HunHír.info

2017. Magvető hava 19. nap, Villám napja.

Irodalomtörténeti tabudöntögetés (8. rész)

2010. április 26. 15:55
Ifj. Tompó László - HunHír.Hu

Illyés életművének rejtelmeit nemcsak „Naplójegyzetei”-ből ismerjük, hanem Milotay István (1883-1963), múlt századunk kiemelkedő újságírója 1945-ben indexre került, népi irodalmunk arculatait felmutató, Beke Albert elemzését kiegészítő könyvéből is (Népi válság, népi Magyarország. Bp. 1944. Stádium Rt.).

Magyar Menedék - Magyarország álomtörténete

Mint Milotay írja (128. old.), Adyhoz hasonlóan Illyés is „ízig-vérig, csontja velejéig magyar költő s ugyanakkor nagy, sokrétű európai műveltség birtokosa, akinek lelke és tehetsége a görög vagy a humanista költészet szépségeit éppúgy felitta, mint az angol vagy francia líra remekeit. Ezeket is, amazokat is eredetiben olvassa s nemcsak költő, de kitűnő író és esztétikus is és amúgy mellékfoglalkozás gyanánt – kitűnő banktisztviselő. Ezen túl és ezen felül: radikális forradalmár, már nem is polgári, inkább proletár értelemben, akár a marxista szocializmus, akár a magyar agrárszegénység dózsai értelmezése szerint.”

Kiemeli ugyanakkor, hogy bár a „gyermekkori sivár környezet, a pusztai, tanyai szegénység” benyomásait sohasem feledte, a nagyváros légköre mégis mennyire átformálta szellemiségét, neki „nem kellett küzdenie a Trianon utáni húszas évek állásnélküli ifjúságának gondjaival”, szemben népi irodalmunk klasszikusai közül Sinka Istvánnal, Erdélyi Józseffel vagy Sértő Kálmánnal, hiszen a „Nyugat” folyóirat köre tárt karokkal fogadta, olyan környezetbe kerülve, amely „a múlt, a liberális radikalizmus hagyományait őrizte, de ugyanakkor bizonyos mértékig a zsidóság és a szocialista-kommunista gondolat- és érzelmi világ szuggesztióit is képviselte. Ezektől ösztönöztetve tesz Illyés Gyula tanulmányutat Szovjet-Oroszországban, hogy úgynevezett tárgyilagos útirajzokban, amelyeken a rokon érzés eltitkolhatatlan melege süt át, számoljon be ottani tapasztalatairól.” (128-129. old.)

Ezek az úti jegyzetek (Oroszország. Bp. 1934. Nyugat Kiadó) méltán döbbentik meg az olvasót: komolyan elhitte Illyés, hogy például Moszkva belvárosának néhány látványos épülettel való átalakításával, vagy a mezőgazdaság, az ipar és a föld kollektivizálásával „jóléti állam”-má vált a cárok „nyomorba döntött” Oroszországa? Nem hallott arról, hogy Ukrajnában, a Volga mentén 1921-ben – a kulákok kifosztása következtében – 40 000 000 ember halt éhen (P. Sinzig Péter OFM: Embersorsok a viharban. (Menekülés a vörös pokolból.) Ford.: P. Nagymányoky Gilbert OFM. Bp. 1942. Ferences Missziók Országos Elnöksége, 25. old.) vagy a vallásüldözésekről, a politikai „tisztogatások”-ról már nem is beszélve? Nem került kezébe minderről az általa annyira ismert brit világból netán Charles Sarolea alapműve sem (Szovjet-Oroszország. Bp. 1925. Stádium Rt., új kiadása: Bp. 2002. Gede Testvérek Bt.)?

Minderről művei hallgatnak, és aligha mentség, hogy nem volt ezzel egyedül (mellesleg olyannyira nem, hogy Herczeg Ferenc lapja, az „Új Idők”, a harmincas években arról közölt lelkes riportot, milyen csodálatos világvárossá lett Moszkva, miközben a lapját kiadó „Singer és Wolfner Rt.” számos antikommunista kiadványt megjelentetett, mint vitéz Somogyváry Gyula „És Mihály harcolt” c. regényét!). Illyéstől, származásánál, neveltetésénél fogva joggal várhattak többet olvasói, mégis, plebejus naivsága nem ismert határokat, akárcsak Adyé, ugyanis, mint Milotay megjegyzi (129. old.), a „Puszták népe” írója „teljesen vak a magyar életnek, a magyar népi és értelmiségi társadalomnak azzal a roppant veszélyével szemben, amit a zsidókérdés jelent. [Műveiből az egyetlen kivétel idézett verse, „A nagy kérdés” – Ifj. T. L.] Ő is ugyanúgy, mint Ady, a forradalmi jakobinizmus szemellenzője mögül csak a feudalizmus, az úri, grófi, papi, dzsentri uralmat látja, csak ezekben érzi a magyarság, a magyar nép vesztét, romlását, szolgaságát.”

Találóan világít rá Milotay arra is (129. old.), hogy amíg Erdélyi József és Sinka István „naturalisták”, táj- és népszemléletük „gyermekiesen üde” és „romantikus ízű”, mintha „senkitől se tanultak volna, csak önmaguktól”, addig Illyésnél „a népi proletár lázadó lelkülete a modern költészet legművészibb, ha úgy tetszik, legrafináltabb formanyelvén szólal meg. Az ő költészetében a legmagasabb értelmi és érzelmi koncentráció egyesül a Babitséval vetekedő formai művészettel. Francia, latin, angol versélmények hatásai tükröződnek benne, mélyen izzó faji ösztönökkel átfűtve. Még a falusi életet vagy a természet lelkét megszólaltató verseiben is sokszor a latin bukolikus költészet klasszikus íze csordul meg. De Illyés mindig sötét és mindig keserű, még ha ellágyul, akkor is kemény és keserű. Az ő verseit, elsősorban a népi verseket, amelyek mind gyermekkori benyomásaitól terhesek, egyetlen szegény ember, népi ember, egyszerű ember egy hallásra, olvasásra meg nem értené.” Ellenben Sinka István önéletrajza, a „Fekete bojtár vallomásai” (Bp. 1943. Magyar Élet) minden parasztivadék számára közérthető, akárcsak valamennyi verse.

Az is igaz, hogy verseinek, írásainak alaptémája már a harmincas években az 1789-es francia forradalom mintájára megszervezett parasztlázadás a birtokos osztályok „lesöprésével, esetleges kiirtásával, a nagy- és középbirtok francia minta szerinti kisajátításával”, az „úri rend” gyűlölete. (131. old.) Illyést olvasva rádöbbenünk, mennyi kárt tett már a harmincas években is a (mellesleg közszellemünket ma is átjáró) marxista történelemszemlélet, amely szerint történelmünk az arisztokráciával egybefonódott papi zsarnokság és a „népért síró” parasztság örökös létharcából áll, mintha csak Dózsa György lenne a „nemzeti ideál”, mintha Pázmány Péter”gazember” lenne (ahogyan 1919-ben a 133 nap alatt a „Közoktatásügyi Népbiztosság” elrendelte tankönyvekben szerepelt), mintha a hol liberális, hol polgári radikalizmus tömegforradalommal megteremthetné a „dolgozó magyarok álomországát”!

Milotay 1944-ben azt várta Illyéstől, hogy ne csak az amúgy is már ezerszer hangsúlyozott feudális-arisztokrata világ bűneit ostorozza, hanem az annál hatványozottan veszedelmesebb, szellemi-fizikai létünket felszámoló liberális-kapitalista „uralmi terjeszkedés”-t is, hogy ezen a téren is „éppoly alkudhatatlan, éppoly célratörő legyen egész munkássága, mint a dózsai vonalon” (133. old.), ezzel is igazolva versbeli hitvallását (Egy népfinak), miszerint „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal / Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!”

Illyés engesztelhetetlen ellenszenvvel tekintett a „Horthy-Magyarország” szociális életkörülményeire, szemében gyűlölettel, bosszúval „Dózsáért, Táncsicsért [aki mellesleg akut ateista volt! – Ifj. T. L.] és mindazért, amit évszázadokon át az ősök, s a többiek is s a költő maga is elszenvedett” (132. old.). Rákosi-Rosenfeld és Kádár-Csermanek Magyarországa iránt nem érzett, legalábbis művei alapján, ilyen mély ellenszenvet, annál inkább a kereszténység iránt, amint ezt híven tükrözi a Magyar Rádióban vele egy drámája kapcsán 1981. február 9-én sugárzott beszélgetésben bevallott felfogása (meghallgatható: www.katolikus-honlap.hu):

„Ahogyan a világ fejlődik és hoz olyan problémákat, amivel nemcsak az én nemzedékem és az előttünk járó nemzedék, de az utánunk jövő nemzedék, nem számolt, ugye. Szóval, az hogy a XIX. század megoldottnak vélt kérdéseket, beleértve mondjuk a nemzeti, közösségi kérdést. Hát, ami ájulatba ejt ma, az a vallásos tömegeknek a föllépése, amitől az ember elámul. Tehát, láttam televízióban az Ajatollah körül, hát majdnem önkívületben tomboló öreg asszonyokat. Hát mit hisznek ők? Allah az ő üdvösségük a nyomoruk ellen? Nem értem őket. Szóval ez kimegy belőlem.

Épp így látom az európai krisztianizmusnak az óriási terjedését, tömeghatását. Hát, ügyes izé actorunk a pápa, ugye, aki ezt, hogy mondjam, aki erre rájátszik, jól tudja csinálni. No de, itt van tényként. Ezekkel számolni kell. Mit csinál egy ateista szemléletű ember ma, amikor látja a tömegeknek ezeket a mozdulatait? Most parancsol a tömegeknek? Ezt vállalja? Akkor már nem nép-tag. Tehát itt seregestül vannak igen súlyos problémák.”

Természetesen, mint már annyiszor ígértük, ezúttal sem kívánunk ítéletet hirdetni, annyi azonban bizonyos, hogy mint Beke Albert elismeri (109. old.), „nincs értelme hamis illúziókat táplálnunk emberi és politikai magatartását illetően, hiszen mint ő írta híres versében: ’hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban’”, ezért valóban „lehangoló érzés arra gondolni, hogy egy Illyés Gyula is csak szem volt a láncban, méghozzá olyan mértékben, amelyet egy kis civil kurázsival meg is tagadhatott volna. Ismét eszünkbe jut Fülep Lajos háborgása: ’Mivé lehetett volna ezekben az időkben, ha ember is tudott volna lenni?’” A kérdés végül Beke Alberttel már csak az, hogy „milyen jogon ítélünk el ezek után olyan embereket, akik a Kádár-korszakot nálánál sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben tengődték végig?” (110. old.)



Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Szkítáktól a Kárpát hazáig - Aradi ÉvaSzkítáktól a Kárpát hazáig
Könyv - Bolti ár: 2 600 Ft
Internetes ár: 2 210 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Abszurditások világa - Bogár LászlóAbszurditások világa
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 720 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Az Illuminátusok és az új világrend - Összeesküvés elméletek sorozatAz Illuminátusok és az új világrend
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Maradék magyarok - Sík SándorMaradék magyarok
Könyv - Bolti ár: 2 200 Ft
Internetes ár: 1 870 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Egészen szép vagy Csíksomlyói Szűz Anyánk!
Egészen szép vagy Csíksomlyói Szűz Anyánk!
Könyv - Bolti ár: 4 000 Ft
Internetes ár: 3 400 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat