HunHír.info

2017. Magvető hava 23. nap, Nemzeti ünnep, Gyöngy napja.

Orosz látók, akik tudták, nem a tükör miatt ferde sokak orra

2010. július 30. 17:13
Ifj. Tompó László - HunHír.info

Ne a tükröd okold, ha az orrod ferde, mondta Gogol, és vonták le belőle a következtetést orosz látók, mint Lermontov, Dosztojevszkij, Krasznov vagy Szolzsenyicin.

Magyar Menedék - Könyvhét 2017

A „Korunk hőse” írója, Mihail Jurjevics Lermontov mintha megérezte volna versében („Jóslat Oroszországról”) – 1830-ban! – a történelmi Oroszország pusztulását, 1917-et:

Eljő az év, hazánk jajgyászos éve,
Midőn lehull a cárok szép fejéke.
A vak tömeg alázatát felejti.
Halál és vér lesz százezreknek étke,
Ha gyermekeknek és az asszonyoknak
Éltét nem védi megdöntött törvénye.

Pestis kúszik elő a holttestekből.
Falvak közt vánszorogva, lopva öl
S kendőt lebbent, ha hívja áldozatát.
És százezrek halnak meg éhínségtől.
Tüzek villannak majd folyók tükrében,
Midőn hatalmas ember jár elől.

Felismered őt, mert szemed nem téved,
De fent karddal rád sújt és nem lesz vérted…
Jaj lesz neked! Nyögésed, vad sírásod
Nem hallja meg, mert téged meg nem érthet.
Borzalmas lesz sötét, nagy köpenyében,
Melyet befest pirosló, drága véred.

„Pestis kúszik elő a holttestekből”, írja Lermontov, rejtjelesen, „kódoltan” kifejezve mindazt, ami százharmincegy éve Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijből nyíltabban tört fel, amiért orruk ferdeségéért a tükröt okolták, költő kortársát, A. G. Kovner-t így figyelmeztetve: „Egyáltalán nem vagyok ellensége a zsidóknak, és soha nem is voltam. Ön a zsidó értelmiségre hivatkozik, de hát Ön is értelmiségi, és figyelje meg, mennyire gyűlöli Ön az oroszokat kizárólag csak azért, mert Ön zsidó, még ha értelmiségi is. Második levelében van néhány sor a hatvanmilliós orosz nép erkölcsi és vallási tudatáról. Az iszonyú gyűlölet szavai ezek, igen, a gyűlöletéi, hiszen Ön, mint okos ember meg kell hogy értse, hogy ebben a tekintetben (vagyis abban a kérdésben, hogy az egyszerű orosz ember milyen mértékben és milyen erőteljesen keresztény) Ön a legkevésbé sem kompetens ítélni. Én sohasem beszélnék úgy a zsidókról, ahogy Ön az oroszokról. Életem ötven éve alatt folyvást azt látom, hogy a zsidók, a jók is, a rosszak is, még csak egy asztalhoz sem akarnak ülni az oroszokkal, holott az orosz nem utál leülni velük. Ki kit gyűlöl tehát? Ki türelmetlen kivel szemben?”

Igen, ez volt akkor is, ma is a kérdés, és aki nem középiskolás vagy egyetemi szinten, hanem mélyebben merészel tájékozódni, aligha fog magához térni a rácsodálkozástól, hogy valaha az orosz értelmiség tisztánlátásuk miatt elhallgatott képviselői mind mennyire látók voltak, amiért Dosztojevszkijjel tudták, hogy „soha még nép hit nélkül, vagyis a jónak és rossznak fogalma nélkül nem volt”, és nem ők tehettek arról, ha a „rossz” fogalma tisztázásakor figyelmüket rögtön rájuk terelték, olyannyira, hogy a Lermontovhoz és Dosztojevszkijhez képest jóformán ismeretlen Peter Nyikolajevics Krasznov egyik regényében, az 1921-ben Berlinben megjelent „A cári sastól a vörös zászlóig” címűben, Oroszország tragédiájának fő okozóit bennük látta. Regénye, mint írja Szémán István (Az új orosz irodalom. A régibb irodalom történetének vázlatával. Bp. 1926. Szent István Társulat (Szent István Könyvek 38.), 198. old.), „’a zsidó intrikáknak’ rajzában kiváló”, és mint volt kozákgenerális, „megrázó tapasztalataiból merítette négy kötetes regényének anyagát”. Nyilván ennek köszönhető elhallgatottsága, az, hogy az irodalomkritikusok sommásan kezelik, mint a mégoly kiváló Bonkáló Sándor is, aki szerint „a forradalom igazi okait nem ismeri, minden bűnért a zsidóságot vádolja”, akit viszont ezért látó olvasói „második Dosztojevszkijnek és Tolsztojnak” tekintettek. (Az orosz irodalom története. Bp. 1924. Athenaeum, 2. köt. 204. old.)

Ami pedig Alekszandr Szolzsenyicint illeti, „Együtt” címmel nálunk is megjelent két testes kötetében oroszokkal való együttélésük tapasztalatait dolgozta fel, és lássunk csodát: megjelenésekor nem tüntettek az „antifák”, nem szólalt meg a „168 Óra” és TGM se követelte a könyvárusító standok felborítását. Egyet tehát, úgy látszik, mégis megtanultak: a tiltás is reklám, jobb hallgatni, nehogy még Szolzsenyicin látókat toborozzon.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Kozmosz a magyar mesében - Vámos FerencKozmosz a magyar mesében
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 691 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Visszatért - Trianon és a revízió - Zetényi Csukás FerencVisszatért - Trianon és a revízió
Könyv - Bolti ár: 7 900 Ft
Internetes ár: 6 715 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Migráns-sokk - Összeesküvés elméletek sorozatMigráns-sokk
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Abszurditások világa - Bogár LászlóAbszurditások világa
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 720 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Az első világháború és a Habsburg Monarchia bukása - Manfried RauchensteinerAz első világháború és a Habsburg Monarchia bukása
Könyv - Bolti ár: 14 400 Ft
Internetes ár: 12 240 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat