HunHír.info

2019. Újkenyér hava 21. nap, Zelemér napja.

A chicagói „holocaust”-perek magyar szálai – 1. rész

2010. április 06. 21:16
Falusy Márton - HunHír.Hu

Amikor megérkezett a hír hazánkba, hogy Chicagóban ún. „holocaust”-túlélők pert indítottak a hazai bankok, pénzintézetek ellen, azonnal nyilatkozott Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Nyilatkozatát ismertető korábbi cikkemben ezt írtam: „Arra a kérdésre, hogy a per miért az Egyesült Államokban zajlik, Feldmájer azt válaszolta: ezt másoktól kell megkérdezni. No-no. Feldmájer is tudja a választ, csak nem mondja ki. Legközelebb erről írok majd, hogy az ügy hazai szálai is világosak legyenek. Ezekről a szálakról ugyanis a hazai sajtó mélyen hallgatott.” Hát most van a „legközelebb”: itt az idő, hogy a „holocaust”-perek szőttesében található magyar szálakat alaposabban megvizsgáljuk.

Magyar Menedék - Raffay

Kezdjük Feldmájer idézett megjegyzésével, miszerint ő nem tudja, miért zajlik a per az Egyesült Államokban. Nagyon is jól tudja – hiszen ügyvéd -, csak nem akarta elárulni. Azt, amit Feldmájer elhallgatott, meglepő módon a HunHír egyik kedves Olvasója – aki miranda néven jegyzi hozzászólásait – azonnal megírta, miután elolvasta a bírósági keresetet. Íme: „Végigolvastam az egész hivatalos szöveget, és a beadványban le van írva, hogy mivel a magyar törvények nem ismernek el class action pert, így kénytelenek voltak Csikágóba menni. Hogy jogi nyelven mit jelent a class action, azt nem tudom, nagyjából értem a jelentését, de az kevés a helyes meghatározáshoz jogilag.” Miranda nevű olvasónk pontos választ adott: a magyar jogrend nem ismeri a class action fogalmát. Class action – azaz csoportos per, csoportos perlés. Ez bevett jogintézmény az Egyesült Államokban és Európa számos országában is. Mirandának tehát igaza van abban, hogy a csoportos perlés jogintézménye nálunk nem létezik, de azt talán nem tudja, hogy a közelmúltban kísérlet történt a csoportos perlés jogintézményének hazai bevezetésére. A kísérlet azonban Sólyom László jóvoltából elbukott. Nézzük a tényeket szigorú időrendben.

Tavaly november 24-én Magyar Bálint (SZDSZ) és Csiha Judit (MSZP) közösen terjesztették be az Országgyűlésnek a T/11332 számú, a Polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslatot. Három nappal később az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság (melynek elnöke egyébként az egyik előterjesztő, Csiha Judit) már tárgyalta is a csoportos perlés hazai bevezetését célzó javaslatot. Ezen a bizottsági ülésen a Fidesz képviselője, Répássy Róbert alkotmányossági aggályainak adott hangot, s a jegyzőkönyv tanúsága szerint tisztázó kérdéseire nem kapott világos válaszokat. Ekkor Répássy képviselő szájából nagyon fontos mondat hangzott el: „Szerintem ez egy veszélyes és ingoványos terep, ha erre az útra lépne a törvényhozás”. De nem volt mit tenni, a szocialista és szabaddemokrata többség az ingoványos terepet választotta. A bizottság fideszes tagjai a javaslatot tehát nem támogatták, viszont később egyetlen módosító indítvánnyal ők is éltek. Koszorús László narancsos honatya azt javasolta, hogy a törvényjavaslat – annak elfogadása esetén – ne a kihirdetést követő harmincadik napok lépjen hatályba, hanem csak 2011. január elsején. A javaslat értelme világos: ha a parlament elfogadja a Magyar-Csiha páros javaslatát, akkor az – Sólyom aláírása esetén – már áprilisban életbe lépett volna, s rögtön csoportos pereket lehetett volna indítani. A hatálybalépés időpontjának kitolásával viszont lehetőség nyílott volna arra, hogy kormányváltás után annullálják az elfogadott törvényt. Hogy világosan értse a kedves Olvasó: ha ez a törvény hatályba lépett volna áprilisban, s egyesek csoportos pereket indítottak volna különböző ügyekben, akkor ezeknek a pereknek a lefolyását az sem befolyásolta volna, ha időközben az új összetételű Országgyűlés annullálja a törvényt, avagy módosítja azt. Hiszen semmilyen törvénynek, törvénymódosításnak nincs visszamenőleges hatálya. Koszorús képviselő javaslatát a bizottság többsége természetesen elvetette.

A Magyar-Csiha páros javaslata annak benyújtása után egy héttel (!) már a plenáris ülés elé került. December elsején az egyik előterjesztő, Magyar Bálint arról beszélt az ülésteremben, hogy bár lebontottuk a pártállamot, mégis „az elnyomás és a kiszolgáltatottság kis rendszerei velünk élnek”. Azzal érvelt a javaslat mellett, hogy a tervezet az egyszerű állampolgárok jogait védi az erőfölényben lévő szervezetekkel szemben, s föltette a kérdést, vajon a fogyasztó azonos súlycsoportban versenyez-e „a nagy gazdasági szervezetekkel, vállalatokkal, bankokkal?” Ha ugyanis a megkárosított állampolgárok egyenként indítanak pert például egy környezetszennyező cég ellen, akkor a pert indító félnek ez rengeteg energiába, pénzbe kerül, ezért kell tehát megteremteni „a lehetőségét az alanyi jogok közös érvényesítésének”. Kérdés persze, hogy a Magyar-Csiha páros javasolta pertechnikai eljárással milyen területeken lehet élni. Magyar válasza világos. Szerinte „nem egy-egy területről, nem egy speciális területről van szó, hanem sok területen lehet érvényesíteni ezt az eszközt”. Tehát sok területen. Ezt jól jegyezzük meg.

Magyar azzal folytatta a felszólalását, hogy a törvényjavaslat „paradigmaváltást jelent az állampolgár, az államhatalom vagy éppen nagy gazdasági szervezetek közötti viszonyban, amelyben az állam, a törvényhozás segédkezet, segédeszközt kíván nyújtani ahhoz, hogy csoportos fellépéssel gyakorlatilag azonos súlycsoportban tudjanak megmérkőzni konfliktusok és jogsérelmek esetén az állampolgárok a nagy szervezetekkel, legyenek azok államiak vagy éppen magánjellegűek”.

Ezen a napon a kormány nevében Avarkeszi Dezső államtitkár támogathatónak nevezte a javaslatot azzal a megszorítással, hogy a normaszöveg tervezetének a pontosítására van szükség.

December 7-én a képviselők 199 igen szavazatával - 147 nem ellenében – részletes vitára bocsátották a Magyar-Csiha páros törvényjavaslatát. Másnap, december 8-án a másik előterjesztő, Csiha Judit is felszólalt. Következzen egy hosszabb részlet a beszédéből:

„/…/ Egy olyan lehetőséget teremt meg a törvény a törvényjavaslat elfogadásával, amelynek során azzal a jelenséggel, amivel ma ebben a meglehetősen lázas és felfokozott közéletben lépten-nyomon lehet találkozni, nevezetesen hogy közösségeket úgy en bloc támadnak és sértenek meg, e közösségek képviseletében bárki keresetet indíthat akár a közösség megsértéséért kártérítésre és hasonló szankciók érvényesítésére. Eddig ugyanis a jogalkalmazás nem tudta az ilyen eseteket kezelni, így perlési lehetőség hiányában el kellett utasítani a keresetet.”

Érdekes: amíg Magyar Bálint az állampolgárok fogyasztói jellegű védelmét hangsúlyozta az erőfölényben lévő nagy szervezetekkel szemben, addig Csiha már az un. „gyűlöletbeszéd” elleni fellépés hathatós eszközét látta a törvényjavaslatban. Fentebb már felhívtam nyomatékosan a figyelmet Magyar Bálint szavaira, miszerint „sok területen lehet érvényesíteni ezt az eszközt”. Csiha a „sok”-ból elkalauzolt minket az egyik területre. Kibújt tehát a szög a zsákból, a javaslat mögött megbújó hátsó szándék teljesen világos. Mert az nem lehet kérdés, milyen közösségekről is beszélt a szocialista nagyasszony. Mely közösségeket szoktak nálunk támadni, megsérteni? A hivatalos álláspont szerint kizárólag két fajta közösséget: a cigányokat és a zsidókat. Ez a törvény tehát nekik adott volna jó segédeszközt, hogy csoportos perek indításával érvényesítsék „jogaikat”, és siker esetén jó sok pénzzel tömjék meg a bukszájukat. Hiszen a csoportos pernek ez az egyik lényege: a kártérítés összege a csoport nagyságától függ. De ne fussunk ennyire előre.

A törvényjavaslathoz több módosítás érkezett, ezért a módosító indítványokról – szám szerint nyolcról – a következő plenáris ülésen, december 14-én szavaztak a honatyák. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) hét módosító indítványát a bizottság többsége már előzetes támogatta, ezeket az Országgyűlés is megszavazta. Koszorús László fideszes képviselő fentebb már említett indítványát viszont elutasították. A levezető elnök azzal zárta le a törvényjavaslat vitáját, hogy „a zárószavazásra várhatóan következő ülésünkön kerül sor”. Vagyis másnap, december 15-én, amely egyben az év utolsó ülésnapja is volt. Szavazásra azonban mégsem került sor, mert a Magyar-Csiha páros „Egységes javaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló T/11332. számú törvényjavaslat zárószavazásához” címet viselő, az elfogadott módosításokat is tartalmazó beadványa – ki tudja, miért – csak december 16-án érkezett az Országgyűlés Hivatalába. Így tehát nem sikerült 2009 végén keresztülverni a Parlamenten a csoportos perlésről szóló jogszabály-módosítást.
2010. február 15-én, az Országgyűlés első ülésnapján sem került sor a törvényjavaslat zárószavazására. A halasztást az egyik előterjesztő, Csiha Judit kérte, mert – mint mondta – a szövegbe értelemzavaró hiba került, s csak annak javítása után kerülhet sor a végszavazásra. A halasztást a képviselők egyhangúan megszavazták.

Ekkor azonban különös dolog történt. A „szakma” tudomására jutott, hogy valami sandaság készül az Országgyűlésben. Február 19-én például a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Réti László levélben fordult az illetékes miniszterhez, valamint Csiha Judithoz, az illetékes parlamenti bizottság elnökéhez. Réti doktor közölte, hogy a Parlament honlapjáról értesült a csoportos perlés bevezetését célzó törvényjavaslatról. Ennek a jogintézménynek a bevezetését ő is fontosnak tartotta – „ez az a jogintézmény, amely szinte a társadalom egészét közvetlenül érinti” -, hiszen például a Baumag kárvallottjainak ügye éppen ezen jogtechnikai lehetőség hiányában „nehezült el”. Ugyanakkor kritikával élt, mert a jogszabály előkészítésére az „alkotmány rendjének kikerülésével, egyéni képviselői indítvány formájában kerül sor”. Réti doktor szerint joggal kifogásolható, hogy a javaslat készítői nem tartották fontosnak az érdekegyeztetést az érintett szervezetekkel: a különböző érdekszövetségekkel, a jogtudomány művelőivel stb. Kifogásai közül az egyik leglényegesebb részt teljes terjedelmében idézem:

„A törvényjavaslat nem tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban ismert ügyfélvédelmi garanciákat, mindent egyszerűen a bíróság mérlegelési körébe utal. Ez a viszonylag szegény jogszociológiai műveltséggel rendelkező joggyakorlók számára is azt jelzi, hogy a bírák magukra lesznek utalva, és az esetleges kalandor jellegű kezdeti próbálkozások a jogintézmény beszűküléséhez, lelassulásához vezetnek.”

A fenti idézetből a „kalandor jellegű kezdeti próbálkozások” kitételt jegyezzük meg. Réti doktor a fentiek miatt azt kérte, tegyék lehetővé, hogy a javaslat „az alkotmányos demokrácia által kialakított jogszabály-előkészítési és -egyeztetési mechanizmusokon keresztülmenjen”. Nem tették lehetővé: az Országgyűlés utolsó ülésnapján, 2010. február 22-én a képviselők 191 igen szavazattal – 135 nem szavazat mellett – megszavazták a Magyar-Csiha páros „művét”. De korai volt az öröm: Sólyom László március 10-én kelt hét oldalas levelében közölte az Országgyűlés elnökével, hogy a törvényt nem írja alá, azt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, amely majd csak a választások után ül össze.

Fentebb sok dátumra hivatkoztam: bizottsági és plenáris ülések időpontjaira. Nem véletlenül tettem. Ahogy korábban említettem, tavaly decemberben nem sikerült keresztülverni a képviselőkön a törvényt. Február derekán érkezett a hír a MÁV ellen indított chicagói pörről. Ez volt a figyelmeztető lövés: tessék megszavazni gyorsan a törvényt. Ez meg is történt, de március 10-én Sólyom László vétót emelt. S rá két héttel híre jött a hazai bankok elleni újabb pernek. Amely szintén class action, azaz csoportos per. Tessék mondani: ez mind véletlen?

Egyébként a búcsúzó Országgyűlés utolsó ülésnapja különösen érdekes volt. Ezen a napon nemcsak a fenti törvényt szavazták meg. Ugyanekkor fogadták el a Csiha Judit és Szép Béla szocialista képviselők által előterjesztett Btk.-módosítást, amely szabadságvesztéssel „jutalmazza” azt, aki feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében, működésében vesz részt, illetve aki ezen cselekményekhez a szükséges feltételeket biztosítja. Ezt a törvénymódosítást cáfolhatatlanul a Magyar Gárda „hívta életre”. S ugyancsak ezen a napon fogadták el a honatyák és honanyák a Mesterházy-féle borzalmat, a „holocaust”-törvényt. Nos, ezeknek a gyorsan keresztülvert jogszabályoknak a környezetében kell megvizsgálni a csoportos perlés jogintézményét bevezető törvény szövegét (amely – mint említettem - Sólyom jóvoltából mégsem lépett hatályba). A folytatásban arról lesz szó, hogyan is képzelte el a Magyar-Csiha páros a class action hazai verzióját.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Harcoló szabadkőművesség - keménytáblás - Raffay ErnőHarcoló szabadkőművesség - keménytáblás
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A Magyar Szent Korona országai KIRAKÓS
A Magyar Szent Korona országai KIRAKÓS
Puzzle - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 500 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Az Anunnakik impériuma - Jan Erik SigdellAz Anunnakik impériuma
Könyv - Bolti ár: 4 500 Ft
Internetes ár: 4 050 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Öröktűz I-II. DVD - Jelenczki IstvánÖröktűz I-II. DVD
DVD - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 500 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A székely hadosztály - Szent Kereszthegyi Kratochvil KárolyA székely hadosztály
Könyv - Bolti ár: 2 800 Ft
Internetes ár: 2 380 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2019 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat