. Ebben a fáradhatatlan küzdelmében lelt mellesleg önzetlen segítőtársra Duna-parti kollégájában, a jó öreg Aczél Endrében, akit nyilván villámcsapásként ért a fajtájának oroszországi zsarnokoskodásait leleplező, az általa „látszatra elemző, valójában velejéig antiszemita pamflet”-nek tekintett Szolzsenyicin-kötet, az „Együtt” megjelenése, amiért is „az orosz értelmiség új nemzedékének leplezetlen ellenszenvétől körülvéve, zugkiadók kedvenceként halt meg”, akárcsak Csurka István politikai publicisztikája (Amit megírhatok. Bp. 2009. Alexandra Kiadó, 276. old.): „Az igazi irodalmat semmilyen elő- vagy utóítélet nem rekesztheti ki az életemből. Ha az Egy fogadó lelkivilágát olvasom Csurkától, kizárom az emlékezetemből a Magyar Fórumot, ha a Matrjona házát, akkor csak annak a Szolzsenyicinnek a magasztosságára figyelek, aki többet mondott nekem egy falusi történettel az ’50-es évek Oroszországáról, mint összes kortársa együttvéve.” Ha megható is a tárgyilagossága, amellyel megengedi, hogy valamit mégis elolvashatunk e nyilvánvaló szellemi „zsarnokok” műveiből, azért zsebkendő még nem kell hozzá.

Forgatva Cawthorne-t és Aczélt, végül már csak az a kérdés, hogy Imre Kertész után mindezért a háryjánosságért nem érdemelnének-e ők is Nobel-díjat?

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Visszatért - Trianon és a revízió - Zetényi Csukás FerencVisszatért - Trianon és a revízió
Könyv - Bolti ár: 7 900 Ft
Internetes ár: 6 715 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Nem jöttünk mi sehonnan sem DVD - Jelenczki IstvánNem jöttünk mi sehonnan sem DVD
DVD - Bolti ár: 3 300 Ft
Internetes ár: 2 970 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Migráns-sokk - Összeesküvés elméletek sorozatMigráns-sokk
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
A magyar környezet atlasza - Faragó ImreA magyar környezet atlasza
Térkép - Bolti ár: 3 000 Ft
Internetes ár: 2 550 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Barnabás evangéliuma - Arany  LászlóBarnabás evangéliuma
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 4 792 Ft
20% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat